Hunyady József
Hunyady József

2020. október 20. Kedd

Hunyady József

könyvtáros, művészettörténész, könyvművész

Születési adatok

1907.

Arad, Arad vármegye

Halálozási adatok

1983. augusztus 31.

Budapest


Család

Sz: Hunyady József (1870–1937) reálgimnáziumi r. tanár, Scheer Matild. Négyen voltak testvérek. F: Kertész Edit.

Iskola

Gazda okl. (1928), a Pázmány Péter Tudományegyetemen művészettörténet–filozófia szakon bölcsészdoktori okl. szerzett (1938).

Életút

Tanulmányai befejezése után könyvkötő tanonc (1929–1931), majd a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Külkereskedelmi Részleg Könyv, Papír és Vegyészeti Alosztályán szolgált (1931–1934). A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára (= Országos Széchényi Könyvtár) gyakornoka (1934–1935), könyvtári és múzeumi segédtisztje (1935–1940), az MTA Könyvtára segédtisztje (1940–1942), az MTA Főtitkári Hivatal Levéltárának vezetője (1942–1947), politikai okokból állását vesztette (1947). Kékeden, a Melczer-kastélyból átalakított üdülő gondnoka.

 

A miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium Lévay József Tudományos Könyvtára könyvtárosa (1965–1974); valójában azonban könyvkötőművészként tevékenykedett.

A középkori és kora újkori magyarországi könyvművészet történetével foglalkozott. Alapvető munkájában feldolgozta a hazai könyvkötés történetét, vizsgálta továbbá a magyar könyvfestés kezdeteit. Magyarországon elsőként állította össze a korabeli kódexek és ősnyomtatványok kötéseinek bibliográfiáját. A 20. század egyik jelentős magyar könyvkötőművésze volt: különleges, gyűjtőknek készített, gyakran velinpapírra nyomott, márvány előzékpapírral ellátott bőrkötésű munkái igen keresett műalkotások. 

Emlékezet

Az összeomlás után családja Aradról Budapestre menekült. A fővárosban élt és tevékenykedett (kényszernyugdíjazásáig, 1947-ig). Később családjával kitelepítették Inárcsra, s rehabilitálása után sem térhetett vissza (Hegyalja úti családi házát nem kapta vissza!)

 

Kazincbarcikán telepedett le, ott is hunyt el, a helyi temetőben nyugszik. Díszes egyedi könyvkötései közül néhányat az MTA Könyvtárában és az Iparművészeti Múzeumban őriznek, ill. pár a család tulajdonában és más magántulajdonban van. Önéletrajza az MTA Könyvtára Kézirattárában olvasható, munkásságával Rozsondai Marianne foglalkozott.

Kiállítások

F. kiállításai a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárában: A szép könyv. (1934)
Ötvös- és középkori könyvkötések. (1935)
A magyar könyvkötés négyszáz éve (1936).

Főbb művei

F. m.: A szép könyv. 1473–1933. Kat. (Az Országos Széchényi Könyvtár kiállításai. Bp., 1933)
A magyar könyvkötés művészete a mohácsi vészig. Egy. doktori értek. is. 12 szövegközti képpel és 24 táblával. (A budapesti kir. magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Művészettörténeti és Keresztényrégészeti Intézetének dolgozatai. 43. Bp., 1937)
A Vitéz- és Corvin-kódexek és ősnyomtatványok kötéseinek bibliográfiája 1938-ig. (Könyvtörténeti bibliográfia. 1. Bp., 1939)
A miniaturfestészet kezdete. Mutatvány a könyvfestészet történetéből. (Budapesti Szemle, 1944)
A Miskolci Kódex. (A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 1971). 

Irodalom

Irod.: Rozsondai Marianne: A könyvkötőművész H. J. (Művészettörténeti értesítő, 1996)
Rozsondai Marianne: A könyvkötés művészetének rövid története. (Bp., 2004)
Kurta József: H. J. könyvkötőművész egyik munkája Kolozsváron. (Magyar Könyvszemle, 2010).

Megjelent: nevpont.hu, 2013