Horváth Tibor Antal
Horváth Tibor Antal

2024. december 9. Hétfő

Horváth Tibor Antal

történész, muzeológus, premontrei szerzetes, római katolikus pap

Névváltozatok

Horváth Antal Tibor

Születési adatok

1889. január 29.

Budapest

Halálozási adatok

1964. április 25.

Budapest

Temetési adatok

1964. április 28.

Budapest

Rákoskeresztúr


Család

Budapesti vaskereskedő harmadik gyermekeként született. Testvére: Horváth Mária és Horváth Vidor.

Iskola

A bp.-i Kegyesrendi Főgimnáziumban éretts. (1906), a budapesti tudományegyetemen történelem–földrajz szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1912). Jászón belépett a premontrei rendbe (1906; Budapesten rendi növendék: 1907–1909; elbocsátották); Csornán ismét belépett a rendbe (1913. aug. 15.), első fogadalmat tett (1914. aug. 15.), örök fogadalmat tett (1917. aug. 15.), áldozópappá szentelték (1917. aug. 24.).

Életút

Csengődön nevelőtanár (1909–1912). A premontrei rend keszthelyi (1914–1921), szombathelyi gimnáziumának (1921–1936), majd ismét a keszthelyi gimnáziumának r. tanára (1936–1948), nyugdíjazták (1948). A szombathelyi Vasvármegyei Múzeum, ill. a Savaria Múzeum Régiség- és Iparművészeti Tárának őre (1923–1936). Magyarország, elsősorban Vas vármegye és Szombathely város közép- és újkori történetével, gazdaság-, pénz- és művelődéstörténetével foglalkozott. Jelentősen szerepet vállalt a szombathelyi múzeum híres óra-, érem-, és játékkártya-gyűjteményének kialakításában. Több ásatást vezetett és leletmentést végzett Szombathelyen és környékén (pl. Vasasszonyfán, Magyargencsen, Ondódon stb.), s különösen értékes a megye régészeti lelőhelyeiről és leleteiről vezetett naplója. Keszthelyen, a helyi Festetics-levéltárban is működött, ahol igen értékes forrásfeltáró munkát végzett (Iványi Bélával, 1936–1948). A szerzetesrendek feloszlatása után kényszernyugdíjazták, nem taníthatott, Budapestre költözése után alkalmi levéltári munkákból, cédulázásokból élt. Tudós érmegyűjtőként egyedülálló szükségpénz-gyűjteménnyel rendelkezett. Élete utolsó éveiben elsősorban Szombathely 15–18. sz.-i történetét kutatta, a korszakot részletesen elemző hatalmas műve kéziratban maradt, ill. részletei megjelentek a Géfin Gyulával és Kádár Zoltánnal közösen jegyzett Szombathely c. könyvben (a könyvet megjelenése után bezúzták; 1961-ben!). A kéziratot végül is Kiss Gábor rendezte sajtó alá (1993-ban), s a közelmúltban felfedezett életművet is elsősorban Kiss Gábor kutatja. Budapesten, Angyalföldön élt (XIII. kerület Gyöngyösi utca 2.), a Rákoskeresztúri Temetőben nyugszik. Kéziratait, levelezését, egyéb írásait az MTA Kézirattára és a Vas Megyei Levéltár őrzi. Írásaiban a Horváth Tibor Antal névváltozatot használta.

Emlékezet

A Numizmatikai Társulat Jutalomérme.

Főbb művei

F. m.: Melyik rendhez tartozott a szentkereszti apátság Szerém megyében? (Századok, 1927)
Új szombathelyi Dolichenus-oltárkő. (Archaeologiai Értesítő, Vasi Szemle, 1928)
Ondódi ásatások. (Vasvármegye és Szombathely város kultúregyesülete és a Vasvármegyei Múzeum III. évkönyve. Szombathely, 1928)
Ad bibliographiam monasteriorum in Hungaria. (Analecta Praemonstratensia, 1931)
A türjei premontrei prépostság a XVIII. században. (Szent Norbert Emlékkönyv. Gödöllő, 1934)
A szombathelyi művészettörténeti és kultúrtörténeti kiállítása tárgymutatója. Összeáll. 4 táblával. (Szombathely, 1934
2. jav. kiad. 1934
3. kiad. 1935)
Szombathelyi órásmesterek. (Vasi Szemle, 1935
és külön: Szombathely, 1935)
Adalékok a kormányzói kancellária történetéhez. (Vasi Szemle, 1936)
Boszorkányok és boszorkánypörök Szombathelyen. (Vasi Szemle, 1937
és külön: Szombathely, 1937)
Hol temették el Festetics Pál deákot? – Johannes Sylvester Pannonius. (Vasi Szemle, 1937)
De primordiis circariae Hungaricae Ordinis Praemonstratensis. (Analecta Praemonstratensia, 1937)
Fürdőmesterek Szombathelyen. (Vasi Szemle, 1938
és külön: Szombathely, 1938)
Vas megyei szavazóbárca, 1824. (Vasi Szemle, 1940)
A szombathelyi ötvösség története. (1–2. Vasi Szemle, 1940 és Dunántúli Szemle, 1941
külön: Szombathely, 1941)
Szombathelyi ötvösök. 1–2. (Vasi Szemle, 1941)
A horpácsi prépostság (Soproni Szemle, 1941
és külön: A Soproni Szemle kiadványai. 110. Sopron, 1941)
A csornai premontrei prépostság commendatorai a XVI–XVII. században. (Keszthely, 1941)
Az első Vas megyei régiséggyűjtő. – Adatok a szombathelyi ötvösség történetéhez. (Vasi Szemle, 1942)
A csornai premontrei prépostság commendatorai a 16–17. században. (Keszthely, 1942)
A csornai konvent hiteleshelyi működése. (Keszthely, 1943)
Adalékok a szombathelyi lythographia történetéhez. (Vasi Szemle, 1943)
Porta Coeli. – A szombathelyi németség a XVII. században. (Vasi Szemle, 1944)
Szent Márton születésének okleveles adatai. (Acta Savariensia. 4. Szombathely, 1944)
Adatok a XVI. századi magyar pénztörténethez. (Numizmatikai Közlöny, 1951/52)
Ismeretlen levéltári adatok az ötvösök történetéhez, főként a XVI–XVII. században. (Művészettörténeti Értesítő, 1953)
Régi magyar pénznemek. (Numizmatikai Közlöny, 1953/54)
Kamaragrófok a középkorban. Huszár Lajossal. – Pénztörténeti forrásadatok a XVII. sz. második feléből. (Numizmatikai Közlöny, 1955/56)
Batka, kacsinka, teruntius. – Fugger Mária emlékérmének mestere. (Numizmatikai Közlöny, 1957/58)
A középkori Szombathely topográfiája. (Vasi Szemle, 1958)
A magyar aranyforint értékváltozásai 1490–1700 között. (Numizmatikai Közlöny, 1959/60)
Terra sigillata a XVI–XVIII. században. (Művészettörténeti tanulmányok. A Művészettörténeti Dokumentációs Központ Évkönyve. 1956–1958. Szerk. D. Fehér Zsuzsa. Bp., 1960)
Szombathely. Géfin Gyulával, Kádár Zoltánnal. (Magyar műemlékek. Bp., 1961)
Adalékok a tízes aranyak forgalmához. – Tervezet az erdélyi pénzforgalom szabályozására, 1736. – Székesfehérvári bárcák a XVIII. században. (Numizmatikai Közlöny, 1961/62)
A tallér értékváltozása Magyarországon, 1542–1700 között. – A munkácsi pénzverde bérleti szerződése, 1624. (Numizmatikai Közlöny, 1963/64)
Adatok Szombathely történetéhez. (Vasi Szemle, 1965)
Vas vármegye régészeti leletei és lelőhelyei. 1926. okt. 20.–1936. jún. (Vasi Szemle, 1987)
Szombathely a XV–XVIII. században. Monográfia. Sajtó alá rend. Kiss Gábor. (Acta Savariensia. 8. A Panniculus Régiségtani Egylet kiadványa. Szombathely, 1993).

Irodalom

Irod.: Horváth Ferenc: H. T. A. irathagyatéka. (Vasi Szemle, 1965)
Bendefy László: H. T. A. (Vasi Szemle, 1965 és Numizmatikai Közlemények, 1965/66)
Csapodi Csaba: Történészhagyatékok az MTA Kézirattárában. H. T. A. (Századok, 1972)
Kiss Gábor–Mayer László: A szombathelyi régiségtár őrei. 1872–1942. (Vasi Szemle, 1991)
Zalai életrajzi lexikon. Szerk. Gyimesi Endre. (Zalaegerszeg, 1994
3. jav. és bőv. kiad. 2005)
Kiss Gábor: H. T. A. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
Soós Ferenc: Magyar numizmatikusok panteonja. (Bp., 2010). *Gulyás: Horváth Antal Tibor név alatt és téves születési adattal: jan. 28.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője