Horváth Jenő
Horváth Jenő

2024. március 29. Péntek

Horváth Jenő

történész, politológus

Születési adatok

1881. november 16.

Gyula, Békés vármegye

Halálozási adatok

1950. január 20.

Budapest


Család

Sz: Horváth István, Licska Mária.

Iskola

A nagyváradi premontrei gimnáziumban éretts. (1900), a bp.-i tudományegyetemen történelem szakos középiskolai tanári és bölcsészdoktori okl. (1905), a legújabbkori egyetemes történet tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1911).

Életút

A pancsovai (1905–1906), a gyöngyösi (1906–1908), a jászberényi (1908–1909), a szolnoki gimnázium r. tanára (1909–1911); közben Nagy-Britanniában járt hosszabb tanulmányúton (1907–1908). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem magántanára (1911–1919) és a Nagyváradi Jogakadémián a legújabbkori történelem r. tanára (1912–1919). Az I. vh. után a Magyar Nemzeti Múzeumban szolgált (1919–1924) a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára és a legújabbkori egyetemes történet c. ny. rk. tanára (1924–1933). A Ferenc József Nevelőintézet főfelügyelője és a bp.-i Mátyás Király Gimnázium igazgatója (1933–1940). A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE) a gazdaságtörténet c. ny. rk. tanára (1943–1944). Alapvető munkásságot fejtett ki a 19–20. sz.-i egyetemes és magyar diplomácia-, politika- és gazdaságtörténet területén, elsősorban a modern ipari nagyhatalmak kialakulását, az ezzel kapcsolatos diplomáciai erőfeszítéseket, a nemzetiségi kérdés és a nagyhatalmi politika összefüggéseit vizsgálta. Rendkívül termékeny szerző volt, száznál is több önálló művet írt az egyetemes történet és a diplomáciatörténet legkülönbözőbb részterületeiről: országtörténeti (pl. Brazília, Anglia, Kína története stb.) monográfiákat éppúgy megjelentetett, mint történetfilozófiai esszéket vagy az Osztrák–Magyar Monarchia politika- és művelődéstörténeti viszonyait plasztikusan ábrázoló munkákat. Trianon után a Nemzetek Szövetsége diplomáciatörténeti lehetőségeit vizsgálta, valamint igen kiterjedt irodalmi munkásságot fejtett ki az ún. magyar kérdés külföldi megismertetésére, ill. a békedekrétummal szembeni magyar álláspont történeti érvekkel történő megtámasztására. Az MTA által jutalmazott diplomáciatörténeti fő műve (Magyar diplomácia, 1928) a magyar történeti irodalom klasszikusa. Számos idegennyelvű magyar országtörténeti monográfiát írt és szerkesztett. Összeállította a magyarországi nemzetiségi kisebbségekre vonatkozó törvényeket és rendeleteket, ill. gyűjtötte, rendszerezte és feldolgozta a környező államok magyar nemzetiségeire vonatkozó irodalmat. Budapesten (Víziváros, I. kerület Szabó Ilonka utca) élt és tevékenykedett. A Farkasréti Temetőben nyugodott, sírját felszámolták!

Elismertség

A Szent István Akadémia r. tagja (1939). A Magyar Külügyi Társaság alapító vezetőségi tagja, ügyvezető igazgatója (1920–1933), alelnöke (1933–1944). A Royal Historical Society (1930-tól), a párizsi Académie Diplomatique Internationale tagja (1930), A Népszövetségi Liga nemzetközi tanácstagja.

Elismerés

Az MTA Kónyi Manó-jutalma (1932).

Szerkesztés

A Külügyi Szemle alapító szerkesztője (1920–1944), a Háborús Felelősség (1928–1931) és a South Eastern Affairs c. folyóiratok szerkesztője (1931–1939).

Főbb művei

F. m.: Az erdélyi szász városok közgazdasági viszonyai a nemzeti fejedelemség megalakulásáig. Egy. doktori értek. is. (Művelődéstörténeti értekezések. 15. Gyula, 1905)
Washington. (Békés [folyóirat], 1906)
Siebenbürgisch-sächsische Städtekultur im Mittelalter. (Pancsova, 1906)
Les relations commerciales roumaino–hongroises. 1500–1550. (Pancsova, 1906)
I. Ferenc József és kora. (Gyöngyös, 1907)
A történelem bölcselete. Tanulmányok a történettudomány alapelveiről és az emberi művelődés irányeszméiről. (Gyula, 1907)
A történettudomány művelése Békésvármegyében. (Gyula, 1907)
Négy essay a köztörténetből. (Gyula, 1907)
Az angol közoktatásügy fejlődése és irányelvei. (Angol közoktatásügyi tanulmányok. 1. Gyula, 1908)
Benyomások az angol társaséletről. (Tiszántúl, 1908)
Bevezetés a 19. század történetéhez. 1588–1815. Előadás a szolnoki Szabad Lyceumban. (Szolnok, 1910)
A nagyhatalmak megalakulása. 1648–1715. A XIX. század alapvetése. (Szolnok, 1910)
A tanárképzés Angliában. (Szolnok, 1909)
A legújabbkor története. 1815–1910. (Bp., 1913)
Szemináriumi füzetek az újkori egyetemes történelemhez. 1–2. füz. (Bp., 1913)
Történettanítás és állampolgári nevelés. (Magyar Társadalomtudományi Szemle, 1914)
Fejezetek a modern történelemhez. I–VIII. köt. (Nagyvárad, 1915–1919
2. kiad. 1919)
Hungary and Serbia, the Fate of Southern Hungary. (Bp., 1919)
Magyarország és a nemzetiségi kérdés. Történelmi tanulmány. (Bp., 1920)
Magyarország államszerződéseinek jegyzéke. 973–1526. Magyarország szerződései a külső hatalmakkal. Összeáll. (Bp., 1921)
Magyarországra vonatkozó idegen nyelvű művek jegyzéke. Összeáll. Névtelenül. (Bp., 1921)
A balkáni kérdés utolsó fázisa. 1895–1920. Tanulmány a huszadik század diplomáciai történetéből. (Bp., 1921)
Diplomáciai történelem. I–II. köt. (Bp., 1921)
Hellas. A modern Görögország nemzetiségi, közgazdasági és politikai viszonyai. 1821–1920. (A modern világ. 1. Bp., 1921)
A gyarmati mandátumokról. (A Magyar Külügyi Társaság kiadványai. Bp., 1921)
Nemzetközi szerződések. 1815–1920. 1–4. füz. Összeáll. és ford. (A Magyar Külügyi Társaság kiadványai. Bp., 1921–1922)
Külügyi almanach. Szerk. (Külügyi Könyvtár. 1–2. Bp., 1921–1922)
A Népszövetség eddigi működése. 1920–1921. (A Magyar Külügyi Társaság kiadványai. Bp., 1922)
A magyarországi nemzetiségi kisebbségekre vonatkozó programok, törvényjavaslatok, törvények és rendeletek. 1827–1920. Összeáll. (A Magyar Külügyi Társaság kiadványai. Bp., 1922)
Emlékirat a Nemzetek Szövetségéhez az értelmi együttműködés megszervezése ügyében. Névtelenül. (A Magyar Külügyi Társaság kiadványai. Bp., 1922)
Anglia és a török kérdés. (Turán, 1922)
A nemzeti kérdés bibliográfiája. Összeáll. Névtelenül. (Bp., 1922)
Bevezetés a Balkántörténet tanulmányozásához. 395–1920. (A Magyar Külügyi Társaság kiadványai. Bp., 1922)
Modern Afrika. Bevezetés az afrikai alakulások és az afrikai kérdés történetéhez. 1415–1920. (Külügyi Könyvtár. 4. Bp., 1922)
Modern Hungary. 1660–1920. (South Eastern Library. I. Bp., 1922)
Az értelmi együttműködés mozgalma a Nemzetek Szövetségében. (A Magyar Külügyi Társaság kiadványai. Bp., 1923)
A modern Kelet. Bevezetés az ázsiai és ausztráliai alakulások történetéhez. 1498–1920. (Turáni Könyvtár. 2. Bp., 1923)
Brazília. 1822–1922. (A modern világ. 5. Bp., 1923)
Módszeres világtörténelem. (Tudományos zsebkönyvtár. 4. Bp., 1924)
A trianoni béke megalkotása. Diplomáciai történeti tanulmány. (A Háború és Béke Könyvtára. 1. Bp., 1924)
A nemzetközi egyetemi kapcsolatok. (Külügyi Szemle, 1925)
Anglia és a Szentszövetség. (Bp., 1925)
A modern világ története. Diplomáciai és államtörténelem. (Bp., 1925
4. kiad. 1941)
Anglia és a magyar szabadságharc. 1–2. (Századok, 1926)
Az entente cordiale diplomáciája. 1830–1834. – A legújabbkor történetének újabb irodalma. (Történeti Szemle, 1926)
Széchenyi első angol útja, 1815. (Budapesti Szemle, 1926)
Tankönyveink a háború alatt és után. 1914–1925. Jelentés a Carnegie-alap részére. (Magyar Paedagogia, 1926)
Amerika és a magyar szabadságharc. (Századok, 1927)
Le prince Metternich et lord Palmerston. (Revue de Hongrie, 1927)
A magyar kormány adriai politikája. 1848–1849. Adatok Fiume, Dalmácia, és a magyar tengerészet történetéhez. (A Magyar Adria Egyesület kiadványa. Bp., 1927)
A trianoni szerződés diplomáciai története. (Igazságot Magyarországnak! A trianoni békeszerződés következményeinek ismertetése és bírálata. Bp., 1928
hasonmás kiad. Szekszárd, 2003)
A legújabbkor történetének újabb irodalma. 1925–1928. (Történeti Szemle, 1928)
A modern Amerika története. 1492–1920. (Szent István Könyvek. 56. Bp., 1928)
Magyar diplomácia. A magyar állam külpolitikai összeköttetései a bécsi végzésektől a kettős monarchia felbomlásáig. 1815–1918. (Bp., 1928)
Blackwell András József angol ügynök magyarországi küldetései. 1843–1848. 1–3. (Budapesti Szemle, 1928–1929)
Magyarország külpolitikai kapcsolatai. – Magyarország politikai kapcsolatai. (Magyarok a kultúráért. A magyar munka eredményei az emberi művelődés terén. Bp., 1929)
Az angol–magyar érintkezések utolsó évszázada. Az újabb kutatások összefoglalása. (Történeti Szemle, 1929)
A trianoni szerződés alapjai. (Budapesti Szemle, 1930)
Az entente államok háborús aktakiadványai. – A háborús felelősség kérdése. Az első évtized kutatásainak eredményei. 1920–1930. – Törökország semlegessége. 1848–1849. Tanulmány a magyar szabadságharc diplomáciai történelméből. (Történeti Szemle, 1930)
Magyar lehetőségek a külpolitikában. Előadás az Országos Kaszinóban. (Külügyi Szemle, 1930)
Bülow herceg emlékiratai. 1–2. (Budapesti Szemle, 1931)
The Banat. A Forgotten Chapter of European History. (Bp., 1931)
Ungarn und der Weltkrieg. Eine Quellenstudie. (Bp., 1931)
History of Hungary. (Bp., 1931)
Magyarország útja az Adriához. (A tenger, 1932)
Gróf Batthyány Kázmér és emlékiratai. (Budapesti Szemle, 1933)
Magyarország és az európai politika irányelvei. 1–3. (Budapesti Szemle, 1934)
Magyarország és a világháború. 1–2. füz. (Bp., 1935)
A külpolitikai nevelés kérdései. (Magyar Paedagogia, 1935)
Transylvania and the History of the Roumanians. (Bp., 1935)
Origins of the Crimean War. (South Eastern Affairs, 1935)
Történelmi tanulmányok. Egyetemi előadásaim 50. félévének alkalmából. I–IV. köt. Műveinek bibliográfiájával. (1–2. kiad. Bp., 1935
3. kiad. 1936
4. kiad. 1941)
A londoni magyar propaganda-bizottság 1849-ben. (Budapesti Szemle, 1936)
Világtörténelem. (A Szent István Társulat kiadványa. Bp., 1936)
Browning Oszkár emlékezete. (Magyar Paedagogia, 1937)
Gróf Szécsen Antal londoni küldetése, 1849-ben. (Budapesti Szemle, 1937)
Történetszemléletünk egysége és a történelmi Magyarország. Karácsonyi és Fraknói szellemi öröksége. – Széchenyi és Kossuth. (Katholikus Szemle, 1937)
Anglo–Hungarian Connection in History. (Bp., 1937)
Szent István diplomáciája. Történelmi tanulmány. (Bp., 1937)
A magyar királyi Ferenc József Nevelőintézet. Tanulmány az akadémiai nevelés és oktatás történetéhez. (Bp., 1937)
Magyarország és utódállamai. 1919–1937. (Budapesti Szemle, 1938)
L’Angleterre, Genève et la Hongrie. Elaboration d’un system constitutionnel. 1748–1848. (Bp.–Zurich, 1938)
The Hungarian Question. A Bibliography on Hungary and Central Europe. (Bp.–Zurich, 1938)
A Milléniumtól Trianonig. 25 év Magyarország történetéből. 1896–1920. (Bp., 1938)
II. Szilveszter pápa és a magyar királyság megalapítása. Születésének ezredik évfordulója alkalmából. (Külügyi Szemle, 1938)
A magyar kérdés a XX. században. I. köt. Felelősség a háborúért és a békeszerződésért. II. köt. A trianoni békeszerződés megalkotása és a revízió útja. (Bp., 1939)
Essays and Papers. Relative to the History of Central Europe. (Bp., 1939)
Bevezetés Magyarország diplomáciai történetébe. (Bp., 1939)
Szent László király. (Budapesti Szemle, 1940)
Mátyás király nyugati diplomáciája. (Mátyás Király Emlékkönyv. Bp., 1940)
A nemzeti és világtörténelem értékelése. (Magyar Paedagogia, 1940)
Erdély története. (Bp., 1939)
Váradi freskó. Nagyvárad története. (Bp., 1940
2. kiad. 1942)
Magyar diplomácia, magyar diplomaták. A magyar külpolitika századai. (Bp., 1941)
Az országgyarapítás története. 1920–1941. (A Magyar Külügyi Társaság kiadványa. Bp., 1941)
Szavójai Jenő herceg. A dunai monarchia kialakulása. (Nagy idők – nagy emberek. 2. Bp., 1941)
Utolsó tanulmányok. Önéletrajzával és irodalmi munkásságával. (Bp., 1941)
Magyarország és a bizánci meg a török Balkán. (Láthatár, 1942)
Erdély kövei. Tanulmány az erdélyi építészet alapvonásairól. (Budapesti Szemle, 1943)
Die Geschichte Siebenbürgens. (Wien–Bp.–Milano–Leipzig, 1943)
Magyar történelem külföldiek számára. (Bp., 1943)
Magyarország helyzete a háborús Európában. (A Magyar Külügyi Társaság kiadványa. Bp., 1943)
Szent László anyja. (Szent István Akadémia Értesítője, 1943)
A kétezeréves Genf. Tanulmány a magyar–genfi kapcsolatok történetéhez. – Edgár herceg. (Budapesti Szemle, 1944)
Az angol–magyar kapcsolatok kezdetei. (Yolland Emlékkönyv. Bp., 1944)
Die internationale Statut Siebenbürgens. (Ungarn, 1944)
A politikai nevelésről. (Hitel, 1944)
A Duna- medence közgazdaság és politikája, különös tekintettel Magyarországra. (A Magyar Külügyi Társaság kiadványa. Bp., 1944)
A Milleniumtól Trianonig. 25 év Magyarország történetéből. 1896–1920. Hasonmás kiad. (Bp., 2004).

Irodalom

Irod.: Ki kicsoda. Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Magyar politikai és közigazgatási compass. 1919–1939. Szerk. Madarász Elemér. (Bp., 1939)
Baráth Tibor: H. J.: Magyar kérdés a XX. században. (Századok, 1940)
Benda Kálmán: H. J.: Erdély története. (Századok, 1944)
Cholnoky Győző–Futala Tibor–Kertész Gyula: Nemzetiségi bibliográfia és dokumentáció hazánkban a kezdetektől napjainkig. (Könyvtári Figyelő, 1993)
Major Zoltán: Az első magyar monográfia Trianonról. Kései recenzió H. J. A magyar kérdés a XX. században c. művéről. (Havi Magyar Fórum, 2002).

Megjegyzések

Lexikonok adataival ellentétben őt nem hívták Rónai Horváth Jenőnek!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője