Hugonnai Vilma
Hugonnai Vilma

2022. augusztus 11. Csütörtök

Hugonnai Vilma, szentgyörgyi gr.

orvos

Névváltozatok

Szilassy Györgyné; Wartha Vincéné 

Születési adatok

1847. szeptember 30.

Tétény, Pest vármegye

Halálozási adatok

1922. március 25.

Budapest

Temetési adatok

1922. március 27.

Budapest

Rákoskeresztúr


Család

Dédapja, apai: br. szentgyörgyi Horváth Zsigmond (1735. jún. 14. Szeleste, Vas vm.–1808. nov. 16. Répceszentgyörgy, Vas vm.). 1803. jan. 28-ától báró.

Dédapja, anyai: Chillagh Pál, a Királyi Kúria hivatalának és levéltárának lajstromozója.

Nagyszülei, apai: gr. szentgyörgyi Hugonnai Zsigmond (= Horváth Zsigmond, 1770. ápr. 26.–1824. dec. 23. Tétény. Temetés: 1824. dec. 27. Tétény) cs. és kir. kamarás, aranysarkantyús vitéz, csáfordi Csillagh Jozefa (= Chillagh Jozefa, 1788. jún. 30. Pest).

Nagyapja 1. felesége: gr. sárladányi Schmidegg Mária Katalin (†1805. nov. 17.), Schmidegg László és gr. niczki Niczky Mária leánya.

1810. máj. 29-étől magyar gróf, 1811. szept. 28-ától Hugonnai, 1822. jún. 14-étől grófi diploma. Hugonnai Zsigmond a hugonnai birtokról vette fel a nevét, a család kezdetben mind a Hugonnai, mind a Hugonnay névváltozatot használta.

Nagyszülei, anyai: Pánczély (= Pfanzelt) Antal üvegfúvó mester, majd üveggyáros, Adler Terézia.

 

Szülei: Hugonnai Kálmán, legid. (1809. ápr. 16. Pest–1875. jún. 11. Tétény. Temetés: 1875. jún. 14. Nagytétény, családi sírbolt), tomesti Pánczély Teréz (1820. febr. 6. Pest–1864. jan. 20. Tétény).

Testvérei: Hugonnai Árpád (1842. jan. 12. Lugos, Krassó-Szörény vm.–1873. júl. 28. Nagytétény), Hugonnai Kálmán, id. (1843. máj. 3. Lugos, Krassó-Szörény vm.–1918. jan. 6. Bp. Temetés: 1918. jan. 8. Kerepesi út) jogász, törvényszéki bíró, Hugonnai Mária Terézia (1845. okt. 26. Eszék, Verőce vm.–1898. febr. 28. Facsád, Krassó-Szörény vm.), vönöczki Péntek Gáspárné (Batizfalvy Endréné) Hugonnai Irén Jozefin (1848. nov. 28. Tétény–1912. szept. 26. Bp. Temetés: 1912. szept. 27. Kerepesi út), Hugonnai Béla (1852. máj. 16. Tétény–1928. máj. 11. Bp. Temetés: 1928. máj. 13. Tinnye, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) Szatmár vm. főispánja (1897–1904), ill. tomesti Pánczély Károlyné Hugonnai Irma (†1898. febr. 19. Facsád. Temetés: 1898. febr. 21. Facsád).

Hugonnai Irén 2. férje: Péntek Gáspár (†1896. szept. 10. Bp.) minisztériumi titkár.

 

Férje:

1. 1865. szept. 12.–1884: pilisi és szilasi id. Szilassy György (1831. júl. 11. Tenk, Heves vm.–1899. aug. 22. Galgamácsa, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. Temetés: 1899. aug. 24. Pánd, családi sírbolt) földbirtokos, legid. Szilassy György (1807. okt. 9. Pánd, Pest vm.–1867. júl. 28. Pánd. Temetés: 1867. júl. 30. Pánd, családi sírbolt) honvéd őrnagy fia.

Legid. Szilassy György Pánd községében nagyszabású gyümölcskert alapított. Itt termesztették először magról a híres pándi üvegmeggyet.

Gyermeke, fia: ifj. Szilassy György (1866. nov. 4. Vasad, Pest vm.–1939. dec. 16. Bp. Temetés: 1939. dec. 19. Nagydém, családi sírbolt) gazdasági felügyelő, a Johannita Rend lovagja, ill. Szilassy Béla és Szilassy Kálmán (1868. febr. 6. Pánd, Pest vm.) ikrek, csecsemőkorukban elhunytak.

 

2. 1887. szept. 9.–1914. júl. 20.: Wartha Vince (1844. júl. 17. Fiume–1914. júl. 20. Budapest. Temetés: 1914. júl. 22. Rákoskeresztúr): vegyészmérnök, az MTA tagja.

Gyermeke, leánya: Wartha Vilma (1888. júl. 4. Bp.–1908. júl. 25. Abbázia. Temetés: 1908. júl. 27. Voloszka). Leánya mindössze húsz évet élt.

Iskola

Az angolkisasszonyok pesti intézetében (1857–1859), Pröbstl Mária pesti leánynevelő intézetében tanult (1859–1863). A zürichi egyetemen orvostudori okl. (1879. febr. 1.), Budapesten szülésznői képesítést szerzett (1879. máj. 19.).

A budapesti tudományegyetem orvosi karának rk. hallgatója, egyúttal a budai gimnáziumban érettségi vizsgát is tett (1881. márc. 13.), oklevelét mégsem honosították (1882), miután Magyarországon a nőknek is megengedték, hogy egyetemi tanulmányokat folytassanak (1895-től), ismét próbálkozott oklevele honosításával. Ezúttal sem történt meg, de felmentették az órák látogatása alól (végül is a szigorlatok sikeres letétele után Magyarországon is orvosdoktori okl. szerzett, 1897. máj. 15-én).

Életút

A zürichi orvosi egyetem Élettani Intézetében Ludimar Hermann (1838–1914) és Edmund Rose (1836–1914) professzor asszisztense, segédorvosa (1876–1879), egy évig még Zürichben, egy alapítványi kórháznál gyakornok (1879–1880).

Hazatérése után, mivel orvosi oklevelét nem honosították, szülésznői rendelést nyitott (1880–1890). A balatonfüredi Tisztviselőtelep orvosa és a budapesti leánynevelő intézet r. tanára (1890–1897), a Művelt Nők Otthona orvosa (1897–1900), elnöke és védnöke (1900–1902).

Az Országos Nőképző Egyesület Iskolája és a Szabad Líceum előadója.

Magyarországon az első nő, aki orvostudori (azaz orvosdoktori) okl. szerzett, de oklevelének átvételére csak jóval később kerülhetett sor (1897). Közel húszéves küzdelme oklevelének elismertetéséért a magyarországi nőmozgalom jelképes alakjává, az önálló, értelmiségi nő szimbólumává tette. Az I. világháború idején, 1915-ben, amikor Hugonnai Vilma felhívást tett közzé az orvosnőkhöz Magyarországon már 84 orvosnő működött! Tudományos írásaiban elsősorban a szülés és bábaképzés kérdéseivel, a szülésznők, ill. az első orvosnők szociális helyzetével, társadalmi elismerésével foglalkozott. Számos egészségtani és higiéniai előadást tartott, kiadványt írt és szerkesztett. Életét több népszerű regény is feldolgozta.

Hugonnai Vilma Nagytétényben, a Hugonnai-kastélyban született, gyermekkorát is ott töltötte. Édesanyja, Pánczély (= Pfanzelt) Terézia fiatalasszonyként súlyos tüdőbajban szenvedett, mivel nem volt hajlandó családját magára hagyni, számára, a kastélyban, különleges helyiséget alakítottak ki, ahol napjában kb. tíz percet találkozhatott csak gyermekeivel. Valószínű, hogy e szomorú élmény hatására – a családi legendák szerint – otthon állandóan „kórházosat” játszott, ami „beteg” játékbabák „gyógyítását” jelentette. Tíz évesen Pestre került, az angolkisasszonyoknál tanult, majd négy évet Pröbstl Mária leánynevelő intézetében töltött (Budapest IV. kerület, Belváros, Lipót utca, majd Aranykéz utca). Egyik iskolai társa révén ismerkedett meg a nála húsz évvel idősebb szilasi és pilisi Szilassy Györggyel, aki két évi jegyesség után, 1865. szept. 12-én feleségül vette. A fiatal pár Vasadon (1865–1867), majd Pándon, a Szilassy-birtokon lakott (1867–1872). Vasadon született meg első gyermeke, ifj. Szilassy György, nemsokára két újabb kisfiú is (mindkettőjük csecsemőkorukban meghalt). Hugonnai Vilma azonban családi életében nem lelte örömét, idővel lemondott arról is, hogy a csak lovaival törődő, kártyázó, duhajkodó férjének valódi társa legyen. Tudós könyveket rendelt magának, elsősorban a természettudományok és mindenekelőtt az orvostudomány érdekelte (talán, ha az orvosok jobban tájékozottak a tüdőbetegségek legfrissebb gyógymódja iránt, édesanyja is tovább élhetett volna  – gondolta). Különösen szívesen foglalkozott háza népével, az egyszerű sérüléseket maga látta el, a kisebb betegségeket maga gyógyította, s mivel béresek, cselédek bajait is ellátta, kivívta férje és anyósa rosszallását. A tudományos híreken kívül Hugonnai Vilmát elsősorban a női emancipáció angliai és amerikai eseményei foglalkoztatták. A zürichi egyetemen már 1872-ben nőket is doktorrá avattak, úgy döntött, hogy ő is megpróbálja. Meglepetésére férje nem ellenezte döntését, pénzzel azonban nem támogatta. A fiatalasszony azonban eladta ékszereit, hogy a zürichi egyetemen orvostudori tanulmányokat folytathasson.

Zürichben hat évet töltött el: a hagyományos orvosi stúdiumok mellett geometriát, fizikát és kémiát tanult a latin nyelv mellett (1879. febr. 1-jén avatták orvostudorrá). Ez alatt a hat év alatt áttért a vegetáriánus táplálkozásra, saját testére is mint vizsgálandó tárgyra tekintett. Első tudományos feljegyzései testének élettani megfigyelései voltak. Hugonnai Vilma kiváló tanuló, évfolyamelső volt, már harmadéves korában Hermann és Rose professzorok mellett asszisztálhatott, Rose pedig tanulmányai sikeres befejezése után meghívta katedrájára tanársegédnek (a Zürichben végzett nők közül elsőként!). Hugonnai Vilma azonban hazatért családjához, mert úgy gondolta, hogy ő otthon szeretne orvosként gyógyítani. Oklevelének magyarországi elismertetése viszont váratlan akadályokba ütközött. A zürichi egyetemen érettségi nélkül is tanulhatott, Budapesten azonban az oklevél megszerzéséhez az érettségi „vizsgálat” is szükségeltetett. A budapesti tudományegyetemen rendkívüli hallgató, közben megtanult görögül is (!), mert az általa már jól tudott latin nyelv mellett görög nyelvből is érettségiznie kellett. A sikeres érettségi után ismét eredménytelenül próbálkozott oklevele honosításával. Okleveles szülésznőként (azaz valójában bábaként) rendelőintézetet nyitott (Budapesten, az Ősz utcában). Később az Ősz utcából a Stáció utcába költözött az időközben vagyonát eltékozló, és tönkrement férjével, Szilassy Györggyel. Hugonnai Vilma úgy gondolta, hogy a négyszobás polgári lakásban berendezett modern rendelőintézetében, nagy praxissal gondtalan életet biztosíthat férjének és gyermekének. Az első magyar orvosnő doktori szolgálataira azonban nem tartottak igényt – férje, Szilassy György viszont igazolni látta ellenszenvét: a Monarchiában, az 1880-as években nincs szükség orvosnőkre. Hugonnai Vilma értelmetlenül tanult hosszú éveket Zürichben, hisz hazatérve sem tudományos sem doktori tevékenységet nem folytathatott: oklevele lényegében annyit ért, mint egy egyszerű falusi bábaasszony „tudománya”. Az együttélés egyre kényszeredetté vált, utóbb mindkettőjük számára elviselhetetlen teherré lett. Hugonnai Vilma előbb elköltözött férjétől (a Zöldfa utcába, majd a Vámház körútra; végül 1886-ban hivatalosan is elváltak).

Hugonnai Vilma évekig kezelte Wartha Vince (1844–1914) műegyetemi professzor nagybeteg feleségét, Heussi Zsófiát. Így ismerkedtek meg, majd jóbarátok lettek, hisz mindketten Svájcban tanultak (Wartha ott találkozott első feleségével is). A két magányos tudós egymásba szeretett, a budapesti Kálvin téri református templomban tartották meg az esküvőt (1887. szept. 9-én). A család továbbra is a Vámház körúton lakott, de Wartha Vince a Múzeum körúti műegyetemi pincében borvizsgáló laboratóriumot, az Esterházy utcában fényképészeti műhelyt rendezett be. Az 1890-es években a Tisztviselőtelepre, a Szabóky Adolf utcába költöztek. Wartha Vince minden küzdelmében támogatta feleségét, jóllehet újabb házasságkötése után, professzor férje oldalán, már nem szorult rá arra, hogy praktizáljon. Orvosként nem dolgozhatott, szülésznőként pedig nem kívánt működni – annál nagyobb közéleti szerepet vállalt. Orvostudori oklevelének nem-honosítása ismert közéleti szereplővé tette, az egyre jelentősebbé váló sajtónyilvánosságban gyakran felszólalt, hogy támogassa a nők középiskolai és egyetemi tanulását és továbbtanulását. Az a különös, jogilag teljesen abszurd helyzet állt elő Magyarországon, hogy egy magasabb rendű oklevelet (azaz orvosi doktori diplomát) kellett egy alsóbb rendű tanfolyamhoz (azaz bábaképző vizsgálathoz) igazítani.

Ferenc József 1895. nov. 18-án – Erzsébet királyné névnapjának előestéjén! – Magyarországon is engedélyezte a nők egyetemi tanulmányait (a bölcsészeti, az orvosi és a gyógyszerészeti karokon). Hugonnai Vilma orvostudor és szülésznő oklevelét azonban továbbra sem ismerték el, jóllehet akkor már a zürichi egyetemi hat év után, a budapesti tudományegyetemen, mint rendkívüli hallgató, 1880–1882-ben újra végighallgatta az egész orvosi tananyagot! Vilma doktorasszonynak viszont harmadszor már nem kellett újra előadásokat hallgatnia, csupán a szigorlatok vártak rá ismét. Wartha Vincéné dr. Hugonnai Vilma orvostudor és szülésznőt tizennyolc évvel „első doktorátusa” után, ötven évesen ismét doktorrá avatták. Doktoravató ünnepségére 1897. máj. 15-én délben a budapesti tudományegyetem orvosi kara földszinti első szigorlati termében került sor. Ünnepi beszédet Bognár István, az egyetem rektora és Ajtay Sándor, az orvosi kar dékánja mondott (az esküt Kisfaludy A. Béla, a hittudományi kar dékánja olvasta fel.) Érdekesség, Hugonnai Vilma férje, Wartha Vince ekkor a budapesti műegyetem rektora volt, valamint a diplomát csak egy héttel később vehette át, mert az eredeti litografált szövegben szereplő Doctissimus Dominusokat nőneművé kellett átírni. A legenda szerint, 1897. júl. 17-én, Wartha Vince 53. születésnapján nem a népszerű vegyész professzort ünnepelték tisztviselőtelepi otthonában. Két hónappal orvostudori oklevele után a gentleman férj, feleségét, az első magyar orvosnőt köszöntötte…

Emlékezet

Hugonnai Vilma Budapesten hunyt el, a Rákoskeresztúri Temetőben, második férjével, Wartha Vincével együtt, közös sírban nyugodott. A sírt 1978-ban átszállították a Fiumei úti (= Kerepesi úti) Temetőbe. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Utolsó lakóhelyét (Budapest VIII. kerület, Tisztviselőtelep, Szabóky utca, ma: Bíró Lajos utca 41.) emléktábla jelzi. Szülőhelyén, a Nagytétényi Kastélymúzeumban szobrát állították fel (1980-ban, a szobor elpusztult). Szobra a vecsési rendelőintézet földszinti előterében látható (fa és kerámia, Józsa Judit alkotása, 2007).

Tiszteletére, a Semmelweis Egyetem, Hugonnai Vilma-emlékérmet alapított az esélyegyenlőség jegyében (2010-ben, negyvenöt éven aluli kutatónők vehetik át, először 2011-ben ítélték oda Müller Veronikának és Zelkó Románának). Róla nevezték el a békéscsabai Hugonnai Vilma Egészségügyi Szakközépiskolát (1975-ben) és a budapesti (XXII. kerület) Nagytétényi úti Hugonnai Vilma Általános Iskolát.

Főbb művei

F. m.: Das erste Hundert Croup-Operationen in Zürich. Ein Beitrag zur Statistik. Orvostudori értek. is. (Zürich, 1878)
Az ásítozásról. – Hogyan tudják a tyúkfélék és madarak megválasztani táplálékukat? – A kakas kukorékolása. (Természettudományi Közlöny, 1894)
A levegő felfedezése. – Sóhajtás ás ásítás. (Természettudományi Közlöny, 1895)
A szaglás az egészség őre. H. V. előadása a Magyar Bába Egyesületben. (Bp., 1896)
A tanügy egyik-másik kérdéséről. 1–2. (Magyar Pestalozzi, 1898)
A családi élet. (Előkelő Világ, 1898)
Nők az orvosi pályán. Válasz Papp Samu beszédére. (Pesti Napló, 1899. ápr. 16.)
A Művelt Nők Otthona jótékony egyesület története 1895-től 1900-ig. (Bp., 1900
2. bőv. kiad. 1912)
Egészségtani előadások nők számára. (Jó egészség. Bp., 1904)
Fischer-Dückelmann Anna: A nő mint háziorvos. Az egészség ápolásának kézikönyve, különös tekintettel a női és a gyermekbetegségekre, valamint a szülészetre és a gyermekápolásra. A bevezetést írta H. V. (Bp., 1907
2. teljesen átd. kiad. 1929)
Felhívás az orvosnőkhöz! (Gyógyászat, 1915. 14.)
Új tetűirtó eljárás. (Gyógyászat, 1915. 26.).

Irodalom

Irod.: források: Egy magyar nő a zürichi egyetemen. (Pesti Napló, 1872. okt. 31.)
Hugonnay Árpád szélhűdésben, Tétényben elhunyt. (Pesti Napló, 1873. júl. 31.)
id. gr. Hugonnai Kálmán Tétényben, jún. 11-én meghalt. (A Hon, 1875. jún. 13.)
gróf Hugonnai Vilma orvos kisasszony beiratkozott az orvosi egyetemre. (Pesti Hírlap, 1879. okt. 22.)
Egy nő érettségi vizsgálata. [Szilassyné Hugonnay Vilmáról.] (Pesti Hírlap, 1879. dec. 28.)
Genersich Antal: Lehetnek-e nők orvosok? (Magyar Polgár, 1880. ápr. 18.)
 Hugonnay Vilma zürichi doktor múlt vasárnap, 13-án fejezte be az érettségi vizsgálatokat jó sikerrel. (A Hon, 1881. márc. 16.)
dr. Hugonnai Vilma. (Ország–Világ, 1882. 9.)
Wartha Vince műegyetemi tanár e hó 9-én nőül vette Hugonnay Vilma grófnőt. (Budapesti Hírlap, 1887. szept. 14.)
Nők az orvosi pályán. (Gyógyászat, 1895. 49.)
Az első magyar doktornő. Hugonnay Vilma grófnő letette utolsó orvosdoktori szigorlatát. (Budapesti Hírlap, 1897. máj. 14.)
Az első magyar nő doktorrá avatása. (Pesti Hírlap, 1897. máj. 15.)
Wartha Vincéné gróf Hugonnay Vilma doktorrá avatása. (Budapesti Hírlap, 1897. máj. 15.)
Gróf Hugonnay Vilma ünneplése. (Budapesti Hírlap, 1897. máj. 27.)
Wartha Vilma, Wartha Vince műegyetemi tanár és dr. Hugonnai Vilma egyetlen leánya, Wartha Vilma, hosszú szenvedés után, Abbáziában meghalt. (Budapesti Hírlap, 1908. júl. 28.)
Wartha Vincéné Hugonnai Vilma: A „pándi üvegmeggy” történetéhez. (Kertészeti Lapok, 1909)
Özvegy vönöczki Péntek Gáspárné szentgyörgyi gr. Hugonnai Irén elhunyt. (Budapesti Hírlap, 1912. szept. 27.)
Wartha Vince meghalt. (Budapesti Hírlap–Magyarország, 1914. júl. 22.)
Özvegy Wartha Vincéné Hugonnai Vilma, az első magyar női orvos elhunyt. (Magyarság, 1922. márc. 30.)
Elhunyt Hugonnai Vilma. (Budapesti Hírlap–Nemzeti Újság, 1922. márc. 30.)
Hugonnai Kálmán: Száz magyar élet. Dr. Hugonnai Vilma. (Világ, 1922. okt. 31.)
Elhunyt szentgyörgyi Hugonnai Béla gróf nyugalmazott főispán, a Szent Sír-rend parancsnoka. (Magyarság, 1928. máj. 13.)
Bobula Ida: Az egyetemi nőkérdés Magyarországon. (Napkelet, 1928. 8.)
Márton Lajos: Néhány adat a Pest megyei meggytermesztés történetéhez. (Kertészeti Lapok, 1930)
Haraszti Endre: Száz esztendővel ezelőtt avatták az első magyar orvosnőt. (New Yorki Magyar Élet, 1979. 6.)
Vajda Gyula: Nők szívhallgatóval. (Magyarország [folyóirat], 1979. 25.).

Irod.: tanulmányok: Katona Ibolya: Az első magyar orvosnő. Hugonnai Vilma. (Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei, 1956. 1.)
Kertész Erzsébet: Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő. (Élet és Tudomány, 1972. 18.)
Vida Tivadar: Hugonnai Vilma. (Orvosi Hetilap, 1975. 42.)
Szállási Árpád: 100 éve szerzett oklevelet az első magyar orvosnő. (Orvosi Hetilap, 1979. 32.)
Szekér Ernő: Hugonnai Vilma balatonfüredi emlékezete. (Orvosi Hetilap, 1982. 10.)
Móra László: Az első magyar orvosnő. (Magyar Nemzet, 1983. szept. 24.)
Vámos Éva: Nők részvétele a természettudományos egyesületek munkájában. (Technikatörténeti Szemle, 1985)
Kiss Kálmán: Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő. (Szakoktatás, 1990 és Orvosi Hetilap, 1991. 2.)
Kapronczay Károly: Hugonnai Vilma emlékezete. (Orvosi Hetilap, 1997. 48.)
K. Zs.: Pánd doktor asszonya. (Népszabadság, 2001. júl. 9.)
Jobst Ágnes: A női szerepek határátlépésének értelmezése az első magyar orvosnőről szóló narratívákban. (Múltunk, 2008. 2.)
Dörnyei Sándor: Az első nők az orvosi pályán. (Orvosi Hetilap, 2010. 4.)
Gróz Andrea: Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő. (Neveléstörténet, 2011. 1-2.)
Tóth Gabriella: Nők a dualizmuskori Magyarországon. Hugonnai Vilma munkássága. CD melléklettel. (Bp., ELTE, 2012)
Kocsis Nóra: Szemben az árral. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő. (Hetek, 2015. 12.)
Szabó Katalin: A Nagy Háború néhány orvosi szaklap és egy rokkantaknak szóló újság tükrében. (Orvostörténeti Közlemények, 2018.).

Irod.: szépirodalom: Nagy Lenke: Nyitva az út! Az első magyar orvosnő életének regénye. (Pintér Leánykönyvtár. 2. Bp., 1944)
Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony. Az első magyar orvosnő életregénye. Ill. Keserű Ilona. (Csíkos Könyvek. Bp., Móra Kiadó, 1965
2. kiad. 1969
3. kiad. 1972
Lepke Könyvek. 4. kiad. Pécs, Jelenkor Kiadó, 1998)
5. kiad. K. E. könyvei. Bp., Móra, 2008
6. kiad. 2017)
Kertész Erzsébet: Úttörő asszonyok. (Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1979)
Szécsi Noémi: A budapesti úrinő magánélete. 1860–1914. Géra Eleonórával. (Bp., Európa Könyvkiadó, 2015
2. kiad. 2018)
Kertész Edina: A lány, aki orvos akart lenni. Képes mesekönyv. (Bp., Naphegy Kiadó, 2018)
Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve. Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19–20. század fordulóján. (Bp., Park Kiadó, 2019).

Irod.: lexikonok, feldolgozások: Magyarok a természettudomány és a technika történetében. Főszerk. Nagy Dénes és Nagy Ferenc. (Bp., 1986)
Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. I–V. köt. (Bp., 1990–1999)
Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997)
Vértes László: Veszprém megye Balaton-partjának orvostörténelméből. (Bp., 1999)
Asszonysorsok a 20. században. Szerk. Balogh Margit és S. Nagy Katalin. (Bp., 2000)
Híres magyar orvosok 2. Szerk. Kapronczay Károly és Szarvasházi Judit. (Bp., 2001)
Bihari Sándor: Európa útján a Tápió-vidék művelődéstörténeti emlékeivel. (Nagykáta, 2003)
Ozogány Ernő: Magyar nagyasszonyok. (Dunaszerdahely, 2003)

Lacza Tihamér: Az első magyar orvosnő. (Hősök, akik a nemzetért éltek, haltak. Bp., 2008)
Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit és Palasik Mária. (Bp., 2010).

 

neten:

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/129188 (Hugonnai Zsigmond gyászjelentése, 1824)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9Q97-YSBQ-K3T?cc=1743180&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AX8D8-5VW (Hugonnai Vilma születési anyakönyve, 1847)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939K-YMKK-8?personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AVRWQ-GTB ([Ifj.] Szilassy György születési anyakönyve, 1866)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/608756 ([Legid.] Szilassy György gyászjelentése, 1867)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939K-YMK5-Y?personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AVRWQ-JF4 (Szilassy Kálmán és Szilassy Béla születési anyakönyve, 1868)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-C33W-S9W3-1?i=53&cat=14924 (Szilassy Kálmán halotti anyakönyve, 1868)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/129189 (Hugonnay [!] Árpád gyászjelentése, 1873)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/129185 ([Legid.] Hugonnai Kálmán gyászjelentése, 1875)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9392-9D51-X (Wartha Vilma születési anyakönyve, 1888)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DBY9-P69?i=304&cc=1452460 (Péntek Gáspár halotti anyakönyve, 1896)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/454358 (tomesti Pánczély Károlyné Hugonnai Irma gyászjelentése, 1898)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/636317 (Wartha Vilma gyászjelentése, 1908)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6XHS-S3T?i=139&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AW4X5-NFT2 (Wartha Vince halotti anyakönyve, 1914)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/636319 (Wartha Vince gyászjelentése, 1914)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DRPY-5W?i=51&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AQPS2-J2Y8 ([Id.] Hugonnai Kálmán halotti anyakönyve, 1918)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/129186 ([Id.] Hugonnai Kálmán gyászjelentése, 1918)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6SLS-L7B?i=90&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AW579-NR6Z (Hugonnai Vilma halotti anyakönyve, 1922)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/636322 (Hugonnai Vilma gyászjelentése, 1922)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-XCPS-GC9?i=224&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AD3QR-HC3Z (Hugonnai Béla halotti anyakönyve, 1928)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/129183 (Hugonnai Béla gyászjelentése, 1928)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-69CS-WF4?i=192&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AQRL4-686Z (Szilassy György halotti anyakönyve, 1939)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/608758 (Szilassy György gyászjelentése, 1939)

 

Hugonnai Vilmáról a Névponton:

https://nevpont.hu/palyakep/hugonnai-vilma-531d2

https://nevpont.hu/tanulmany/hugonnai-vilma-az-elso-orvosno-3f632

https://nevpont.hu/tanulmany/hugonnai-vilma-szentgyorgyi-grof-37912

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2022

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője