Huszár István
Huszár István

2024. december 9. Hétfő

Huszár István

gazdaságpolitikus, közgazdász

Születési adatok

1927. július 15.

Hernádkak, Zemplén vármegye

Halálozási adatok

2010. szeptember 11.

Szentendre, Pest megye


Család

Sz: Huszár István földműves, Hernádkak kisbírója, Kovács Mária háztartási cseléd. F: 1953-tól Forgó Mária közgazdász. Leánya: Huszár Magda vegyészmérnök.

Iskola

A Sárospataki Református Tanítóképző Intézetben éretts. és különbözeti érettségi vizsgát is tett (1947), a Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetem Politikai Gazdaságtan Szakán közgazdász okl. szerzett (1951). Tanulmányai idején a József Attila Népi Kollégium (1947–1948), a Dózsa György Népi Kollégium (1948) és az Engels Kollégium tagja (1948–1950).

Életút

A NÉKOSZ könyvtárosa, majd titkára (1948–1949), a Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetem, ill. az MKKE Statisztikai Tanszéke gyakornoka (1949–1950), tanársegéde (1950–1953). Az MKP (1945-től). az MDP (1948-tól), az MSZMP tagja (1956-tól). Az MDP KV Terv-, Pénzügyi és Kereskedelmi Osztálya statisztikai referense (1953–1956), az MSZMP KB Államgazdasági Osztálya előadója (1956–1961), osztályvezető-helyettese (1961–1963). A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnökének első helyettese (1963. dec. 7.–1969. jan. 23.), elnöke (államtitkári rangban, 1969. jan. 23.–1973. jún. 28.), államtitkárként az Országos Tervhivatal (OT) elnökének első helyettese (1973. jún. 28.–1973. nov. 2.).

 

A Minisztertanács elnökhelyettese (1973. nov. 2.–1980. jún. 27.), az OT és az Állami Tervbizottság elnöke (1975. máj. 15.–1980. jún. 27.), az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete főigazgatója (1980. jún. 24.–1985. márc. 28.), az MSZMP KB Párttörténeti Intézete igazgatója (1985. márc. 28.–1988. júl. 4.). A Hazafias Népfront Országos Tanácsa (HNF OT) főtitkára (1988. júl. 4.–1989. okt. 15.). Az MSZMP KB tagja (1970. nov. 28.–1989. okt. 7.), egyúttal a KB Közgazdasági Munkaközössége (1970–1975), Gazdaságpolitikai Bizottsága (1975–1980), Agitációs és Propaganda Bizottsága (1980–1988) és Művelődéspolitikai Munkaközössége tagja (1985–1988). Az MSZMP PB tagja (1975. júl. 22.–1980. márc. 27.), A kormány Tudománypolitikai Bizottságának alelnöke (1981–1989), az Alkotmányjogi Tanács tagja (1984–1989).

Országgyűlési képviselő (Sátoraljaújhely, [Borsod-Abaúj-Zemplén megye 19. sz. választókerület], 1980. jún. 8.–1985. jún. 8.; Országos lista, 1988. okt. 5.–1990. máj. 2.).

Közgazdászként elsősorban népgazdasági tervezéssel, a népgazdasági tervezés információs rendszerével, foglalkoztatottsággal és társadalomstatisztikával foglalkozott, elsősorban a gazdasági növekedést, a gazdaságirányítást és a gazdasági integrációt vizsgálta. Jelentős szerepet játszott a gazdasági reform kidolgozásában.

Elismertség

Az MKKE, ill. a BKE c. egy. tanára (1969-től).

 

A Magyar Comenius Társaság díszelnöke (1986–2010). A sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola c. főisk. tanára (1987-től). A Pataki Diákok Szövetsége tb. tagja.

Elismerés

Szocialista Munkáért Érdemérem (1955), Magyar Szabadság Érdemrend (bronz, 1957), Munka Érdemrend (arany, 1967 és 1973), Szocialista Magyarországért Érdemrend (1983), a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1987).

 

Mongol Népi Forradalom 50. Évfordulója Emlékérem (1972).

 

Comenius-emlékérem (1992).

 

Hernádkak díszpolgára.

Szerkesztés

Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének évkönyve szerkesztője (1958/59. Bp., 1960).

Főbb művei

F. m.: Az egyetemi statisztikai oktatás néhány kérdéséről. (Statisztikai Szemle, 1951)
A közgazdasági technikumok „Általános statisztika” c. tankönyvének bírálata. Ollé Lajossal és Soros Gézánéval. (Statisztikai Szemle, 1952)
A „Statisztikai Szemle” utolsó évfolyamáról. (Társadalmi Szemle, 1954)
Az intézeti gazdálkodás pénzügyi tervezése és számvitele. Benkó Istvánnal és Vinkó Ferenccel. (A Munkaerőtartalékok Hivatalának kiadványa. Bp., 1954)
Az életszínvonal tervezésének és mérésének néhány kérdése. – Első ötéves tervünk eredményei. (Közgazdasági Szemle, 1955)
Az életszínvonal emelése a második ötéves tervben. (Társadalmi Szemle, 1956)
Az iparvállalatok irányításának és gazdálkodásának időszerű tapasztalatai. Többekkel. (Közgazdasági Szemle, 1957)
A népi ellenőrzésről. (Társadalmi Szemle, 1958)
A népgazdaság irányításának egyes kérdései az SZKP XXI. kongresszusán. (Közgazdasági Szemle, 1959)
A második ötéves terv előkészítésének irányelveiről. – A lakosság foglalkoztatottságának néhány kérdéséről. Kahulits Istvánnal. (Társadalmi Szemle, 1960)
Hazánk népesedési viszonyainak alakulása. (Társadalmi Szemle, 1961)
A magyar népgazdaság második ötéves tervéről. (Rendőrségi Szemle, 1961)
A magyar népgazdaság ötéves terve. (Az MSZMP KB Pártfőiskola Gazdaságpolitika Tanszéke kiadványa. Bp., 1962)
A munka termelékenysége és az életszínvonal. (Munkás és munkakörülményei. Bp., 1962)
A gazdasági mechanizmus reformja és az információs rendszer. Meixner Lászlóval. (Közgazdasági Szemle, 1966)
A nemzeti jövedelemszámítás néhány kérdése. (Az MSZMP Közgazdasági Elméleti Munkaközösségének vitái. Bp., 1966)
Gazdasági fejlődésünk feltételeiről. (Társadalmi Szemle, 1967)
Az ipari munkások munka- és életkörülményei. (Bp., 1967)
Az irányítás információs rendszere. (Népgazdasági tervezés és irányítás. Bp., 1968)
Az életszínvonal-politikáról. (Gazdaság [folyóirat], 1968)
Gazdasági irányítás és információ. (Bp., 1969)
Tudományos-műszaki forradalom – társadalmi struktúra és gazdaság. (Az MSZMP KB Politikai Akadémiája. Bp., 1969)
A gazdasági fejlődés területi vonatkozásai és a területi statisztika. (Területi Statisztika, 1969)
Gazdasági irányítás és információ. (Bp., 1969)
On Living Standard Policy in Hungary. (Acta Oeconomica, 1969)
Hipotézisek a foglalkoztatás és az életszínvonal alakulására Magyarországon, 1985-ig. Többekkel. (Gazdaság [folyóirat], 1969)
Magyarország gazdasági növekedéséről. (Valóság, 1970)
Statisztikai gyakorlat és tudomány. (Statisztikai Szemle, 1970)
A Magyar Népköztársaság statisztikájának fontosabb időszerű problémáiról. (Statisztikai Szemle, 1971)
Az adatszolgáltatás gyorsaságának, pontosságának és ráfordításának kérdései. – Néhány gondolat az input-output rendszerről. – A statisztikai tudomány és a Statisztikai Szemle. – A nemzetközi összehasonlítások történetéből. (Statisztikai Szemle, 1972)
A magyar ipar nemzetközi összehasonlításban. (Ipari és Építőipari Értesítő, 1972)
A munkaerő és az életszínvonal távlati tervezésének alapkérdései. Többekkel. (Közgazdasági Szemle, 1972
angolul: Acta Oeconomica, 1972)
Népességpolitikánk időszerű kérdéseiről. (Társadalmi Szemle, 1973)
A társadalmi-gazdasági fejlődés területi sajátosságai Magyarországon. (Területi Statisztika, 1973)
A tudományos-technikai forradalom marxista elméletéhez. (Magyar Tudomány, 1973)
A munkaerő és az életszínvonal távlati tervezése. Tímár Jánossal. (Tervgazdálkodásunk időszerű kérdései. Bp., 1973)
Népesedéspolitikánk időszerű kérdései. Szabady Egonnal. (Demográfiai-szociológiai füzetek. Bp., 1974)
Gondolatok a gazdasági döntések előkészítéséről. (Társadalmi Szemle, 1974)
A magyar–szovjet gazdasági, műszaki és tudományos együttműködés negyedszázada. (Magyar Tudomány, 1974)
Három évtized néhány tanulságáról. (Közgazdasági Szemle, 1975
angolul: Acta Oeconomica, 1975)
Az V. ötéves terv és a vállalatok. (Szakszervezeti Szemle, 1975)
Az új ötéves tervről. (Közgazdasági Szemle, 1976)
A szocialista gazdasági integráció problémái. (Béke és Szocializmus, 1976)
A szocialista gazdasági integráció néhány időszerű elvi és gyakorlati kérdése. H. I. előadása 1976. máj. 19-én, az MSZMP KB Politikai Akadémiáján. (Bp., 1976)
Közgazdaság-tudomány és gazdaságpolitika. (Valóság, 1977)
A gazdasági növekedés és egyensúly dilemmája. (Gazdaság [folyóirat], 1978)
Gondolatok az 1979-es népgazdasági tervről. (Közgazdasági Szemle, 1979
angolul: Acta Oeconomica, 1979)
The Economic Equilibrium and the Foreign Trade Balance. (The New Hungarian Quaterly, 1979)
A párt szövetségi politikájáról. H. I. előadása 1980. dec. 10-én, az MSZMP KB Politikai Akadémiáján. (Bp., 1981)
Ifjúság és társadalom. (Társadalmi Szemle, 1981 és A magyar ifjúság a nyolcvanas években. Bp., 1984)
A hátrányos helyzetűek Magyarországon. (Társadalmi Szemle, 1981 és Szociálpolitikai Értesítő, 1985)
A mezőgazdaság szocialista fejlődésének magyarországi tapasztalatairól. (Gazdálkodás, 1982)
A társadalmi haladás és a társadalomtudományi kutatások. (A Magyar Könyvtárosok Egyesületének Évkönyve, 1982)
A gazdasági és a társadalmi kérdések kölcsönhatásai. (Közgazdasági Szemle, 1984)
Pártirányítás és gazdaságpolitika. (Társadalmi Szemle, 1984)
A társadalom szerkezetének átalakulásáról. (Valóság, 1985 és Közgazdasági Szemle, 1985)
Gazdasági fejlődés és társadalompolitika. (Társadalmi Szemle, 1985)
Gazdasági reform és tudomány. (Világosság, 1986)
Eszmény és valóság. Történelmi utunk tanulságai. (Társadalomtudományi Közlemények, 1987)
A NÉKOSZ évfordulója. (Magyar Pedagógia, 1987)
Történelmi utunk és a közgondolkodás. (Társadalmi Szemle, 1987 és A szocializmus fejlődésének időszerű kérdései hazánkban. Bp., 1987
angolul: The New Hungarian Quaterly, 1987)
Történelem és jelenkor. Az MSZMP és az SZKP együttműködése. Főszerk. Nemes Dezsővel és Jegorov, A. G.-vel. (Az MSZMP KB Párttörténeti Intézete és az SZKP KB mellett működő Marxizmus-Leninizmus Intézete közös kiadványa. Bp., 1989
oroszul: Moszkva, 1987)
A társadalom szerkezeti változásai. (Társadalomtudományi Közlemények, 1989).

Irodalom

Irod.: Apró Éva: A munkás-paraszt szövetségről. Beszélgetés H. I. elvtárssal. (Társadalmi Szemle, 1974)
Forgács Imre: A gazdasági és társadalmi folyamatok együttes mérlegelése egyik legfontosabb feladatunk. (Beszélgetések tudósokkal. Bp., 1987)
Baló György: „A reform a szocialista építés létformája.” (B. Gy.: Kilenc beszélgetés a 80-as évekből. Bp., 1988)
Tatai Zoltán: H. I. egykori népi kollégistáról. (Kollégium, 2006)
Földy Ferenc: H. I. (Bibliotheca Comeniana, 2011)
Rácz Albert: H. I. (Statisztikai Szemle, 2011).

Irod.: Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához. Szerk. Nyírő András. (Bp., 1989)
A Statisztikai Hivatal elnökei. 1867–1989. Összeáll. Íjgyártó Bálint Istvánné és Reisz László. (Bp., 1990)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–2000. (Bp., 1991–1999)
Bölöny József: Magyarország kormányai. 1848–2004. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004)
Hübners Who is Who. 7. kiegészítő köt. (Zug, 2007).

 

 

neten:

 

http://www.kollszov.hu/_news/2006/Koll_06_01.pdf

 

https://neb.hu/asset/php9DCoeg.pdf

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2019

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője