Hubay Jenő
Hubay Jenő

2024. december 6. Péntek

Hubay Jenő

hegedűművész, zeneszerző

Névváltozatok

1890-ig Huber

Születési adatok

1858. szeptember 15.

Pest

Halálozási adatok

1937. március 12.

Budapest


Család

Fia Hubay-Cebrián Andor (1898–1971) festő, szobrász.

Iskola

Négyéves korától kezdve apjától, Huber Károly (1828–1885) zeneszerző-hegedűművésztől, majd Gobbi Alajostól tanult zenét. A Nemzeti Zenede növendéke, Berlinben Joachim József (1873–1876), Bp.-en R. Volkmann tanítványa (1876–1878). Az MTA tagja (t.: 1921. máj. 8.).

Életút

Liszt Ferenc ajánlásával Párizsba utazott (1878), ahol barátságot kötött Henri Vieuxtemps zeneszerzővel. Párizsban, Brüsszelben, Londonban, Algírban, nyaranta Mo.-on Aggházy Károly zongoraművésszel együtt hangversenyezett (1879–1891). Vieuxtemps és Wieniawski utódaként a Brüsszeli Konzervatórium hegedűtanára (1882-től). Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter meghívására, apja utódaként a Zeneakad. hegedű tanszakának vezetője (1886-tól); emellett kamarazenét is tanított (1890-től). A Zeneakad. ~-mesterisk.-ja művészképző tagozattal bővült (1911 őszétől). Popper Dáviddal vonósnégyest alapított (1886), amelyben kettejük mellett játszott Herzfeld Viktor, Bram Eldering, Grünfeld Vilmos, Bloch József, Farkas János, Kemény József, Waldbauer József és Szerémi Gusztáv. Játékuknak köszönhetően, kamaraműveinek bemutatására öt alkalommal is Bp.-re látogatott J. Brahms n. zeneszerző (1886– 1891). Az 1903-ig működő kvartett külföldön is gyakran fellépett. Tanári működésének 30. évfordulóján tiszteletére ünnepi hangversenyeket rendeztek (1912. nov.). Az I. vh. kitörése megtörte előadó-művészi karrierjét, s idejét nagyrészt zeneművei komponálására fordította (II., „Háborús” szimfónia, Anna Karenina c. opera stb.). Mivel 1919. febr.-ban nem őt, hanem Dohnányi Ernőt nevezték ki a Zeneakad. élére, Bécsbe, majd a Tanácsköztársaság kikiáltása után Svájcba ment, s csak 1919 őszén tért vissza. Dohnányi „szabadságolása” után a Zeneakad. ig.-ja (az 1919/20. tanévtől), majd főig.-ja (1920–1934). 1923-ban egy csehszlovákiai turnén visszatért a hangversenydobogóra, majd 1926. évi finno.-i turnéján élete egyik legnagyobb sikersorozatát aratta. Nyugalomba vonulása (1934) után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főisk. örökös tb. elnöke lett. Főisk. hegedűtanári működését élete végéig folytatta. – Zeneszerzőként színpadi, zenekari, kamarazenei és versenyműveket, szólódarabokat, dalokat egyaránt írt. Stílusa a 19. sz.-i romantikus m. hagyományt franciás hangvétellel ötvözi. Dalművét, A cremonai hegedűst a M. kir. Operaház mutatta be (1894. nov. 19.); a világsikert jelzi az 1897. évi New York-i bemutató. Másik sikeres színpadi művét, az Anna Kareninát Bp. (1923) után Duisburgban, Baden-Badenben, Bochumban, Nürnbergben, majd a bécsi Staatsoperben is bemutatták (1936. febr.). – Korának egyik legjelentősebb hegedűvirtuóza, a romantikus hegedűvirtuóz-nemzedék örökségének továbbvivője. Egyúttal a 19. sz. utolsó két évtizede és a 20. sz. első fele egyik legjelentősebb zenepedagógusa, a m. hegedűisk. megalapítója. Növendéke volt többek között Arányi Jelly, Garay György, Gertler Endre, Geyer Stefi, Koncz János, Pártos István, Rubinstein Erna, Székely Zoltán, Szigeti József, Telmányi Ede, Vecsey Ferenc, Zathureczky Ede. – Az MTA tagja (t.: 1921). A kolozsvári egyetem díszdoktora (1912).

Főbb művei

F. m.: színpadi művek: A cremonai hegedűs. Opera két felvonásban, Op. 40 (librettó: F. Coppée, H. Beauclaire, 1892)
A falu rossza. Magyar opera három felvonásban, Op. 50 (librettó: Váradi A., Tóth Ede színműve nyomán, 1894–1895)
Moharózsa. Zenés mese négy jelenetben, Op. 85 (librettó: M. Rothauser, Ouida nyomán, 1897– 1898)
Lavotta szerelme. Magyar opera három felvonásban és epilógusban, Op. 96 (librettó: Berczik A., Farkas I., 1904)
Az álarc. Opera három felvonásban, Op. 106 (librettó: Lothar S., Goth S., Martos F. nyomán, 1909–1910
átd.: 1924–1930)
A milói Vénusz. Opera egy felvonásban, prológussal, Op. 107 (librettó: Goth S., Farkas I., L. D´Assas és P. Lindau nyomán, 1908–1909
átd.: 1926, 1932)
Anna Karenina. Opera három felvonásban, Op. 112 (librettó: Goth S., Gábor A., L. Tolsztoj regénye nyomán, 1914)
Az önző óriás. Tündérmese egy felvonásban, Op. 124 (librettó: Márkus L., Mohácsi J., O. Wilde nyomán, 1933–1934)
Csárdajelenet. Balett egy felvonásban, Op. 124 (librettó: Lányi V., 1936)
zenekari és versenyművek: Brácsaverseny, Op. 20 (1884)
I. Hegedűverseny, „Concerto dramatique”, Op. 21 (1884)
II. Hegedűverseny, Op. 90 (1900)
III. Hegedűverseny, Op. 99 (1906– 1907)
IV. Hegedűverseny, „Concerto all´ antica”, Op. 101 (1907)
I. szimfónia, Op. 26 (1885
átd. 1923)
II. („Háborús”) szimfónia, Op. 93 (1914
átd.: 1922)
Ara pacis. Békehimnusz, Op. 114 (kantáta R. Rolland versére, 1916– 1937 k.)
Biedermeier szvit, Op. 116 (1907–1915)
Dante szimfónia. Vita nuova, Op. 118 (négy szólóhangra, nagyzenekarra, vegyes és gyermekkarra, 1921)
Petőfi szimfónia, Op. 119 (kórusra és zenekarra, 1922)
művek vonós hangszerekre: Chant de Plevna, Op. 1 (hegedűre és zongorára vagy zenekarra, 1877–1878)
I. szvit, Op. 3 (Suite sur Le Roi de Lahore, hegedűre és zongorára vagy zenekarra, 1880)
Fantaisie tziganesque, Op. 4 (1879)
Szvit, Op. 5 (hegedűre és zongorára vagy zenekarra, 1877– 1878)
Puszta-Klänge, Op. 7 (1880)
Csárdajelenet, No. 1, Op. 9 (hegedűre és zongorára vagy zenekarra, 1879)
Trois morceaux, Op. 10 (hegedűre és zongorára vagy zenekarra, 1876–1880)
Kis furulyám… Csárdajelenet, No. 2, Op. 13 (hegedűre és zongorára vagy zenekarra, 1880–1881)
Un conte. Mesék, Op. 15 (hegedűre és zongorára vagy zenekarra, 1882)
Maros vize. Csárdajelenet, No. 3, Op. 18 (hegedűre és zongorára vagy zenekarra, 1882–1883)
Sonate romantique, Op. 18 (1882–1883)
Románc, Op. 25 (hegedűre és zongorára vagy zenekarra, 1882–1886)
6 Počmes hongrois, Op. 27 (1927)
Hejre Kati. Csárdajelenet, No. 4, Op. 32 (hegedűre és zongorára vagy zenekarra, 1882–1886)
Hullámzó Balaton. Csárdajelenet, No. 5, Op. 33 (hegedűre és zongorára vagy zenekarra, 1887)
Sárga cserebogár. Csárdajelenet, No. 6 (hegedűre és zongorára vagy zenekarra, 1887)
Kossuth-nóta. Csárdajelenet, No. 7 (hegedűre és zongorára vagy zenekarra, 1892)
Magyar alföldi képek, Op. 44 (1893)
Két mazurka, Op. 45 (1893)
Trois morceaux caracteristiques, Op. 46 (1893)
Deux mazurkas de concert, Op. 54 (1895)
Fantaisie tziganesque, No. 1–2, Op. 55 (1894)
Trois počmes d´apres François Coppée, Op. 56 (1895)
Pusztai hangok. 6 darab eredeti magyar dalok után, Op. 57 (1895)
Trois morceaux, Op. 58 (1895)
Csárdás – Huszárdal, Op. 59 (1895)
Azt mondják… Csárdajelenet, No. 8, Op. 60 (1896)
Hat etűd hegedűre, Op. 63 (1896)
Czinka Panna nótája. Csárdajelenet, No. 9, Op. 65 (hegedűre és zongorára vagy zenekarra, 1896)
Szalatnai emlék. Csárdajelenet, No. 10, Op. 69 (1897–1898 k.)
Cantilene, Op. 70 (hegedűre és zongorára vagy zenekarra, 1897–1898)
Variációk egy magyar témára, Op. 72 (hegedűre és zongorára vagy zenekarra, 1897)
Notturno, No. 2, Op. 73 (1898)
6 nouveaux počmes hongrois, Op. 76 (1899)
Szomorúfűz hervadt lombja. Csárdajelenet, No. 11, Op. 82 (hegedűre és zongorára vagy zenekarra, 1900)
Pici tubicám. Csárdajelenet, No. 12, Op. 83 (hegedűre és zongorára vagy zenekarra, 1898)
Gyermekjelenetek, 10 morceaux, Op. 84 (1898)
Perpetuum mobile, Op. 88 (hegedűre és zongorára vagy zenekarra, 1899)
Tíz koncertetűd hegedűre, Op. 89 (1900)
Csárdajelenet, No. 13, Op. 102 (hegedűre és zongorára vagy zenekarra, 1908)
Csárdajelenet, No. 14, Op. 117 (hegedűre és zongorára vagy zenekarra, 1920)
Frühlings-Liebeslieder, No. 1–2, Op. 120 (1923)
6 darab, Op. 121 (1925)
dalok E. Mörike, C. Beck, L. Pate, H. Vacarescu, Bartók L., J. Wohl, E. Müller, E. Weber, F. Coppée, V. Hugo, Zichy G., Kiss J., Szabolcska M., Endrődi S. és mások verseire
kórusművek Vörösmarty M., Petőfi S., Bajza J., Váradi A., Ábrányi E., Endrődi S. verseire
átiratok, hangszerelések J. S. Bach, Grieg, Händel, Liszt, Paganini, Massenet, R. Strauss, Tartini, Vieuxtemps, Wieniawski és mások műveiből. F. lemezek: Művek hegedűre és zongorára. 1–3. (Szecsődi Ferenc, Kassai István
Hungaroton, CD)
Négy hegedűverseny (Szabadi Vilmos, Hungaroton, CD). F. rádió: Magyar muzsikusok: H. J. (1974)
Muzsikus névnaptár: H. J. (1996).

Irodalom

Irod.: Haraszti Emil: H. J. élete és munkái. (Bp., 1913)
Isoz Kálmán: H. J. (Bp., 1938)
Ráth-Véghné Zipernovszky Mária: H. J. hegedűtanítási módszere. (Bp., 1942)
Halmy F.–Zipernovszky Mária: H. J. (Bp., 1976)
Gombos, László: Verzeichnis der Werke von Jenő Hubay anhand von gedruckten und handschriftlichen Quellen in Ungarn. (Studia Musicologica 38., 1997, 1–2.)
Gombos László: H. J. (Magyar zeneszerzők. Bp., 2000).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője