Horváth Tibor
Horváth Tibor

2024. április 19. Péntek

Horváth Tibor

könyvtáros, informatikus

Születési adatok

1935. április 15.

Érsekújvár

Halálozási adatok

2011. március 2.

Budapest


Család

Sz: Horváth Lajos, Viszlai Anna. F: Töröcskei Éva közgazdász, a Vasúti Tudományos Kutató Intézet tud. munkatársa. Fia: Horváth Szabolcs (1968–) és Horváth Bence (1973–).

Iskola

Szegény vasutas családból származott, gyermekkorát a Felvidéken és Erdélyben töltötte, Besztercén kezdett el iskolába járni. Családja 1946-ban áttelepült Magyarországra, Szolnokra. A szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumban éretts. (1955), az ELTE BTK-n könyvtáros–magyar szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1959), doktorált (1979), a neveléstudomány (informatika) kandidátusa (1991). Az MLEE-n szociológia–filozófia szakosítón végzett (1977).

Életút

A SZOT Központi Iskola könyvtárosa, tanára (1959–1962), az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Könyvtártudományi és Módszertani Központ (KMK) tud. munkatársa (1962–1971), tud. osztályvezetője (1971–1978). Az ELTE BTK Könyvtártudományi Tanszék egy. adjunktusa (1978–1983), az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum főigazgató-helyettese (1984–1992), mb. főigazgatója (1992–1997). Az USA-ban UNESCO-ösztöndíjas vendégkutató (1972). Informatikával, információkereső nyelvekkel, osztályozási rendszerek fejlesztésével, a számítógépek könyvtári alkalmazási lehetőségeivel foglalkozott. Alapvető a tevékenysége a magyarországi könyvtári informatikai kutatásokban, valamint a tudományterület nemzetközi eredményeinek hazai adaptálásában. Számos új gépi adatfeldolgozási rendszer (pl. SMART-rendszer) magyarországi megismertetője, elsőként alkalmazta a klaszteranalízist magyarországi könyvtári informatikai rendszerekben. Az első magyarországi tezaurusz-szabvány kidolgozója (Varga Dénessel). A PRECIS ún. relacionális indexelő rendszert alkalmazta a magyar nyelv szintaxisára. Nevéhez fűződik a pedagógiai információs rendszer magyarországi kidolgozása és létrehozása. Jelentős szerepet vállalt az OSZK KMK keretein belül meginduló könyvtáros- és segédkönyvtáros-képzés tematikáinak kidolgozásához.

Elismertség

A Magyar Könyvtárosok Egyesületének (MKE) elnöke (1991–1994).

Elismerés

Szocialista Kultúráért, Szabó Ervin-emlékérem (1986), MKE Emlékérem (1995), Füzéki István-emlékérem (2003), Széchényi Ferenc-díj (2004).

Irodalom

Irod.: F. m.: Tájékozódás a természettudományok irodalmában. (A könyvtárosképzés füzetei. Bp., 1961)
Könyvismeret. (A könyvtárosképzés füzetei. Bp., 1961)
Szakirodalmi forrásismeret. (A könyvtárosképzés füzetei. Bp., 1964)
A tájékoztató munka. (A könyvtárosképzés füzetei. Bp., 1964)
A KWIC index és a permutált index. (Könyvtári Figyelő, 1965)
Kézi lyukkártyák a hazai könyvtárakban. (Könyvtárgépesítési füzetek. Bp., 1967)
Kézi lyukkártyák a szakirodalmi tájékoztatásban. Balázs Sándorral. (Könyvtárgépesítési füzetek. Bp., 1968)
A könyvtárak műszaki fejlesztési. (Könyvtári Figyelő, 1965)
A könyvtártechnológiai kutatások helyzete és irányai. Sárdy Péterrel. (Bp., 1974)
A könyvtári szolgáltatások rendszere. (OSZK Évkönyve. 1972. Bp., 1975)
A magyar nyelvű tezauruszok szabványa. (Könyvtáros, 1977)
Információs tezauruszok. Varga Dénessel. (Bp., 1978)
A bibliográfiák funkcióiról. (Bibliográfiai tanulmányok. Bp., 1978)
Automatikus osztályozás. (Könyvtári Figyelő, 1978)
Automatikus osztályozás. Egy. doktori értek. (Bp., 1979)
A könyvtárak és tájékoztatási intézetek műszaki, technikai fejlődése az elmúlt évtizedben. (MKE Évkönyve, 1980)
Informatikai alapozású könyvtárosképzés. (Könyvtári Figyelő, 1980)
PRECIS. Orbán Évával. (Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1987)
Ismeretszervezés és szintaxis. Kand. értek. (Bp., 1988)
Az OPIR első eredményei. (Könyvtári Figyelő, 1989)
Neuralgikus pontok a szakkönyvtárügy működésében. (Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1989)
Az általános tárgyszójegyzék munkálatairól. (Könyvtári Figyelő, 1992)
Könyvtárgépesítés a magyar közművelődési könyvtárakban. (Könyv, könyvtár, könyvtáros, 1993)
Az országos szakirodalmi információpolitika előzetes rendszerterve és környezete. Rózsa Györggyel. (Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1994)
Az országos szakkönyvárakról az új törvény tükrében. (Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1996)
Don Quijoték útjain. A szakmáról három szólamban. (Könyvtári Figyelő, 1997)
A könyvtár- és információtudomány tartalmi értelmezhetőségének problémái. (Könyv, könyvtár, könyvtáros, 1999)
A könyvtártudomány és információtudomány alapjai. (Könyvtárosok kézikönyve. I. köt. Alapvetés. Bp., 1999)
A feldolgozás egységei és a feltárás célja. – A tartalmi feltárás. Sütheő Péterrel. Könyvtárosok kézikönyve. II. köt. Feltárás és visszakeresés. Bp., 2000).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője