Család

Sz: Hültl József bányahivatalnok, a Felvidéki Bányakerület igazgatója, Széki Anna. Testvére: Hültl Hümér (1868–1940) orvos, sebész. F: 1899-től Hauszmann Gizella, Hauszmann Alajos (1847–1926) építész leánya. Fia: Hültl Hümér (1901–1967) építőmérnök, sportrepülő.

Iskola

A gyulafehérvári katolikus gimnáziumban és a bp.-i piarista gimnáziumban tanult; Budapesten éretts. (1888), a bp.-i József Műegyetemen építészmérnöki okl. (1892), műszaki doktori okl. szerzett (Magyarországon az első építészmérnökként!, 1906); közben hosszabb időt töltött Olaszországban, ahol a reneszánsz építészetet tanulmányozta (1895). A lakóházak tervezése tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1910), az MTA tagja (l.: 1931. máj. 15.).

Életút

A budai várpalota építési művezetőségének mérnöke (1893–1902), a József Műegyetem, ill. a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Mérnöki és Építészeti Osztály Száraz-, Mű- és Vízépítéstani Tanszék tanársegéde (1898– 1904), egy. adjunktusa (1904–1911), és magántanára (1910–1913), egyúttal az újkori építéstan helyettes tanára (1911–1913), ny. r. tanára (1913–1940). A Mérnöki és Építészeti Osztály dékánja (1917–1919), az Egyetem rektora (1930–1932). Országgyűlési képviselő, a Felsőház tagja (1931–1940). Pályáját a budai várpalota építésén, későbbi apósa, Hauszmann Alajos mellett kezdte. Hauszmann megbízásából ő készítette el a Magyar Vöröskereszt Dísz téri palotájának részletterveit, ill. ő vezette az építkezést is. A Várépítő Bizottság megbízásából elvállalta a Párizsi Világkiállítás magyar egyik magyar részlegének rendezését, ill. uo. a XII–XV. Egyesített Főcsoportok előadójaként is dolgozott (1900-ban). Budapesten számos épületet, (irodaházakat, bérházakat stb.) tervezett, három évtizeden át ő irányította a piarista rend magyarországi építkezéseit. Egyik fontos műve a budapesti piarista székház, mint a rend központi épülete méretében, homlokzatritmusával, üzleteivel szerencsésen illeszkedik a belváros házsorához. Ügyesen vezeti át a közúti átjáró felett a nagyszabású épülettömböt, megtartva a Váci utca egységes, zárt képét. Stílusszemléletére jellemző a székház neobarokk kápolnája. Kezdetben eklektikus stílust képviselt, amelyet az 1930-as években a modern funkcionális szemlélettel igyekezett ötvözni.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben, testvérével közös sírban nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

Elismertség

A Szent István Akadémia tagja (1923). A Magyar Mérnök- és Építészeti Egylet (MMÉE) alelnöke (1912–1916), a Magyar Képzőművészek Egyesülete építészi csoportjának elnöke (1919–1921). Az Országos Középítési Tanács elnöke, Mérnöki Tanácsának alelnöke. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának tagja (1925-től). A Royal Institute of British Architects t. tagja (1926).

Elismerés

Corvin-koszorú (1930), Corvin-lánc (1939).