Horváth János
Horváth János

2022. január 21. Péntek

Horváth János

jogász, jogtörténész

Névváltozatok

Horváth János Antal

Születési adatok

1853. június 13.

Kecskemét, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1922. október 3.

Budapest

Temetési adatok

1922. október 7.

Kecskemét


Család

Kecskeméti evangélikus családból származott. Sz: Horváth János orvos, Kollerich Vilma. F: Drucker Adèle. Leánya: Badics Lászlóné Horváth Piroska.

Iskola

A kecskeméti evangélikus gimnáziumban éretts. (1870), a kecskeméti jogakadémián (1870–1873), a budapesti tudományegyetemen tanult (1873–1877), Budapesten állam- és jogtudori okl. szerzett (1877), ügyvédi vizsgát tett (1878), a magyar közjog tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1904).

Életút

A pesti, ill. a bp.-i kir. törvényszék, majd a bp.-i kir. ítélőtábla gyakornoka, segédfogalmazója, fogalmazója (1873–1886), a bp.-i (1886–1891), a pestvidéki kir. ügyészség alügyésze (1891–1907). Kir. ügyésznek nevezték ki és szolgálattételre beosztották az Igazságügyi Minisztérium VII. Ügyosztályába (1907–1911), kir. főügyészhelyettesként nyugdíjazták (1912). A bp.-i tudományegyetemen a magyar közjog magántanára (1904–1911). Jogtörténészként elsősorban Magyarországnak a Monarchián belüli közjogi helyzetével, a kiegyezés közjogi előzményeivel, ezzel kapcsolatos korai jogi és jogtörténeti törekvések vizsgálatával, a Pragmatica Sanctio jogtörténetével, Klauzál Gábor munkásságával foglalkozott.

Emlékezet

Kecskeméten és Budapesten élt és tevékenykedett, Budapesten hunyt el, Kecskeméten családi sírboltban nyugszik.

Elismertség

Kecskemét város Széchenyi-díja (1873).

Szerkesztés

Kisebb írásai, publicisztikái, vezércikkei, jogi dolgozatai – többek között – a Huszadik Században (1900), A Jog c. lapban (1902, 1905, 1910), a Győri Hírlapban (1903), a Szegedi Híradóban (1903–1906), Az Ujságban (1904), a Jövendőben (1905), a Magyar Jogász Ujságban (1905), a nagyváradi Szabadság c. lapban (1905), az Ügyvédek Lapjában (1905–1906), a Délmagyarországi Közlönyben (1906) és a Politikai Hetiszemlében jelentek meg (1906).

Főbb művei

F. m.: A magyar királyság közjoga. Monográfia. (Bp., 1893)
Adalékok a magyar közjog egynémely megtámadott tételeinek megvilágítására. Válasz a Nemzet bírálatára. (Kecskemét, 1894)
Kossuth és a Pragmatica Sanctio. (Pesti Napló, 1895. 55.)
Kossuth iratai. (Pesti Napló, 1895. 111.)
Kossuth Lajos, mint Pest megye követe és mint minister a ’67-es kiegyezés és a Függetlenségi Párt programmja szempontjából. Tanulmány. (Bp., 1895)
Az 1867. évi kiegyezés. Történelmi, közjogi és politikai tanulmány. (Bp., 1895)
Az 1722/23. I., II., III. tc.-kek által elfogadott Pragmatica Sanctio és annak helyzete a magyar közjogban. (Jogászegyleti Értekezések. 146. Bp., 1898)
Az örök béke problémája. (A Demokrácia Páholy Könyvtára. 60. Bp., 1900)
Adalékok a Pragmatica Sanctio értelmezéséhez. (Huszadik Század, 1900)
A közös ügyek előzményei és fejlődése – 1526–1848 – az 1867. é. 12. tc. szempontjából. (Bp., 1902)
Az októberi diplomától a koronázásig. Adalékok az 1867. é. 12. tc. keletkezésének történetéhez. (Bp., 1903)
Kettős fejlődés a magyar közjogban. (Kecskemét, 1904)
Klauzál Gábor és kora. Előadás a szegedi Dugonics Társaság felolvasó ülésén. (Kecskemét, 1904)
Adalékok az 1847/48. é. országgyűlés történelméhez az 1867. XII. tc. szempontjából. Közjogi és történelmi tanulmány. (Bp., 1905)
kéziratban: A török–magyar harczok eredetéről s azok befolyásáról. (Kecskemét, 1873).

Irodalom

Irod.: Kecskeméti életrajzi lexikon. (Kecskemét, 1992).

Megjegyzések

Gulyás: téves születési év: 1855!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője