Horváth Ernő
Horváth Ernő

2022. május 28. Szombat

Horváth Ernő

muzeológus

Születési adatok

1929. február 19.

Aszód, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1990. május 24.

Zemplén


Iskola

Az ELTE TTK-n biológia–földrajz szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1951).

Életút

A Természettudományi Múzeum Növénytára segédmuzeológusa (1951–1952), a Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztály Vidéki Osztályának természettudományi előadója (1953). A szombathelyi Savaria Múzeum muzeológusa (1953–1957), mb. igazgatója (1957–1960), tud. főmunkatársa (1963–1989) és a Természettudományi Gyűjtemény vezetője (1973–1989), egyúttal a Vas Megyei Múzeumok mb. igazgatója (1985–1986). ősnövénytani kutatásokkal foglalkozott, elsősorban a magyarországi földtörténeti harmadidőszak-végi és negyedidőszaki flórát tanulmányozta. Fontosabb kutatási területei: a felső pliocén ősföldrajzi, rétegtani és ősnövénytani problémái, Szombathely környéke pleisztocén famaradványai. A Vas megyei Sé melletti felsőpannon rétegekből leírta az Acer séensist (1975), részletes kritikai feldolgozás tárgyává tette Magyarország legrégebbi – Carolus Clusiustól származó – ősnövénytani adatközlését (a Vas megyei Csádhegyről leírt ősfáról: Lithoxylon, 1973). Muzeológusként működése meghatározó volt a Nyugat-Dunántúl természeti képének megismerésében. A Vas megyei arborétumok, kastélykertek, parkok növényeinek folyamatos gyűjtésével gyarapította a régóta híres vasi kertkultúra herbáriumát, megújította és kis arborétummá fejlesztette a kőszegi Chernel-kertet (1965). Nevéhez fűződik az Alpokalja Természeti Képe kutatási program megindítása és irányítása (1975-től). Tudománytörténeti tevékenysége kiterjedt a Vas megyéhez kötődő tudósok – Chernel István, Gáyer Gyula – tárgyi és szellemi hagyatékának feltárására, elkészítette a Vas megyei természettudósok arcképcsarnokát (Simon Gyula képzőművésszel, 1989). A Jeli Napok, a Vas Megyei Környezet- és természetvédelmi Napok rendezvénysorozatok főrendezője.

Elismertség

A Veszprémi Akadémiai Bizottság (VEAB) Biológiai és Természetvédelmi Szakbizottságainak tagja. A TIT országos választmányának tagja, Biológiai Szakosztályának elnöke.

Elismerés

Széchenyi István-emlékérem (1974).

Szerkesztés

A Vasi Szemle (1958–1986), a Savaria. A Vas Megyei Múzeumok Értesítője (1963–1989) és a Praenorica, Folia Historico-Naturalia (1981–1987) c. kiadványok szerkesztőbizottságának tagja.

Főbb művei

F. m.: Termőtalaj és a mezőgazdaság. (Bp., 1954)
A megyaszói Csordáskút kovásodott fatörzseinek vizsgálata. (Botanikai Közlemények, 1954)
A Savaria Múzeum ötven esztendeje. (A Savaria Múzeum Közleményei. Szombathely, 1958)
Pleisztocén gerinces- és faszénmaradványok, valamint langyosvíz-feltörési helyek Gencsapátiban. – ősnövénylelőhelyek Vas megyében. – A szombathelyi Savaria Múzeum. (Vasi Szemle, 1958)
Ismeretlen Derkovits-művek és -emlékek a Savaria Múzeumban. (Vasi Szemle, 1960)
Vas megye ritka és védelmet érdemlő növényei. Jeanplong Józseffel. (Vasi Szemle, 1962)
Sótony környékének felsőpliocén növénymaradványai. – Adatok Chernel István életrajzához. (Savaria, 1963)
Természetvédelmi napok Vas megyében. (Élővilág, 1963)
Vörös István és múzeumi hagyatéka. – Felsőpliocén növénylenyomatok Kemenesmihályfáról. – Adatok a növények fosszilizációjának kérdéséhez. (Savaria, 1964)
Pleisztocén famaradványok Szombathely környékéről. – Adatok Szabó Imre életrajzához és botanikai munkásságához. (Savaria, 1965)
Újabb előfordulási adatok Vas megye flórájához. Szinetár Miklóssal. (Vasi Szemle, 1965)
A fehér sáfrány – Crocus albiflorus. (Búvár, 1967)
Szombathely. Írta többekkel. (2. átd. kiad. Szombathely, 1970
3. átd. kiad. 1975
4. kiad. Szombathely–Bp., 1978)
Beiträge zur Kenntnis der Pliozänen Flora West Ungarns. – Adatok Nyugat-Magyarország pliocén flórájának ismeretéhez. (Savaria, 1972)
Clusius Lithoxylonja és lelőhelye a későbbi szakirodalomban. – Carolus Clusius az irodalomban. Csaba Józseffel. – Carolus Clusius és magyar barátai emlékének a nagy humanista tudós Pannóniába érkezése 400. évfordulóján. 1–2. (Vasi Szemle, 1973)
A mucsfai későrómai favödör xylotomiája. (Archaeologiai Értesítő, 1977)
Dendroklimatologische Untersuchungen an Holzstämmen aus Ungarn. (Savaria, 1979)
A környei népvándorlás kori temető növénymaradványai. (Savaria, 1980)
Az ökológiai szemlélet fontossága a környezetvédelemben. (Savaria, 1981)
Az Alpokalja természeti képe. Szerk. (Szombathely, 1981–1990
németül is)
Nyugat-Dunántúl föld- és élettörténete. Szerk. (Szombathely, 1982
németül is)
Gáyer Gyula élete és múzeumi munkássága. (Vasi Szemle, 1983)
Bendefy László, a muzeológus. (Vasi Szemle, 1984)
A felsőpliocén ősföldrajzi, rétegtani és növénytani problémái. (Praenorica, Folia Historico-Naturalia, 1987)
Geowissenschaften. Aumüller, S.-sel. (Allgemeine Bibliographie des Burgenlandes. Eisenstadt, 1987). Vasi természettudósokra emlékezünk. Természettudósok arcképcsarnoka. (Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 1989)
Mikropaleontológiai vizsgálatok Velem-Szentviden. (Savaria, 1990).

Irodalom

Irod.: M. Kozár Mária: „Életemet is rátettem a Savaria Múzeumra.” H. E. (Vasi Honismereti Közlemények, 1990)
Madáchy Károly: H. E. (Vasi Szemle, 1990)
Papp Jenő: Megemlékezés H. E.-ről. – Balogh Lajos: H. E. irodalmi munkásságának jegyzéke. (Savaria, 1992)
Balogh Lajos: H. E. – Andreánszky-tanítvány – ősnövénytani hagyatéka a szombathelyi Savaria Múzeumban. (Andreánszky- emlékkötet. Studia Naturalia. 9. Szerk. Hably Lilla. ?, 1996)
Balogh Lajos: H. E. szerepe az Alpokalja florisztikai megismerésében. (Botanikai Közlemények, 1997)
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998)
Balogh Lajos: H. E. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
Tóth Gábor: 75 éve született H. E. (Folia Anthropologica, 2004).

Megjegyzések

MÉL IV. téves születési adat: febr. 18. és téves halálozási adat: márc. 24.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője