Horváth József Elek
Horváth József Elek

2020. október 20. Kedd

Horváth József Elek

jogász, író, költő

Születési adatok

1784. február 13.

Szombathely

Halálozási adatok

1835. január 20.

Kaposvár


Család

F: Ujvári Betti.

Iskola

Középiskoláit és a teológiát Szombathelyen végezte, nemsokára azonban otthagyta a papi szemináriumot. Győrött jogot végzett, a kőszegi kerületi táblánál ügyészi vizsgálatot tett. Az MTA tagja (l.: 1833. nov. 15.).

Életút

Kőszegen ügyész (1810-es–1820-as évek), Kaposvárott tanító (1827–1829), majd a kaposvári gimnázium igazgatója (1829–1835). Számos alkalmi verse, dicsőítő ódája és néhány pedagógiai tárgyú beszéde maradt fenn. Versei a szombathelyi egyházi élet eseményeivel foglalkoztak, ill. a legérdekesebbek azok az episztolái, amelyeket Dukai Takách Judittal váltottak: tervei között szerepelt, hogy kiadja az egyik első magyar költőnő műveit. Kiterjedt levelezést folytatott a korszak legismertebb személyiségeivel: Berzsenyi Dániellel, Döbrentei Gáborral, Helmeczy Mihállyal és Kazinczy Ferenccel, Nagyobb terjedelmű dolgozatai elsősorban a reformkorban kialakuló nemzeti költészetet, a magyar irodalom és a közélet általános kérdéseit vizsgálták. Drámáinak nagy része – jóllehet néhányat előadtak – kéziratban maradtak, akárcsak Szombathely történetét feldolgozó munkája, valamint néhány poétikai dolgozata.

Emlékezet

Katona Józseftől függetlenül ő is drámát írt Bánk bánról. A háromfelvonásos dráma Hajós József másolatában maradt fenn (a kézirat 1815–1819 között keletkezett, s a szombathelyi szeminárium őrzi), a művet Kőmíves Kolos adta ki (1929-ben). Felesége halálára Dukai Takách Judit írt verset (1816). Néhány levelét és kiadatlan művét az MTA Kézirattára őrzi.

Szerkesztés

Költeményei – többek között – az Erdélyi Múzeumban (1815–1816), a Szépliteraturai Ajándékban (1826); dolgozatai a Tudományos Gyűjteményben (1819–1829), a Sasban (1827–1832) és a Társalkodóban jelentek meg (1833–1834).

Főbb művei

F. m.: A szombathelyi hymen. Költemény. Grmanecz Gábor és Grmanecz Gáborné Hegedűs Anna esküvőjére írt vers. (Buda, 1812)
Titus Amalia ligetében. Költemény gr. Sigrai Titus születésére. (Szombathely, 1817)
A nemzeti csinosodásról. (Tudományos Gyűjtemény, 1819)
Kazinczy által a magyar verselésbe behozott elisiók eránt. (Tudományos Gyűjtemény, 1825)
Szombathely évei. Költemény. Bőle András szombathelyi püspök beiktatása alkalmából. (Szombathely, 1825)
Daphnis. Pásztori versezet. (Szombathely, 1825)
Egyházi rendek intézete. (Tudományos Gyűjtemény, 1826)
Az iskolai nevelésről Magyarországon. (Tudományos Gyűjtemény, 1829)
Beszéde a kaposvári királyi gymnasiumbeli nemes tanuló ifjúsághoz. (Buda, 1829)
Levelek a magyar insurgens barátjához. – Gróf Sigrai József életírása. (Sas, 1831)
Utazás Vasból Somogyba. (Sas, 1832)
Egy külföldinek levele az arablovak tenyésztéséről Lengyeltótiban, Somogyban. (Társalkodó, 1833)
Figyelmeztetés a gyermek kora fejlődéséről. (Társalkodó, 1834)
A ‘szép tudományok’ ismertetése. (Pest, 1836)
H. J. E. útinaplója. Sajtó alá rend., a bevezetést írta Draveczky Balázs. (Hévíz [folyóirat], 1995)
A ‘magyar szép nem’ tudósi és írói. Közreadja Tóth Péter. – Tóth Péter: Egy befejezetlen és kiadatlan toldalék a múlt század első harmadából. Az MTA Könyvtára Kézirattára K703. jelzetű dokumentuma. (Életünk, 2000)
Szombathely évei. Hasonmás kiad. (Szombathely önkormányzata kiadványa. Szombathely, 2005)
drámái: Németújvár ostroma. Eredeti vitézi dráma 5 felvonásban. (Bem.: Debrecen, 1831. febr. 11.)
Bánk bán. 3 felvonásos tragédia a 18. sz. elejéről. Sajtó alá rend., szerk. Kőmíves Kolos. (Szombathely, 1929).

Irodalom

Irod.: Dukai Takách Judit: Ujvári Bettinek, H. J. E. hitvesének halálára. (Szombathely, 1816)
Ferenczy Jakab–Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. (Pest, 1856)
Gálos Rezső: Egy ismeretlen Bánk bán dráma. (Budapesti Szemle, 1929)
Waldapfel József: H. J. E. és az erdélyi drámapályázat. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1933)
Horváth János: H. J. E. (H. J.: Berzsenyi és íróbarátai. Bp., 1960)
Somogyi életrajzi kislexikon. (2. bőv. kiad. Kaposvár, 1981)
Tóth Péter: A „Magyar Sapho.” Dukai Takách Judit és íróbarátai. (Életünk, 2000).

Megjegyzések

Újabb adatok szerint Látrányban (Somogy vm.) született!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013