Hunyady József
Hunyady József

2024. október 3. Csütörtök

Hunyady József

könyvtáros, művészettörténész, könyvművész

Születési adatok

1907.

Arad, Arad vármegye

Halálozási adatok

1983. augusztus 31.

Budapest


Család

Sz: Hunyady József (1870–1937) reálgimnáziumi r. tanár, Scheer Matild. Négyen voltak testvérek. F: Kertész Edit.

Iskola

Gazda okl. (1928), a Pázmány Péter Tudományegyetemen művészettörténet–filozófia szakon bölcsészdoktori okl. szerzett (1938).

Életút

Tanulmányai befejezése után könyvkötő tanonc (1929–1931), majd a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Külkereskedelmi Részleg Könyv, Papír és Vegyészeti Alosztályán szolgált (1931–1934). A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára (= Országos Széchényi Könyvtár) gyakornoka (1934–1935), könyvtári és múzeumi segédtisztje (1935–1940), az MTA Könyvtára segédtisztje (1940–1942), az MTA Főtitkári Hivatal Levéltárának vezetője (1942–1947), politikai okokból állását vesztette (1947). Kékeden, a Melczer-kastélyból átalakított üdülő gondnoka.

 

A miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium Lévay József Tudományos Könyvtára könyvtárosa (1965–1974); valójában azonban könyvkötőművészként tevékenykedett.

A középkori és kora újkori magyarországi könyvművészet történetével foglalkozott. Alapvető munkájában feldolgozta a hazai könyvkötés történetét, vizsgálta továbbá a magyar könyvfestés kezdeteit. Magyarországon elsőként állította össze a korabeli kódexek és ősnyomtatványok kötéseinek bibliográfiáját. A 20. század egyik jelentős magyar könyvkötőművésze volt: különleges, gyűjtőknek készített, gyakran velinpapírra nyomott, márvány előzékpapírral ellátott bőrkötésű munkái igen keresett műalkotások. 

Emlékezet

Az összeomlás után családja Aradról Budapestre menekült. A fővárosban élt és tevékenykedett (kényszernyugdíjazásáig, 1947-ig). Később családjával kitelepítették Inárcsra, s rehabilitálása után sem térhetett vissza (Hegyalja úti családi házát nem kapta vissza!)

 

Kazincbarcikán telepedett le, ott is hunyt el, a helyi temetőben nyugszik. Díszes egyedi könyvkötései közül néhányat az MTA Könyvtárában és az Iparművészeti Múzeumban őriznek, ill. pár a család tulajdonában és más magántulajdonban van. Önéletrajza az MTA Könyvtára Kézirattárában olvasható, munkásságával Rozsondai Marianne foglalkozott.

Kiállítások

F. kiállításai a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárában: A szép könyv. (1934)
Ötvös- és középkori könyvkötések. (1935)
A magyar könyvkötés négyszáz éve (1936).

Főbb művei

F. m.: A szép könyv. 1473–1933. Kat. (Az Országos Széchényi Könyvtár kiállításai. Bp., 1933)
A magyar könyvkötés művészete a mohácsi vészig. Egy. doktori értek. is. 12 szövegközti képpel és 24 táblával. (A budapesti kir. magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Művészettörténeti és Keresztényrégészeti Intézetének dolgozatai. 43. Bp., 1937)
A Vitéz- és Corvin-kódexek és ősnyomtatványok kötéseinek bibliográfiája 1938-ig. (Könyvtörténeti bibliográfia. 1. Bp., 1939)
A miniaturfestészet kezdete. Mutatvány a könyvfestészet történetéből. (Budapesti Szemle, 1944)
A Miskolci Kódex. (A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 1971). 

Irodalom

Irod.: Rozsondai Marianne: A könyvkötőművész H. J. (Művészettörténeti értesítő, 1996)
Rozsondai Marianne: A könyvkötés művészetének rövid története. (Bp., 2004)
Kurta József: H. J. könyvkötőművész egyik munkája Kolozsváron. (Magyar Könyvszemle, 2010).

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője