Horváth Miklós
Horváth Miklós

2022. május 28. Szombat

Horváth Miklós

történész, muzeológus

Névváltozatok

1944-ig Márkus Miklós

Születési adatok

1919. december 7.

Budapest

Halálozási adatok

1982. július 28.

Budapest

Temetési adatok

1982. augusztus 9.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Márkus Ödön Sándor (1873–1922) színész, Horváth Ilona (1878–) tanítónő, színésznő. Nagybátyja (édesanyja testvére): Horváth József (†1946) örökbe fogadta. F: 1944-től Pál Ilona középiskolai tanár. Leánya: Horváth Judit (1946. máj. 5. Bp.); fia: Horváth Miklós (1948. szept. 12. Eger).

Iskola

A győri Bencés Gimnáziumban éretts. (1937), a bécsi egyetemen tanult (1938–1939), a Szegedi Tudományegyetemen magyar–történelem szakos középiskolai tanári okl. (1942) a Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1945), a történelemtudományok kandidátusa (1960). Petőfi Politikai Tiszti Iskolát végzett (1951).

Életút

A hatvani állami polgári iskola rk. (1942–1945), r. tanára (1945–1947), az egri népi kollégium igazgatója, és Heves vármegye tanfelügyelője (1947–1949), Heves vármegye tankerületi főigazgatója (1949–1950), a Zala Megyei Tanács Oktatási és Népművelési Osztályának vezetője (1950. jún.–nov.). A Magyar Néphadsereg hivatásos tisztje (1951-től), a pécsi Dózsa Lövész Tiszti Iskola Társadalomtudományi Tanszékének tanszékvezető tanára (1951–1952), a Honvéd Kossuth Tüzértiszti Iskola Társadalomtudományi Tanszék Történelem Tantárgyi Bizottságának vezetője (1952–1955). A Hadtörténeti Intézet, Levéltár és Múzeum vezetője (1955–1967), az MSZMP Budapesti Bizottság Propaganda és Művelődési Osztályának munkatársa (1967–1972), a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója (1972–1982). C. egy. tanár (1977-től). Tudományos pályafutásának kezdetén elsősorban a magyar kora középkor hadtörténetével, a magyar–szláv kapcsolatok történetével, a magyar határvédelmi rendszer kiépítésének kérdéseivel foglalkozott. Később érdeklődése a II. vh. története felé fordult, jelentős eredményeket ért el a 2. magyar hadsereg doni megsemmisülése körülményeinek tisztázása terén. Múzeumigazgatóként a magyar muzeológiában újdonságnak számító kiállításokat szervezett (Budapest 100 éve, 1973; Így éltek a budapestiek a XVIII. századtól napjainkig 1974, 1976, 1977; Budapest 2000 éve, 1979), amelyek hatására szorgalmazta a fővárosi életmód tárgyainak széles körű gyűjtését. A közművelődési törvény (1974) megjelenése után elsők között kezdeményezte a múzeumi történelemórákat a diákok számára, valamint tárlatvezetéseket különböző munkáscsoportoknak (pl. szocialista brigádoknak). Számos muzeológiai elméleti írást is közölt.

Emlékezet

Budapesten (Lipótváros, V. kerület Alkotmány utca 5–7.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben, édesapjával közös sírban nyugszik.

Elismertség

Az MKP tagja, hatvani városi szervezetének titkára (1945. máj.–szept.), a városi szakmaközi bizottságának elnöke (1945–1947). A Heves Megyei Pártbizottság választmányi tagja (1947-től).

Főbb művei

F. m.: A magyar állam nemzetközi helyzetének főbb vonásai és a magyar–szláv katonai együttműködés a XI. században. (Hadtörténeti Közlemények, 1956)
Nyugati határvédelmünk stratégiai-taktikai jelentőségének néhány kérdése a XI–XII. században. (Hadtörténeti Közlemények, 1957)
A 2. magyar hadsereg megsemmisülése a Donnál. Forráskiadvány és kand. értek. is. A Hadtörténelmi Intézet Levéltárából összeáll. és a bevezető tanulmányt írta H. M. Münnich Ferenc előszavával. (Bp., 1958
2. bőv. kiad. 1959)
Az önálló magyar–cseh hadművészet párhuzamos fejlődésének kérdései. (Hadtörténelmi Szemle, 1959)
A Horthy-hadsereg katonapolitikai célkitűzése a II. világháborúban. (Honvédelem, 1959)
Az 1940. évi nyugat-európai hadjárat hadtörténete és hadművészet-története néhány kérdésének kritikája (Hadtörténelmi Közlemények, 1961)
Az egyetemes és a magyar hadművészet története. III/1. köt. 1939–1944 jan. Mucs Sándorral (Bp., 1961)
Egyedül Hitler felelős a második világháború kirobbantásáért? Válasz Borús József, a történelemtudomány kandidátusának kritikai észrevételeire. (Hadtörténelmi Közlemények, 1962)
A magyar hadtörténetírás fejlődése és feladatai 1–2. (Hadtörténelmi Közlemények, 1965–1966)
Pogány József. (Forradalmárok, katonák. Életrajzgyűjtemény. Szerk. Hetés Tibor. Bp., 1968)
A várostörténeti muzeológia néhány főbb kérdése. (Tanulmányok Budapest múltjából. XX. köt. Szerk. is. Bp., 1974)
Budapest felszabadítása és 30 éves fejlődése. Jubileumi kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban, 1975. febr. 13. Kiállítási vezető. (Bp., 1975)
A középkori Buda királyi várpalotája és gótikus szobrai. Kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban. Szerk. (Bp., 1976
angolul is)
A magyar–szovjet diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok felvételére irányuló 1924. évi tárgyalásokat motiváló magyar elgondolásokról. (Elméleti és módszertani közlemények. A nemzetközi munkásmozgalom és politika egyes fejezeteiről. Szerk. Kurucz István. Bp., 1980)
Budapest múzeumai. Szerk. Többekkel. (Bp., 1984).

Irodalom

Irod.: Molnár Pál: H. M.: A 2. magyar hadsereg megsemmisülése a Donnál. (Hadtörténelmi Közlemények, 1958)
Szekeres József: H. M.: A 2. magyar hadsereg megsemmisülése a Donnál. (Levéltári Közlemények, 1960)
Borus József: Megjegyzések és kiegészítések H. M. alezredes, a történelemtudomány kandidátusa „Az 1940. évi nyugat-európai hadjárat hadtörténete és hadművészet-története néhány kérdésének kritikája” c. tanulmányához. (Hadtörténelmi Közlemények, 1962)
Létay Miklós: H. M. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002). Megjegyzés: nem az ő műve: Horváth Miklós–Szabó Péter: Pihenj, te néma hadsereg. Riport a Don-kanyarról. (Bp., 1992)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője