Horváth János
Horváth János

2020. október 24. Szombat

Horváth János

jogász, jogtörténész

Névváltozatok

Horváth János Antal

Születési adatok

1853. június 13.

Kecskemét, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1922. október 3.

Budapest

Temetési adatok

1922. október 7.

Kecskemét


Család

Kecskeméti evangélikus családból származott. Sz: Horváth János orvos, Kollerich Vilma. F: Drucker Adèle. Leánya: Badics Lászlóné Horváth Piroska.

Iskola

A kecskeméti evangélikus gimnáziumban éretts. (1870), a kecskeméti jogakadémián (1870–1873), a budapesti tudományegyetemen tanult (1873–1877), Budapesten állam- és jogtudori okl. szerzett (1877), ügyvédi vizsgát tett (1878), a magyar közjog tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1904).

Életút

A pesti, ill. a bp.-i kir. törvényszék, majd a bp.-i kir. ítélőtábla gyakornoka, segédfogalmazója, fogalmazója (1873–1886), a bp.-i (1886–1891), a pestvidéki kir. ügyészség alügyésze (1891–1907). Kir. ügyésznek nevezték ki és szolgálattételre beosztották az Igazságügyi Minisztérium VII. Ügyosztályába (1907–1911), kir. főügyészhelyettesként nyugdíjazták (1912). A bp.-i tudományegyetemen a magyar közjog magántanára (1904–1911). Jogtörténészként elsősorban Magyarországnak a Monarchián belüli közjogi helyzetével, a kiegyezés közjogi előzményeivel, ezzel kapcsolatos korai jogi és jogtörténeti törekvések vizsgálatával, a Pragmatica Sanctio jogtörténetével, Klauzál Gábor munkásságával foglalkozott.

Emlékezet

Kecskeméten és Budapesten élt és tevékenykedett, Budapesten hunyt el, Kecskeméten családi sírboltban nyugszik.

Elismertség

Kecskemét város Széchenyi-díja (1873).

Szerkesztés

Kisebb írásai, publicisztikái, vezércikkei, jogi dolgozatai – többek között – a Huszadik Században (1900), A Jog c. lapban (1902, 1905, 1910), a Győri Hírlapban (1903), a Szegedi Híradóban (1903–1906), Az Ujságban (1904), a Jövendőben (1905), a Magyar Jogász Ujságban (1905), a nagyváradi Szabadság c. lapban (1905), az Ügyvédek Lapjában (1905–1906), a Délmagyarországi Közlönyben (1906) és a Politikai Hetiszemlében jelentek meg (1906).

Főbb művei

F. m.: A magyar királyság közjoga. Monográfia. (Bp., 1893)
Adalékok a magyar közjog egynémely megtámadott tételeinek megvilágítására. Válasz a Nemzet bírálatára. (Kecskemét, 1894)
Kossuth és a Pragmatica Sanctio. (Pesti Napló, 1895. 55.)
Kossuth iratai. (Pesti Napló, 1895. 111.)
Kossuth Lajos, mint Pest megye követe és mint minister a ’67-es kiegyezés és a Függetlenségi Párt programmja szempontjából. Tanulmány. (Bp., 1895)
Az 1867. évi kiegyezés. Történelmi, közjogi és politikai tanulmány. (Bp., 1895)
Az 1722/23. I., II., III. tc.-kek által elfogadott Pragmatica Sanctio és annak helyzete a magyar közjogban. (Jogászegyleti Értekezések. 146. Bp., 1898)
Az örök béke problémája. (A Demokrácia Páholy Könyvtára. 60. Bp., 1900)
Adalékok a Pragmatica Sanctio értelmezéséhez. (Huszadik Század, 1900)
A közös ügyek előzményei és fejlődése – 1526–1848 – az 1867. é. 12. tc. szempontjából. (Bp., 1902)
Az októberi diplomától a koronázásig. Adalékok az 1867. é. 12. tc. keletkezésének történetéhez. (Bp., 1903)
Kettős fejlődés a magyar közjogban. (Kecskemét, 1904)
Klauzál Gábor és kora. Előadás a szegedi Dugonics Társaság felolvasó ülésén. (Kecskemét, 1904)
Adalékok az 1847/48. é. országgyűlés történelméhez az 1867. XII. tc. szempontjából. Közjogi és történelmi tanulmány. (Bp., 1905)
kéziratban: A török–magyar harczok eredetéről s azok befolyásáról. (Kecskemét, 1873).

Irodalom

Irod.: Kecskeméti életrajzi lexikon. (Kecskemét, 1992).

Megjegyzések

Gulyás: téves születési év: 1855!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013