Horváth Ödön
Horváth Ödön

2020. október 25. Vasárnap

Horváth Ödön

jogász

Születési adatok

1862. március 19.

Huszt, Máramaros vármegye

Halálozási adatok

1919. november 20.

Budapest

Temetési adatok

1919. november 22.

Budapest

Farkasrét


Család

Testvére: Póka Kálmánné Horváth Ilona. F: Krayzell Aranka.

Iskola

Középiskoláit a máramarosi evangélikus líceumban végezte, az eperjesi ágostai evangélikus jogakadémián végzett (1883). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1884), Budapesten ügyvédi vizsgát tett (1889), a magyar közjog tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1895).

Életút

Igazságügyi szolgálata után az eperjesi jogakadémián a magyar közjog, a jogbölcselet és a nemzetközi jog ny. r. tanára (Vandrák András halála után, 1884–1902); közben az Akadémia dékánja (1886), egyúttal az eperjesi ágostai evangélikus kollégium jegyzője (1885–1890). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem magántanára (1895–1919). Budapesten közigazgatási bírósági bíró (1903–1916), nyugdíjazták (1916). A magyarországi jogtudományi oktatás történetével, a jogi oktatás távlati fejlesztési kérdéseivel, a politikai jogok és a protestáns vallásszabadság kérdéseivel foglalkozott. Jelentős szerepet játszott Eperjes város társadalmi életében, feldolgozta a helyi jogakadémia történetét, valamint több értékes dolgozatot írt a város irodalom- és művelődéstörténeti emlékeiről. Néhány szépirodalmi művet is közölt. Bredeczky Sámuel (1772–1812) evangélikus püspök munkásságát feldolgozó monográfiája halála után jelent meg.

Emlékezet

Élete utolsó éveiben Budapesten (Mártonhegy, I. ker. Ormódy u. 4.) telepedett le, a Farkasréti Temetőben nyugszik.

Elismertség

A Sárosmegyei Jótékony Nőegylet titkára (1884-től), az eperjesi Széchenyi Kör Színészeti, Zene- és Képzőművészeti Szakválasztmányainak elnöke és a Kör titkára (1894-től).

Szerkesztés

Az Eperjesi Lapok társszerkesztője (1898–1903), az Eperjesi Széchenyi Kör Évkönyve szerkesztője (1895–1901).

Főbb művei

F. m.: A huszti Pirosdomb. Népmonda. (Szilágyi Album. Írták Szilágyi István volt tanítványai. Szerk. Várady Gábor. Bp., 1885)
Az eperjesi ág. ev. coll. jogakadémia múltja és jelene rövid vonásokban. (Kassa, 1886)
Az öngyilkosságról. (Sárospataki Lapok, 1886)
A párviadal történeti, jogbölcseleti és tételesjogi szempontból. Monográfia. (Eperjes, 1887)
Tábori Erzsók. Történeti elbeszélés. (Rozsnyói Híradó, 1887 és külön: Rozsnyó, 1887)
Megjegyzések jogi szakoktatásunk kérdéséhez. (Sárospataki Lapok, 1888)
Újabb megjegyzések jogi szakoktatásunk kérdéséhez. (Sárospataki Lapok, 1890)
Dolgozatok a jogi oktatásügy köréből. (Eperjes, 1891)
A vallásszabadság kérdéséhez. (Debreczen, 1891)
A jogtörténet tanításáról. – Néhány statisztikai adat az ügyvédi és a bírói vizsgálatok felől. (Jogtudományi Közlöny, 1892)
Jogi államvizsgálataink reformja. (Bp., 1892)
A karbunkulus torony. (Eperjes, 1892)
Jogi oktatásügyünk néhány kérdéséről. (Eperjes, 1893)
Eszmék a vallásszabadságról. (Eperjes, 1893)
A vallás mint a politikai jogok gyakorlásának alapfeltétele. (Eperjes, 1893)
A párviadal kérdéséhez. (Eperjes, 1893)
A közoktatás állapotáról szóló jelentés a jogi oktatásügy szempontjából. 1–2. (Jogtudományi Közlöny, 1893)
A házasság felbonthatósága. (Jog, 1893 és külön: Bp., 1893)
A Dunajecz. (Ország–Világ, 1894)
A vallás mint a politikai jogok gyakorlásának alapfeltétele. Monográfia. (Eperjes, 1894)
Dolgozatok a vallásszabadság kérdéséről. (Eperjes, 1894)
A magyar közjog tanításáról és két dolgozat oktatásügyünk kérdéséről. (Debreczen, 1895)
A Sárosmegyei Jótékony Nőegylet múltja és jelene. Monográfia. 4 táblával. (Eperjes, 1897)
Újabb dolgozatok a jogi oktatásügy köréből. (Eperjes, 1898)
A Vezúvon. Útleírás. (Eperjes, 1898
németül: 1902)
Petőfi Eperjesen. (Az eperjesi Széchényi Kör évkönyve. Eperjes, 1899 és külön: Eperjes, 1899)
Dunajecz. Kisregény. (Eperjes, 1899)
Az egységes jogi államvizsgálat kérdéséhez. Két emlékirat. (Eperjes, 1902)
Az eperjesi jogakadémia jövője. (Eperjes, 1902)
Gillány József. (Eperjes, 1903)
Jogakadémiák és jogi vizsgálatok. (Jogi lexikon. IV. köt. Bp., 1903 és Protestáns Szemle, 1903)
A gabonabehozatali jegyek meghonosításáról. (Közigazgatási Szemle, 1915)
Tanulmányok a vadászati és fegyveradó-jövedéki kihágások köréből. (Adó- és Illetékügyi Szemle, 1916)
Apróságok Bredeczkyről. (Eperjesi Lapok, 1916)
Bredeczky Sámuel élete. 1772–1812. Monográfia. Sajtó alá rend. hegyaljai Kiss Géza. A bevezetőt Berzeviczy Albert írta. (Bp., 1924
Pécs, 1925).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013