Horváth Károly
Horváth Károly

2020. október 30. Péntek

Horváth Károly

irodalomtörténész

Névváltozatok

1947-ig Horváth Károly Antal, 1945-ig vitéz

Születési adatok

1909. március 6.

Budapest

Halálozási adatok

1995. május 29.

Budapest


Család

Sz: Nagy Márta (†1957) postakezelőnő. Apja (†1964) postafelügyelő volt. F: 1935-től Kosinszky Kornélia. Fia: Horváth Gábor (1938–), a Fővárosi Kertészeti Vállalat munkatársa.

Iskola

A bp.-i Mátyás Király Gimnáziumban éretts. (1927). A Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – magyar–francia szakos tanári és bölcsészdoktori okl. (1934), angol szakos tanári okl. szerzett (1947), az irodalomtudományok kandidátusa (1966), doktora (1986).

Életút

A Tudományos Társulatok és Intézmények Országos Szövetsége francia referense (1934–1935). A bp.-i Bolyai Reálgimnázium (1935–1941), a bp.-i Berzsenyi Dániel Gimnázium r. tanára (1941–1948). A Budapesti Pedagógiai Főiskola Magyar Irodalom Tanszék tanszékvezető főisk. tanára (1949–1955), főisk. tanára és a bp.-i Cukor utcai Gyakorló Gimnázium vezetőtanára (1955– 1956). Az MTA Irodalomtudományi Intézete tud. munkatársa (1957–1965), tud. főmunkatársa (1965–1975), nyugdíjas tud. tanácsadója (1975–1982). A JATE BTK I. sz. Magyar Irodalomtörténeti Tanszék tanszékvezető egy. docense (1965–1975), c. egy. tanára (1975. szept. 1-jétől). 19. sz.-i magyar és összehasonlító irodalomtörténettel, elsősorban a reformkor irodalmával, Madách Imre, Vörösmarty Mihály és Czuczor Gergely munkásságával foglalkozott. Monográfiát írt Madáchról, gondozta Az ember tragédiája hasonmás kiadását. Jelentős eredményeket ért el az európai romantika általános problémáinak vizsgálata, valamint a kelet-közép-európai irodalmak felvilágosodás kori irodalmának összehasonlító vizsgálata terén is. Nevéhez fűződik a kritikai kiadások szabályzatának összeállítása és szerkesztése – évtizedeken át az általa összeállított szempontok alapján készültek a klasszikus magyar irodalom filológiai szöveggondozásai (ő a Vörösmarty kritikai kiadást társszerkesztőjeként működött).

Emlékezet

Budapesten (Kissvábhegy, XII. kerület Határőr utca 58.) élt és tevékenykedett. Első dolgozatait Horváth Károly Antal néven jegyezte.

Elismertség

Az MTA Irodalomtörténeti Bizottsága (1951-től), Textológiai Munkabizottsága tagja (1954-től), mb. elnöke (1964–1975). A Nemzetközi Hungarológiai Társaság tagja.

Elismerés

Munka Érdemrend (ezüst, 1969). Akadémiai Nívódíj (1967), József Attila-emlékérem (1974), Toldy Ferenc-emlékérem (1994).

Szerkesztés

Az Irodalomtörténeti Közlemények rovatvezetője (1958–1960), az Irodalomtörténeti Füzetek (1960–1963), az Acta Historiae Litterarum Hungaricarum szerkesztője (Csukás Istvánnal, 1966–1975). A Vörösmarty kritikai kiadás szerkesztője (Martinkó Andrással, Solt Andorral, Tóth Dezsővel, 1960–1967).

Főbb művei

F. m.: Étienne Jodelle. Egy. doktori értek. (Bp., 1932)
Ady és Páris. (Debreceni Szemle, 1933)
Lám Frigyes. (A budapesti Bólyai Gimnázium Értesítője, 1939)
Önállóságra nevelés. (A tanítás problémái. 26. Bp., 1944)
Franciaország cserkészszemmel. (Bp., 1947)
Magyar irodalom. 2. H. K. előadásai. (A Pedagógiai Főiskola előadásainak jegyzetei. Bp., 1949)
Madách Mózes drámája. (Irodalomtörténet, 1950)
Vörösmarty Mihály: Szózat. (Irodalmi elemzések. I. Bp., 1957)
Madách Imre. 1–2. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1958)
A kritikai kiadások kérdéséről. (Világirodalmi Figyelő, 1958)
Angol folyóirat Bajza Józsefről. (Világirodalmi Figyelő, 1959)
A pozitivizmus a magyar irodalomtörténet-írásban. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1959)
Széchenyi és a magyar romantika. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1961)
A magyar klasszikusok kritikai kiadásának szabályzata. Összeáll. (Szerkesztési irányelvek. 2. Bp., 1962)
A romantika. Vál., szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Izmusok. Bp., 1965
2. jav. és bőv. kiad. 1978)
A klasszikából a romantikába. A két irodalmi irányzat Vörösmarty első költői korszakának tükrében. Monográfia és kand. értek. is. (Irodalomtörténeti Könyvtár. 21. Bp., 1968)
A magyar felvilágosult klasszicista dráma helye a műfaj kelet-európai fejlődésében. (Acta Historiae Litterarum Hungaricarum, 1968 és Irodalomtörténeti dolgozatok. Szeged, 1968)
Die deutsche Literatur und die ungarische Frühromantik. (Acta Litteraria, 1968)
A műfajok problémája a klasszicizmus és a romantika korában a lengyel és a magyar irodalomban. (Tanulmányok a lengyel–magyar irodalmi kapcsolatok köréből. Szerk. Csapláros István. Bp., 1969)
A pozitivizmus, mint irodalomtörténeti irányzat és ennek öröksége a polgári irodalomtudományban. (Tanulmányok a XX. századi irodalomtudomány irányzatairól. Bp., 1970)
Az előadás szerepe a magyar irodalomtörténet egyetemi oktatásában. (Felsőoktatási Szemle, 1971)
A magyar romantikakutatások kérdéseiről. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1971)
A felvilágosodás korának irodalmi irányzatai a közép-kelet-európai irodalmakban. (Acta Historiae Litterarum Hungaricarum, 1972 és Irodalomtörténeti dolgozatok. 86. Szeged, 1972)
Madách: Az ember tragédiája. Hasonmás kiad. Szerk., sajtó alá rend., a kísérő tanulmányt írta. (Bp., 1973)
Madách esztétikai elvei és drámáinak felépítése. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1974 és Madách Imre ma. 1823–1973. Az ELTE tudományos ülésszaka Madách születésének 150. évfordulóján. Tanulmányok. Szerk. Mezei József. Bp., 1976)
A romantikus lélek- és jellemábrázolás Vörösmarty epikájában és drámai műveiben. (Irodalomtörténet, 1975 és „Ragyognak tettei…” Tanulmányok Vörösmartyról. Szerk. is. Lukácsy Sándorral, Szörényi Lászlóval. Székesfehérvár, 1975)
Az eszmei egyetemesség és a képalkotás kapcsolata Vörösmarty műveiben. (Tiszatáj, 1975)
Czuczor Gergely. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1976)
The Romantic Attitude to Nature. (European Romanticism. Szerk. Sőtér István, Neukopojeva, I. Bp., 1977)
Az ember tragédiája, mint emberiség-költemény. (Madách-tanulmányok. Szerk. is. Bp., 1978)
A pozitivizmus, mint az irodalomtörténeti és művelődéstörténeti kutatások egyik módszere. (Helikon, 1982)
A magyar és a lengyel romantikus irodalom néhány párhuzamos vonásáról. Petőfi és Slowacki. (Filológiai Közlöny, 1983)
Madách emberi és írói pályája, újabb életrajzi, filológiai és eszmetörténeti eredmények tükrében. Doktori értek. (Bp., 1983)
Ádám alakjának világirodalmi előzményeihez. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1984)
Madách Imre. Kismonográfia. (Nagy magyar írók. Bp., 1984)
A Hymnus és a Vanitatum vanitas. (Literatura, 1985 és Válogatás a XX. század Hymnus-értelmezéseiből. Szerk. Csorba Sándor. Fehérgyarmat, 1997)
Az ember tragédiája újabb kiadásairól. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1987–1988)
Az ember tragédiája és a korabeli kritika. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1989)
Madách Imre válogatott művei. Összeáll., a bevezető tanulmányt írta Kerényi Ferenccel. (Bp., 1989)
Arany János Dante ódája. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1990)
A szimbolikus–filozofikus költemény a kelet- közép-európai irodalmakban. Krasinski, Madách, Eminescu. (A magyar nyelv és kultúra a Duna-völgyében. II. köt. Bp.–Wien, 1991)
Történelmi esszék Az ember tragédiájában. (A metropolis árnyékában. Tanulmányok. Szerk. Horváth M. Ferenc, Németh Péter Mikola. Vác, 1992)
Vörösmarty Mihály kiadatlan kézirata. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1992)
Az ember tragédiájának helye az európai „emberiség-költemények” sorában. – A két Kepler-jelenet. (Népiesség és realizmus a XIX. századi magyar irodalomban. Szerk. Gaszner Tibor. Bp., 1993)
Az ember tragédiája szereplőinek és motívumainak bibliai és világirodalmi előzményeiről. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1993)
A romantika értékrendszere. Monográfia. (Bp., 1997)
Madách Imre. Kismonográfia. Szerk. Praznovszky Mihály. (Élet–Mű–Kalauz. 2. átd. kiad. Horpács, 1999).

Irodalom

Irod.: Magyar Irodalmi Lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 1995. jún. 1.)
Németh G. Béla: H. K. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1995)
Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. (Szeged, 1996).

Megjegyzések

Gulyás: Horváth Károly Antal néven!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013