Hunyady Jenő
matematikus
Születési adatok
1838. április 28.
Pest
Halálozási adatok
1889. december 26.
Budapest
Család
Sz: Hunyadi János (1806–1859) orvos, Bártfa, később Pest főorvosa.Iskola
Iskoláit részben magánúton végezte, a pesti József Műegyetemen (1855–1857), Bécsben, Karlsruhéban, Berlinben és Párizsban tanult, a göttingeni egyetemen bölcsésztudori okl. (1864), geometria tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1865). Az MTA tagja (l.: 1867. jan. 30.; r.: 1883. máj. 17.).Életút
A pesti, ill. a bp.-i József Műegyetem magántanára (1865–1868), az Elemi Mennyiségtan és Politikai Számtan Tanszék helyettes (1868–1869), ny. r. tanára (1869–1873), a Geometria Tanszék ny. r. tanára (1873–1889). Tudományos tevékenysége elsősorban a geometriára terjedt ki, de a geometriai vizsgálatok során nagy sikerrel alkalmazta az algebra eszközeit. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el lineáris algebrai kutatásaival, számos olyan tétel őrzi nevét, amely a determinánsok elméletében ma is fontos szerepet játszik (ezek közül a legismertebb az ún. Hunyady–Scholtz-tétel). Nevéhez fűződik a korszerű matematikai oktatás megszervezése a bp.-i műegyetem, kezdeményezésére alakult meg uo. a Geometria Tanszék, amelynek első professzora ő volt. Az 1870-es–1880-as évek rendkívül kedvelt tanáregyénisége volt, matematikus és mérnök generációk nőttek fel népszerű előadásain. Több tanártársával együtt megindította a József Műegyetem első tudományos folyóiratát (a Műegyetemi Lapokat, 1876-ban). Nagy terve, az analitikai geometria új rendszerének s ezáltal egy új geometriai alapvetésnek kidolgozása torzan, kéziratban maradt.Emlékezet
Öröklött szívbetegségben hunyt el Budapesten, az MTA-ban kedves tanítványa, Kőnig Gyula mondott felette gyászbeszédet. Az ő emlékének szánta Klug Lipót egyik dolgozatát (A Desargues-féle konfiguráció kibővítése, 1934).Elismerés
Az MTA Nagyjutalma (= az 1876–1882. év matematikai nagydíja, 1883).Szerkesztés
Írásai közül több német és francia nyelven jelent meg. A Műegyetemi Lapok alapító szerkesztője (1876–1878). Magyarországon dolgozatait a fentin kívül még elsősorban az Akadémiai Értesítő (1864–1871) és a Mathematikai és Természettudományi Értesítő közölte (1883).Főbb művei
F. m.: Über die fundamentalen Eigenschaften der algebraischen Curven und eine Eintheilung der Linien III. und IV. Ordnung. Bölcsésztudori értek. (Göttingen, 1864)A harmadrendű vonalakról. (Akadémiai Értesítő, 1864–1865)
A polus és a polárok. A viszonyos polárok elve. (Értekezések a mathematikai tudományok köréből. I. 2. Pest, 1867)
Néhány magasabb algebrai görbék és felületekről. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1868. jan. 13.
megjelent: Akadémiai Értesítő, 1868)
Jelentés a bordeauxi akadémia kiadványaiban megjelent, Bolyai Farkast és Jánost illető értekezésekről. (Akadémiai Értesítő, 1868)
A trigonometriai sor állandóinak meghatározása. (Akadémiai Értesítő, 1871)
Remarques sur un theorème de M. Pelissier. (Nouvelles annales des mathematiques, 1872)
A kúpszeleten fekvő hat pont feltételi egyenletének különböző alakjairól. (Értekezések a mathematikai tudományok köréből. IV. 6. és V. 4. Bp., 1875)
Desargues tétele a perspectiv háromszögekről. – A determinánsok elméletéhez. – A determinánsok alkalmazása a geometriában. (Műegyetemi Lapok, 1876)
Toldalék Scholtz Ágoston értekezéséhez, Apollonius feladatának megoldásához. – A kúpszeleten fekvő hat pont föltételi egyenletének egy különös alakjáról. (Műegyetemi Lapok, 1877)
Apollonius feladata a gömbfelületen. (Értekezések a mathematikai tudományok köréből. V. 5. Bp., 1877)
A kúpszeletek előállítása projectiv sugársorok által, ugyanezen. (Műegyetemi Lapok, 1878)
Poncelet Jean Victor külső tag emlékezete. (Értekezések a mathematikai tudományok köréből. VI. 7. Bp., 1878
németül: Ungarische Revue, 1878)
A másodfokú felületek elméletéhez. (Értekezések a mathematikai tudományok köréből. VII. 5. Bp., 1879)
A Möbius-féle criteriumokról a kúpszeletek elméletében. – Másodfokú görbék és felületek meghatározásáról. – Tételek azon determinánsokról, melyek elemei adjungált rendszerek elemeiből vannak componálva. – A pontokból vagy érintőkből és a conjugált háromszögből meghatározott kúpszelet nemének eldöntésére szolgáló criteriumok. (Értekezések a mathematikai tudományok köréből. VII. Bp., 1880)
Sur la détermination du cercle osculateur d’une courbe a double courbure. (Nouvelles annales des mathematiques, 1881)
A kúpszeletsereg középpontjainak geometriai helye. – A conjugált átmérők négyzetes egyenlete. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1883)
Egy negyedrendű felületről. (Értekezések a mathematikai tudományok köréből. VIII. 12. Bp., 1883)
Néhány determináns-egyenletről. (Értekezések a mathematikai tudományok köréből. IX. 10. Bp., 1884)
Az orthogonális substitutio együtthatóinak paraméteres értékei. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1889. ápr. 15.
megjelent: Értekezések a mathematikai tudományok köréből. XIV. 2. Bp., 1889).
Irodalom
Irod.: Kőnig Gyula: H. J. Művei bibliográfiájával. (Akadémiai Értesítő, 1891)Kőnig Dénes: Az Eötvös Loránd Mathematikai és Fizikai Társulat első ötven éve. (Mathematikai és Fizikai Lapok, 1941)
Szénássy Barna: A magyarországi matematika története. (Bp., 1972).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Acsády Ignác
történész, újságíró, író
Gaal Jenő
közgazdász
Georch Illés
jogász, ügyvéd
Hajdú Péter
nyelvész
Hankiss János
irodalomtörténész
Foglalkozások
politikus (662), orvos (602), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)
