Horváth János
Horváth János

2020. október 21. Szerda

Horváth János

fizikus

Névváltozatok

Horváth János István

Születési adatok

1922. január 11.

Szeged

Halálozási adatok

1970. június 28.

Szeged


Család

Sz: Lajkó Mária. Fia: Horváth László (1949–) biofizikus, az MTA doktora.

Iskola

A Szegedi Tudományegyetemen – az Eötvös Kollégium tagjaként – matematika–fizika szakos középiskolai tanári (1944) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1945), a fizikai tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (posztumusz, 1970). MLEE-t végzett (1962).

Életút

A szegedi Horthy Miklós Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, ill. a JATE TTK Elméleti Fizikai Tanszék gyakornoka (1942–1945), tanársegéde (1945–1946), tanszékvezető egy. docense (1952–1970). A bp.-i József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Kémiai Fizikai Intézete és a Debreceni Tudományegyetem Orvosfizikai Intézete tud. munkatársa (1946–1952). Elméleti fizikával, kvantummechanikával, atomfizikai többtestproblémával foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el az ún. vonalelem-geometriának az elemi részek fizikájában, az elektrodinamikában és a statisztikus mechanikában való alkalmazása terén. Kutatta még a fluoreszcens molekulák színképvizsgálatát és a tér–idő kérdéskörét.

Emlékezet

Szegeden (József Attila sugárút 24.) élt és tevékenykedett a helyi Dugonics Temetőben nyugszik.

Elismertség

Az MTA Fizikai Bizottsága tagja. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat szegedi tagozatának elnökségi tagja (1953–1969), elnöke (1970).

Főbb művei

F. m.: A fizika tanításának problémái. (Köznevelés, 1946)
A kvantumbiológia alapelvei. (Természettudomány, 1947)
A csillagok energiagazdálkodása. (Csillagok világa, 1948)
Kísérleti atomfizika. Egy. jegyz. (Debrecen, 1949)
A Cserenkov-effektus. (Természet és Technika, 1949)
Elektrodinamika. Egy. jegyz. (Debrecen, 1950)
Elméleti atomfizika. Egy. jegyz. (Debrecen, 1951)
A fizikai mennyiségek mértékrendszerei az oktatásban. (Felsőoktatási Szemle, 1953)
Megjegyzések a polarizációs energia numerikus kiszámításához. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1953
németül: Zur numerischen Berechnung der Polarisationsenergie. Acta Physica, 1954)
An Asymptotical Method for the Calculations of Eigenfunctions. (Acta Physica, 1954)
Einstein és az atomfizika. (Fizikai Szemle, 1954)
Megjegyzések a Schrödinger-egyenlet variációs módszerrel való megoldásához. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1954
németül: Acta Physica, 1955)
Az elektron mozgásegyenlete. (MTA III. Osztálya Közleményei, 1955
németül: Bewegungsgleichungen des Elektrons. Acta Physica, 1954)
The Bilocal Generalization of the Schrödinger–Gordon Equation. (Acta Physica et Chemica Szegediensis, 1955)
Megjegyzések a bilokális terek elméletéhez. – Közelítő módszer a sajátfüggvények meghatározására. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1955)
Egy új elv az affin térelméletekben. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1956)
Általános metrikus vonalelemtérre alapozott térelmélet. Moór Arthurral. (MTA III. Osztálya Közleményei, 1956)
Elméleti optika. Egy. tankönyv. (Bp., 1956)
Generalized Linear Electrodynamics. Vasvári Bélával. (Acta Physica, 1957)
A ciklopoliének és a szilárd testek elméletének alapjairól. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1958)
Az elektromágneses tér Maxwell-féle elméletének axiomarendszere. (MTA III. Osztálya Közleményei, 1959
németül: Eine Axiomatisierung der Maxwellschen Theorie des elektromagnetischen Feldes. Acta Physica, 1958)
Fizikai terek klasszikus elmélete és a tér geometriai szerkezete. – A reális gázok állapotegyenlete. – Kooperatív jelenségek. (Fizikai Szemle, 1960)
Termodinamika és statisztikai mechanika. Egy. tankönyv. (Bp., 1960)
A Possible Geometrical Interpretation of the Isospace and of Its Transformations. (Acta Physica et Chemica Szegediensis, 1961)
Space-Time Structure and Mass Spectrum of Elementary Particles. (Acta Physica, 1963)
Fizikai rendszerek kollektív sajátosságai és a velük kapcsolatos filozófiai problémák. (Fizikai Szemle, 1963)
Termodinamikai perturbációszámítás. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1964)
Az entrópianövekedés problémájáról. – Megjegyzések a fluoreszcens molekulák abszorpciós és emissziós színképének elméletéhez. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1965)
Diszperziós relációk a klasszikus fizikában. (Fizikai Szemle, 1965)
Contributions to the Theory of Absorption and Emission Spectra of Fluorescent Molecules. (Acta Physica et Chemica Szegediensis, 1965)
Optika. Elektromágneses fényelmélet. (Bp., 1966)
Tér, idő, téridő
terek és mezők. (Magyar Tudomány, 1966)
A spektrumvonalak kiteljesedéséről. 1–3. (Fizikai Szemle, 1967)
A többtest-probléma modern közelítő módszereinek néhány alapgondolata. (Fizikai Szemle, 1969)
A fázistér hipergeometrizálásáról. Benyújtott doktori értek. (Szeged, 1969).

Irodalom

Irod.: Kovács István: H. J. I. Művei bibliográfiájával. (Fizikai Szemle, 1970)
H. J. I. Szerk. Gyémánt Iván. (Szeged, 1992)
Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. (Szeged, 1996)
Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyiségek adattára. (Szeged, 2008).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013