Horváth Cyrill
Horváth Cyrill

2020. október 31. Szombat

Horváth Cyrill

irodalomtörténész

Születési adatok

1865. november 25.

Veszprém

Halálozási adatok

1941. július 19.

Balatonalmádi, Veszprém vármegye


Család

Sz: Horváth Károly, Hajnal Katalin.

Iskola

Zircen belépett a ciszterci rendbe (1882. aug. 27.), ünnepi fogadalmat tett (1889. aug. 7.), pappá szentelték (1889. aug. 11.). Az innsbrucki egyetemen (1885–1886), a ciszterci rend zirci hittudományi főiskoláján (1886–1887), a bp.-i tudományegyetemen teológiát tanult (1887–1889). A bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1889), magyar–latin szakos tanári okl. szerzett (1890). A régi magyar irodalomtörténetből magántanári képesítést szerzett (1895), az MTA tagja (l.: 1912. máj. 2.; r.: 1925. máj. 7.).

Életút

A ciszterci rend bajai (1890–1894), egri gimnáziumának r. tanára (1894–1897); közben kilépett a ciszterci rendből (1896), és áttért a református vallásra (1897). A bp.-i református főgimnázium helyettes (1897–1898), majd r. tanára (1898–1905). A sárospataki református főiskolán a magyar irodalom r. tanára és főkönyvtárnoka (1902–1905), a bp.-i IV. kerületi főreáliskola r. tanára (1905– 1911), a bp.-i VIII. kerületi főreáliskola, ill. a bp.-i Vörösmarty Gimnázium r. tanára és igazgatója (1911–1934). Nyugdíjazása után visszatért a r. k. egyházba (1934). A bp.-i tudományegyetemen, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetemen a régi magyar irodalomtörténet magántanára (1895–1923), c. ny. rk. tanára (1923–1941). C. gimnázium főigazgató. A középkori latin nyelvű magyar irodalom történetével, a magyarországi legendák művelődéstörténeti vonatkozásaival, a magyarországi reformáció irodalmával foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a Margit-legend, ill. a Szent László-legenda és versek összehasonlító vizsgálata, forrásainak feltárása terén.

Emlékezet

Balatonalmádiban hunyt el, Budapesten, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

Szerkesztés

A Középiskolai Lapok (1900), a Sárospataki Füzetek szerkesztője (1904–1905).

Főbb művei

F. m.: Zárda-dalok. Versek. (Pápa, 1884)
Temesvári Pelbárt és beszédei. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1889)
Temesvári Pelbárt és codexeink. (Budapesti Szemle, 1891)
Nemzeti irodalmunk a reformáczióig. 1–4. (Katholikus Szemle, 1891)
Tóth Kálmán emlék- albuma. Szerk. (Baja, 1894)
Pomerius. (Bp., 1894)
A magyar nemzeti irodalom története. (Bp., 1892
3. kiad. 1901)
Világiak régi magyar imádságos könyvei. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1895)
Huszita emlékeink. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1896)
A magyar irodalom történetének vázlata. Polgári és felsőbb leányiskolák számára. (Bp., 1897)
A magyar irodalom története. I. köt. A régi magyar irodalom története. (Bp., 1899)
Histoire de la littérature hongroise. Többekkel. (Bp., 1900)
A bártfai biblia. Négy hasonmással a szövegben. (Magyar Könyvszemle, 1904)
A Batthyany-codexről. 1–3. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1905)
Comenius „Schola Ludus”-áról. (Magyar Paedagogia, 1905)
A Csécsi-világból. Adalék a sárospataki kollégium történetéhez. (Sárospatak, 1905)
A Margit-legendáról. 1–2. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1906)
Adalékok ifj. Csécsi János életéhez. 1–4. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1907)
Joannes Vercellensis és a magyar Margit-legenda. (Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. 20. köt. 8. Bp., 1908)
A Margit-legenda forrásai. (Bp., 1908)
A Csécsi-világ Patakon. Iskolai háborúságok a XVIII. századból. (Bp., 1908)
Középkori legendáink és a Legenda Aurea. (Bp., 1911)
Luther énekei és első protestáns énekszerzőink. (Heinrich Gusztáv Emlékkönyv. Bp., 1912)
A Krisztina-legenda. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1913. okt. 6.
megjelent: Irodalomtörténeti Közlemények, 1923)
Balassa Bálint. (Irodalmi olvasókönyv Szerk. Pintér Jenő. Bp., 1914)
A magyar ősi ritmus. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1915)
Középkori magyar versek. (Irodalomtörténet, 1923)
Szent László legendáink eredetéről. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1926. ápr. 12.
megjelent: Irodalmi füzetek. 31. Bp., 1928)
Az írásművek elmélete dióhéjban. (Bp., 1926)
Ady Endre hite, erkölcse, magyarsága. (Budapesti Hírlap, 1928)
Középkori László- legendáink eredetéről. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1928)
Ady Endréről. (Irodalomtörténet, 1928)
Veszprémi emlékek. (Veszprémvármegye [folyóirat], 1931)
Négyesy László és a magyar verstudomány. (Négyes László Emlékkönyv. Szerk. Pintér Jenő. Bp., 1931)
Kódexeink skolasztikus elemei. 1–3. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1932)
A verses Katalin-legenda, a szabadgondolkodás és a neoplatonizmus. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1933)
László-versekről. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1936)
Szilády Áron. 1–3. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1940)
szerk.: Csokonai Vitéz Mihály összes művei. I–II. köt. Sajtó alá rend. (Szeged, é. n.)
Petőfi Sándor összes költeményei. Sajtó alá rend. a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1900)
Kisfaludy Károly összes művei négy kötetben. I–IV. köt. Sajtó alá rend. a bevezető tanulmányt és az életrajzot írta. (Bp., 1899)
Petőfi Sándor összes költeményei. Képes teljes kiad. Sajtó alá rend. a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1903)
Bessenyei György: A társaságnak eredete és országlása. Kiadta. (Sárospataki Füzetek, 1904)
Tolnai világtörténelme. I–X. köt. Szerk. Gracza Györggyel, Mangold Lajossal. (Bp., 1908–1912
2. új és átd. kiad. 1941
ez utóbbi hasonmás kiad. 1991–1993).

Irodalom

Irod.: Kéky Lajos: Búcsúbeszéd H. C. ravatala mellett. (Akadémiai Értesítő, 1941)
Pech Zoltán: H. C. (Vörösmarty Gimnázium Évkönyve, 1941)
H. C. (Irodalomtörténet, 1941)
H. C. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1941).

Megjegyzések

A Magyar Tudományos Akadémia tagja. I. köt.-ben a két Horváth Cyrill akadémikus akadémiai székfoglalói felcserélve!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013