Család

A brünni felsőbb ipariskolában mérnöki tanulmányokat folytatott, önálló géptervezői vizsgát tett.

Iskola

Brünnben géptervezőként dolgozott (1887–1890). Magyarországra költözött; a Láng László Gépgyára és Vasöntödéje munkatársa (1890–1895), a Röck Gépgyár főmérnöke, vezető tervezője (1895–1909), üzemfőnöke (1909–1910). A Höcker Testvérek Gépgyára (1910–1916), az Általános Iparművek (1916–1919), a Herkules Művek Rt. Vasöntöde Kazán és Famegmunkáló Gépgyár (1919–1926), a Budapest–Salgótarjáni Gépgyár Rt. gépészmérnöke (1926–1949). A II. vh. után az Egyesített Szerszámgéptervező Iroda (1949), majd a Mintagépgyár kutatómérnöke (1950–1951).

Életút

Általános gépészeti kérdésekkel, elsősorban nagy gőzgépek, hengerművek, szivattyúk, kazánok tervezésével foglalkozott. Első nagyobb műve a káposztásmegyeri vízművek szerelése és üzembe helyezése volt. Alapvetően új eredményeket ért el a formázógépek, nagy excenterprések, szerszámgépek tervezése, sorozatgyártása és üzembe helyezése terén. Nagy gondot fordított a faipari gépek teljesítménynövelésére és a hulladék csökkentésére, ezzel kapcsolatban számos újítás fűződik nevéhez. Nemzetközileg is jelentős munkája a gőzgépek hatásfokát javító szelepes vezérmű tervezése (1900).