Horváth Konstantin Gyula
Horváth Konstantin Gyula

2024. december 5. Csütörtök

Horváth Konstantin Gyula

történész, levéltáros, ciszterci szerzetes

Születési adatok

1896. március 22.

Izabellaföld, Baranya vármegye

Halálozási adatok

1970. szeptember 21.

Veszprém

Temetési adatok

1970. szeptember 25.

Veszprém


Család

A ciszterci rend pécsi gimnáziumában éretts. (1914), belépett a rendbe (1914. aug. 14.), áldozópappá szentelték (1919. szept. 21.), az innsbrucki Hittudományi Főiskolán tanult tovább (1919–1921), teológiai doktori okl. szerzett (1921). A Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1930-as évek), a középkori magyar egyháztörténet tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1946).

Iskola

A budapesti Bernardinum teológiatanára és tanulmányi felügyelője (1921–1923), a cisztercita rend zirci főiskoláján a bibliai tudományok és a keresztény erkölcstudomány r. tanára (1923–1936), a főiskola tanulmányi felügyelője (1923–1927), könyvtárosa és levéltárosa (1923–1936). A ciszterci rend zirci házfőnöke (1931–1936), a budapesti Bernardinum igazgatója és házfőnöke (1936–1945), ismét zirci házfőnök, perjel és a hittudományi főiskola igazgatója (1945–1950), Veszprémben püspöki levéltáros (1950–1963). A Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1946–1948).

Életút

Szentírás-tudományi kutatásokkal, elsősorban a ciszterci rend történetével, irodalom- és művelődéstörténetével, a zirci rendi tartomány emlékeivel, ill. középkori magyar egyháztörténettel foglalkozott. Monográfiában dolgozta fel Zirc történetét (1930), Verseghy Ferenc (1757–1822) több, addig ismeretlen művét azonosította, kiadta Verseghy és Horváth János (1769–1835) levelezését, ill. Szegedy Róza (1775–1832) leveleit Kisfaludy Sándorhoz (1772–1844). A Szent István Akadémia r. tagja (1937-től). A Levéltárosok Országos Egyesülete és a Veszprémi Régészeti és Történelmi Egyesület választmányi tagja. A Zirci Ipariskola Felügyelő Bizottságának elnöke. A Zirci könyvek sorozatszerkesztője (1930–1935).

Főbb művei

F. m.: Verseghy Ferenc néhány ismeretlen költeménye. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1925)
Kiss Ferenc levele Verseghyhez. Adalék Pyrker Tunisiasának történetéhez. – Ki írta az „Im arcunkra borulunk” miseéneket? (Irodalomtörténeti Közlemények, 1926)
Verseghy Ferenc néhány ismeretlen verse. – Verseghy Ferenc prédikációi. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1928)
A bibliafordítás kérdése utolsó nemzeti zsinatunkon. (Katholikus Szemle, 1929)
Zirc története. Megjelent Clairvaux-i Szent Bernát egyházdoktorrá avatásának százéves emlékezetére, 1930-ban. Monográfia. 18 táblával. Aranyozott egészvászon kötésben, márványozott lapszélekkel. (Zirci könyvek. 1. Veszprém, 1930)
Limoges-i János zirci apát, 1208–1218. (Katholikus Szemle, 1930)
Szegedy Róza levelei Kisfaludy Sándorhoz a győri csata idejéből. Sajtó alá rend. (A Győri Szemle könyvtára. 4. Győr, 1930)
Verseghy egy ismeretlen bölcseimi költeménye. – Verseghy Ferenc egy ismeretlen verses regénye. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1930)
A Zsoltároskönyv magyarázata és fordítása. (Zirci könyvek. 5. Zirc, 1935)
Herder szentírásmagyarázata. (Katholikus Szemle, 1936)
Az Egyházi Értekezések és Tudósítások, az első magyar katolikus teológiai folyóirat története. 1820–1824. – Verseghy Ferenc és Horváth János levelezése. 1819–1822. (A Veszprémi Egyházmegye múltjából. 4. Veszprém, 1937)
Schwarzenberg Frigyes bíboros, prágai érsek vizitációja Zircen, 1854. (A Szent István Akadémia Értesítője, 1939)
Szent Pál leveleinek új német fordítása. (Katholikus Szemle, 1939)
A hittudományi és tanárképző intézet története. (A Bernardinum emlékkönyve. 1889–1939. Szerk. is. Bp., 1939 és külön: Bp., 1939)
Jean de Limoges, a ferencrendi. (Bp., 1939)
Gizella királyné veszprémi hímzőiskolája. (A királyné városa. Szemelvények Gizella királyné életéből. Gizella napok, 1993. Veszprém. Szerk. Csiszár Miklósné. Veszprém, 1993)
szerk.: Opera Omnia Johannis Lemovicensis, abbatis de Zirc, 1208–1218. I–III. köt. (Zirci könyvek. 2–4. Veszprém, 1932)
ford.: Dalgairns, John Dobrée–Newman, John Henry–Thruston, Herbert: Harding Szent István citeaux-i apátnak, a ciszterci rend alapítójának élete. Monográfia. Ford. (Szentek országa. 20. Bp., 1929)
Le pain de la vie. – Az élet kenyere. Prohászka Ottokár műveiből összeáll. Schütz Antal. Ford. H. K. (Bp., 1938).

Irodalom

Irod.: Balanyi György: H. K.: Zirc története. (Katholikus Szemle, 1931)
Tóth László: H. K.: Zirc története. (Századok, 1933)
Aistleitner József: H. K.: A Zsoltároskönyv magyarázata és fordítása. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1936)
Gálos Rezső: H. K.: Az Egyházi Értekezések és Tudósítások, az első magyar katolikus teológiai folyóirat története. 1820–1824. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1938)
Clauser Mihály: H. K.: Az Egyházi Értekezések és Tudósítások, az első magyar katolikus teológiai folyóirat története. 1820–1824. (Magyar Könyvszemle, 1938)
Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. (Bp., 1941)
A Ciszterci Rend Zirci Kongregációjának névtára. 1947–1948. (Székesfehérvár, 1947)
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője