Hudovernig Károly
Hudovernig Károly

2020. október 22. Csütörtök

Hudovernig Károly

orvos, neurológus

Születési adatok

1873. szeptember 12.

Budapest

Halálozási adatok

1928. június 19.

Budapest

Temetési adatok

1928. június 21.

Budapest

Kerepesi út


Család

Sz: Hudovernig Károly (1846–1898), Rubner Hermina. F: Reuss Berta. Fia: Hudovernig Dezső (1895–1967) orvos és Hudovernig László (1904–1950) jogász; leánya: Margitay Józsefné Hudovernig Nusi (Anna).

Iskola

A budapesti tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1897), az elmekórtan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1907).

Életút

A budapesti tudományegyetem Orvostudományi Kar Elmekórtani Klinika egy. tanársegéde (1897–1908) és magántanára (1907–1928). A budapesti János Kórház Elmebeteg Osztályának osztályvezető főorvosa (1908–1913), a Duna jobb parti elmebeteg-kórházak kórházigazgató főorvosa (1913–1928). Neuroanatómiával, az idegrendszer kóros elváltozásainak vizsgálatával, ritka idegrendszeri kórképek diagnosztikai problémáival, elsősorban a különböző elmebetegségek diagnosztikai és terápiai kérdéseivel foglalkozott. Alapvetően új megállapításokat tett a skizofrénia, a neuroszifilisz és az alkoholos elmezavarokkal kapcsolatban. Nevéhez fűződik több új neurofarmakon (pl.: methylotropinum bromatum) klinikai bevezetése. Budapesten élt és tevékenykedett, a Kerepesi út Temetőben nyugszik. Sírfelirata: „Siratunk és áldunk, Te voltál a legjobb!”

Főbb művei

F. m.: A circurális elmezavarról. (Bp., 1899)
Az agykéreg idegsejtjeinek elhelyezéséről. (Magyar Orvosi Archivum, 1900)
Kimutatás az elme- és idegkórtani ambulanciánk 1900. évi működéséről. (Orvosi Hetilap, 1901. 7.)
Adat a chorea minor kórbonctanához. (Magyar Orvosi Archivum, 1902)
Kimutatás a klinika nyilvános rendelésének 1901. évi működéséről, casuisticával kapcsolatban. (Orvosi Hetilap, 1902. 25.)
Két új elektród és alkalmazásuk. (Budapesti Orvosi Ujság Tudományos Közleményei, 1903)
Carcinoma oesophagi folytán keletkezett górcsői változások a nervus vagus magvában. Előzetes közlemény. (Orvosi Hetilap. Elme- és idegkórtan, 1903. 1.)
A kóros óriásnövésről. Pétzy-Popovics Urossal. (Orvosi Hetilap, 1903. 25.)
A hemiplagia infantilisnél fellépő izomsorvadásokról két ritkább kóroktani eset kapcsán. (Orvosi Hetilap. Elme- és idegkórtan, 1904. 2.)
Az ún. supraorbitalis reflex és annak lényege. (Orvosi Hetilap. Elme- és idegkórtan, 1904. 3.)
A tertiaer lues viszonya a tabes dorsalis és a paralysis progressivához. H. K. előadása a III. Országos Elmeorvosi Értekezleten, 1904. okt. 23-án. Guszman Józseffel. (Orvosi Hetilap. Elme- és idegkórtan, 1904. 4.)
A Basedow-kór organotherápiájához. (Orvosi Hetilap. Elme- és idegkórtan, 1905. 1.)
A gigantismus-eset kétéves fejlődése. Adat a csontosodás tanához. H. K. előadása a Budapesti Kir. Orvosegyesület Elme- és Idegkórtani Szakosztályában, 1905. márc. 13-án. (Orvosi Hetilap. Elme- és idegkórtan, 1905. 3.)
Diplegia facialis rheumatica gyógyult esete. H. K. előadása a Budapesti Kir. Orvosegyesület Elme- és Idegkórtani Szakosztályában, 1905. okt. 16-án. (Orvosi Hetilap. Elme- és idegkórtan, 1905. 4.)
A methylotropinum bromatum alkalmazása az idegrendszer megbetegedéseinél. (Orvosi Hetilap, 1906)
Az 1906. évi okt. hó 29-én és 30-án Budapesten tartott IV. országos elmeorvosi értekezlet munkálatai. Szerk. (Bp., 1907)
Adatok az agyidegmagvaknak finomabb bonctanához és localisatiójához. Nervus hypoglossus, nervus vagus és nervus facialis. (Orvosi Hetilap, 1907 és külön: Bp., 1907)
A facialisbénulás jelentősége ideg- és elmekórtani szempontból. H. K. magántanári próbaelőadása 1907. jún. 26-án. (Orvosi Hetilap. Elme- és idegkórtan, 1907. 4.)
Therapiás kísérletek az Enesollal tabesnél és paralysisnél. (Orvosi Hetilap. Elme- és idegkórtan, 1908. 4.)
Az 1909. év aug. hó 28-án Budapesten tartott V. országos elmeorvosi értekezlet munkálatai. Szerk. (Bp., 1910)
Az 1911. év okt. hó 29-én és 30-án Budapesten tartott VI. országos elmeorvosi értekezlet munkálatai. Szerk. (Bp., 1912)
Az Arsotonin mint vérképző és idegerősítő gyógyszer. (Orvosi Hetilap, 1916)
A háború hatása az emberek és néptömegek psychéjére. (Természettudományi Közlöny, 1920)
Forel Ágoston: A hypnotismus vagy suggestio és a psychotherapia. A 9. kiad. után ford. Sztrokay Kálmán. Az előszót írta. (Bp., 1921)
Schrizophenia periodica ritkább esetei. (Gyógyászat, 1927). *Lexikonok téves halálozási adata: jún. 18. Gyászjelentése szerint jún. 19-én hunyt el!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013