Hun Nándor
orvos, belgyógyász
Névváltozatok
Huhn Nándor
Születési adatok
1919. március 25.
Budapest
Halálozási adatok
1982. február 3.
Szentendre
Család
Sz: Hun Miklós (†1945) gyári munkás, Glöckner Anna (†1923). Édesanyja halála után került Temesvárra, ahol nagybátyja, Tőkés István, Temes vármegye volt főispánja nevelte fel. 1962-ig Romániában élt. F: 1949-től Derzsy Margit laboratóriumi asszisztens. Fia: Hun Imre (1954. ápr. 1.).Iskola
A temesvári piarista líceumban éretts. (1938), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1944), belgyógyász főorvosi vizsgát tett (1959), az orvostudományok kandidátusa (1970).Életút
A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Belgyógyászati Klinika gyakornoka (1944–1945), a kolozsvári Diakonissza Kórház belgyógyász szakorvosa (1945–1946), a Csíkszentmártoni Állami Kórház (1947–1949), a Szászrégeni Állami Kórház belgyógyász osztályvezető főorvosa (1949–1963); közben a Kórház igazgatója (1950–1954), a Román Tudományos Akadémia Mikrobiológiai Intézet Hepatitis Osztályának tud. munkatársa (1955–1959). Áttelepült Magyarországra, a budapesti XI. kerület körzeti orvosa (1963), a Fővárosi Szociális Otthonok igazgató főorvosa (1963–1964), a Fővárosi Tanács VB Egészségügyi Osztályának főelőadója (1964–1965), az Országos Ideg- és Elmegyógyintézet Fertőző Osztályának osztályvezető főorvosa (1966–1979), a Visegrádi Kórház igazgató főorvosa (1979–1982). Tudományos pályafutásának kezdetén a különböző eredetű fertőző betegségek diagnosztikai kérdéseivel foglalkozott, később érdeklődése elsősorban a hepatitisz szociál-egészségügyi vizsgálata, az öregedés folyamata, s az ezzel összefüggő egészségügyi ellátás kérdései felé fordult. A magyarországi szociálgerontológiai kutatások egyik elindítója, elsőként végzett ilyen jellegű rendszeres vizsgálatokat különböző körülmények között élő csoportokon; az első magyar nyelvű monográfia szerzője (Bevezetés a szociális gerontológiába, 1972). Alapvetően új eredményeket ért el a különböző nemzedékek egymáshoz való viszonyának szociális vizsgálata, az időskorúak intézeti gondozása gerontológiai és geriátriai feltárása, az időskorú neurológiai betegek társadalom-egészségügyi és szociálhigiénés összefüggéseinek kutatása terén. Néhány orvostörténeti és demográfiai dolgozatot is írt. Áttelepülése után Budapesten és Visegrádon élt és tevékenykedett; Szentendrén hunyt el. Nevét vette fel a budapesti (Erzsébetváros, VII. kerület) Hun Nándor Egészségileg Hátrányos Helyzetű Nyugdíjasok Egyesülete. Emlékét Marsall László versben örökítette meg (Professzor H. N. gerontológus. Negyvenegy öregek, 1988).Elismertség
A Magyar Rehabilitációs Társaság és a Magyar Balneológusok Egyesülete tagja. A Magyar Gerontológiai Társaság alapító tagja (1966-tól), a Magyar Biológiai Társaság Gerontológiai Szekciója, ill. a Fédération Européenne pour les Personnes Âgées Orvosi Bizottság választmányának tagja, az American Geriatrics Society tagja. A Román Egészségügyi Minisztérium Hepatitisz Bizottsága, a Román Orvostudományi Társaságok Szövetsége vezetőségi tagja (1959–1960). A Csehszlovák Gerontológiai Társaság tb. tagja (1980).Elismerés
Markusovszky-díj (1966), az American Geriatrics Society Emléklapja (1968), Raimann-emlékérem (Szlovák Orvostársaság 1977).Szerkesztés
A Viata Medicale c. folyóirat szerkesztőbizottságának tagja.Főbb művei
F. m.: Lép és peritonitis. – Adatok a febris recurrens tünettanához. Gegessy J.-vel, Szőke A.-val. (Az Erdélyi Múzeum Egyesület kiadványa. 60. köt. Kolozsvár, 1945)A hypereosinophyl – leukaemoid – reactio és kórtana. Dóczy P.-vel. (Katonaorvosi Szemle, 1956)
Adatok az inoculatiós hepatitisek járványtanához. Nicoara, M.-mel és Precup, A.-val. (Katonaorvosi Szemle, 1957)
Adatok a strongyloides stercoralis előfordulásához és klinikumához. Bíró I.-vel. (Orvosi Szemle, 1958)
Hepatitele chronice. Monográfia. Román nyelven. (Bucuresti, 1958)
A pravertebralis novocain-infiltratio a transfusiós veseelégtelenség kezelésében. (Orvosi Hetilap, 1960. 11.)
A kórházi transzfúziós szolgálatról. (Orvosi Hetilap, 1964. 47.)
A szociális gerontológiáról. (Orvosi Hetilap, 1965. 47.)
A születésszabályozás gerontológiai kérdései. (Orvosi Hetilap, 1966. 12.)
A hepatitis epidemica időszerű kérdései. (Orvosi Hetilap, 1966. 47.)
A parathion mérgezés. (Orvosi Hetilap, 1966. 50.)
A szociális gondozás gerontológiai vonatkozásai. (Az öregkori ideg- és elmegyógyászati kórképek. Szerk. Tariska István. Bp., 1967)
Időskorúak számaránya a belosztályokon. (Orvosi Hetilap, 1967. 22.)
A phenotiazinok májkárosító hatásáról. Fejér Artúrral. (Orvosi Hetilap, 1967. 38.)
Új utak, új problémák az időskorúak szociális ellátásában. (Orvosi Hetilap, 1967. 51)
Az idős emberek szociális és pszichoszomatikus státuszának jelentősége az intézeti gondozásokban. Villányi Piroskával. (Orvosi Hetilap, 1968. 26.)
Szociális gerontológiai vizsgálatok, különös tekintettel az intézeti gondozásra. Kand. értek. (Bp., 1969)
A Zieve-syndromáról. Hozzászólás Magyar Imre „Az alkohol hatása a májra” című referátumához. (Tanulmányok az alkoholizmus pszichiátriai következményeiről. Szerk. Geréby György, Kardos György, Tariska István. Bp., 1969)
Bevezetés a szociális gerontológiába. Az öregedés egészségügyi és társadalmi kérdései. (Bp., 1972
2. átd. kiad. 1978)
A HBs-antigén-vizsgálatok epidemiológiai és hygiénés jelentősége. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1975. 17. és Az orvostudomány aktuális problémái. 25. Australia-antigén konferencia. Bp., 1976)
Alzheimer-beteg hideg-agglutinin syndromája. Bódog Gyulával. (Orvosi Hetilap, 1975. 19.)
A szociális gerontológia hazai helyzete. (Magyar Tudomány, 1975)
Az időskorú cerebrovascularis betegek rehabilitációjának kérdései. (Orvosi Hetilap, 1976. 19.)
A dohányzás – veszélyeztető tényező. A kérdés néhány társadalom-egészségügyi kérdése. Vértes Lászlóval. (Magyar Tudomány, 1976)
A „Szeretotthonról” szeretet nélkül. Gyurkovics Tibor költeményéhez. (Kortárs, 1977)
Az alkoholizmussal kapcsolatos összetett kórházi feladatok. Többekkel. (Az alkoholisták gyógykezelésének és rehabilitációjának időszerű kérdései. Tudományos ülés, Szentendre, 1977. szept. 1. Előadások. Szerk. Hortobágyi Tibor és Örsi Ferenc. Bp., 1977)
Az idősek szociális és egészségügyi ellátása. (Valóság, 1978)
Elöregedő társadalom? (Confessio, 1979)
The Social and Health Care of the Aged. (The New Hungarian Quaterly, 1979)
50 éve hunyt el Jancsó Miklós, a régi kolozsvári magyar egyetem utolsó és az új szegedi egyetem első belgyógyász professzora. (Orvosi Hetilap, 1980. 26.)
Az idős nemzedék szociális és egészségügyi helyzete napjainkban, a népmozgalom tükrében. (Orvosi Hetilap, 1982. 16.)
A korszerű szociális gerontológiai szemlélet. (Orvosi Hetilap, 1982. 23.)
Az idősek szociális gondozása. (Az öregedés. Biológiai elváltozások, megbetegedések és szociális problémák öregkorban. Szerk. Beregi Edit. Bp., 1984).
Irodalom
Irod.: Goldschmidt Dénes: H. N.: Bevezetés a szociális gerontológiába. (Orvosi Hetilap, 1973. 28.)Halálhír. (Magyar Nemzet, 1982. febr. 16.)
Vértes László: H. N. (Orvosi Hetilap, 1982. 13.)
Vértes László: H. N. emlékére. (Alkohológia, 1982)
Vértes László: Miskolczy Dezső és H. N. Kordokumentum. (Orvosi Hetilap, 2000. 12.).
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (663), orvos (603), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)
