Huszár István
Huszár István

2024. december 9. Hétfő

Huszár István

gépészmérnök

Születési adatok

1923. december 8.

Csurgó, Somogy vármegye

Halálozási adatok

2010. január 4.

Budapest


Család

Sz: Huszár József (†1945) MÁV-felügyelő, Cseplics Piroska. Testvére: Huszár Dezső tanító Somogyudvarhelyen és Huszár Sarolta orvos. F: Mecsek Margit (1928–). Fia: Huszár András (1950–); leánya: Huszár Ágnes (1955–).

Iskola

A csurgói Csokonai Vitéz Mihály Gimnáziumban éretts. (1942), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Gépész- és Vegyészmérnöki Kar Gépészmérnöki Osztályán végzett (1948), a műszaki tudományok kandidátusa (1954), doktora (1971).

Életút

A JNMGE II. Gépszerkezettani Tanszékének gyakornoka (1945–1946), tanársegéde (1946–1948), a Szabó és Mátéffy Villamosipari és Gépgyár transzformátortervező mérnöke (1948–1949). A miskolci NME Mechanika Tanszék egy. adjunktusa (1949–1954), egy. docense (1954–1962), a Ganz Villamossági Művek Mechanika Osztályának, ill. Főosztályának vezetője (1962–1970). Az Agrártudományi Egyetem (ATE), ill. a GATE Mezőgazdasági Mérnöki Kar Mechanika Tanszékének tanszékvezető egy. tanára (1970. júl. 1.–1993. dec. 31.), emeritusz professzora (1997-től); közben a Kar dékánhelyettese (1972–1975), dékánja (1975–1981). Az MTA–TMB-n Sályi István aspiránsa (1951–1954). Műszaki mechanikai számításokkal, szilárdsági vizsgálatokkal és mérésekkel, villamosgépek, transzformátorok, készülékek és járművek mechanikai szilárdsági problémáival kapcsolatos kutatásokkal, optikai feszültségvizsgálattal foglalkozott. Számos új berendezés és jármű (pl. villamosmozdonyok, nagy villamosmotorok, csuklós villamosok, turbógenerátorok stb.) tervezési munkáinak résztvevője, szilárdsági számítási vizsgálatainak irányítója. Az MTA Általános Gépszerkesztési Szakbizottságának titkára (1953–1956), Gépszerkezettani Szakbizottsága (1956–1957), Technológiai és Anyagvizsgálati Főbizottsága (1959–1960), Gazdaságos Konstrukciók Albizottsága (1959), Gépészeti Bizottsága (1961–1963), Mechanikai Albizottsága (1961–1963) és Gépszerkezettani Bizottsága tagja (1970–2005). A Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) Feszültségmérő Szakbizottságának tagja (1964–1969), elnöke (1970-től). A Csurgói Öregdiákok Szövetsége tagja.

Emlékezet

A BME tb. doktora (1999).

Elismertség

Kiváló Újító (ezüst, 1966; arany, 1972), Munka Érdemrend (ezüst, 1981).

Elismerés

A GTE Emlékérme (1978), Pattantyús Ábrahám Géza-díj (1992).

Főbb művei

F. m.: Alakváltozások meghatározása. (A Mérnöktovábbképző Intézet előadásai. Bp., 1952)
A szilárdságtan felépítése és módszerei. (A Mérnöktovábbképző Intézet előadásai. Bp., 1953)
A feszültségmérés elmélete és gyakorlati alkalmazása. Ludvig Győzővel. (A Mérnöktovábbképző Intézet előadásai. Bp., 1954)
Hajlításra terhelt rudak szimmetrikus megerősítése. Kand. értek. (Miskolc, 1954
részben megjelent: MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1956)
Feszültségmérés szerkezeteken. (Mérés és Automatika, 1956)
Gépkocsi irányzókar optikai feszültségvizsgálata. (Járművek, Mezőgazdasági Gépek, 1957)
Optikai feszültségvizsgálat a tudományos kutatás és az ipar szolgálatában. (NME Közleményei, 1957)
Das Spannungsfeld im Streifen eines zugbeanspruchten T-förmigen Flachstabes. (Acta Technica, 1958)
Hitelesítő berendezés kisfrekvenciás dinamikus nyúlásméréshez. (Mérés és Automatika, 1958)
Optikai feszültségvizsgálat. (Természettudományi Közlöny, 1958)
Optikai feszültségvizsgálat mint a gazdaságos méretezés egyik eszköze. (Gép, 1958)
Feszültségmérések. (A Mérnöktovábbképző Intézet előadásai. Bp., 1959
2. kiad. 1960)
25 Years of Photoelasticity in Hungary. (Acta Technica, 1960)
Kapcsolt bemetszésekkel gyengített rudak alaktényezői. Teleki Elemérrel. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1961)
Die Formfaktoren von kreisförmig gekrümmten Stäben mit halbkreisförmigen Kerben. Nagy Sándorral. (Acta Technica, 1961)
Reteszméretezés. (Gép, 1961)
Mechanika. I–II. köt. Kozák Imrével. (A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai. Bp., 1962
2. kiad. 1964
3. kiad. 1967)
Elektromos nyomásmérő egy különleges feladatra. Bodor Jánossal. (Mérés és Automatika, 1963)
Feszültségmérések hegesztett szerkezeteken. – Hegesztett szerkezetek fárasztásvizsgálata. (Hegesztéssel kapcsolatos vizsgálatok. Bp., 1963)
Hengerállványok szilárdságvizsgálata. Többekkel. (Kohászati Lapok, 1964)
A kommutátorzászló erőjátékának számítása. Bodor Jánossal. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1964)
Szorítóerő és nyomaték meghatározása nyúlásméréssel egy turbógenerátor összekötőcsavarján. Imre ?-vel. (Gép, 1965)
Three Dimensional Photoelastic Investigation of a Twisted Bar. Csizmadia Lajossal. – The Computation of the Forces of the Commutator Riser. Bodor Jánossal. (Acta Technica, 1965)
Horonyék feszültségvizsgálata. Kovács Istvánnal. (Elektrotechnika, 1965)
Aknaszállító fékberendezés vonórúdjának feszültségvizsgálata. Többekkel. (Gép, 1966)
Berechnung der Kräftespiels von Kommutatoren mit einfachen Schrumpfring. – Strength Calculation of the Retainer Ring System of Turbogenerators with Radial Slots. Szekeres Andrással. (Acta Technica, 1966)
Radiálhornyos turbógenerátor bandázssapkarendszerének szilárdsági számítása. Szekeres Andrással. (MTA VI. Osztálya Közleményei, 1966)
Kommutátor szerkezetek szilárdsági számítása. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1967)
Kommutátor-szorítógyűrű feszültségvizsgálata. Jekelfalussy Gáborral. (Elektrotechnika, 1967)
A szilárdságtan kísérleti módszerei. Többekkel. (Bp., 1968)
Tekercsfej igénybevételének meghatározása nagy villamosgépeken. (Elektrotechnika, 1969)
Mechanika. 1. Statika. Egy. jegyz. (Gödöllő, 1971)
Párhuzamos hornyú turbógenerátorok rotorfogainak szilárdsági számítása. (Elektrotechnika, 1971)
Dehnungsmessverfahren. Többekkel. (Berlin, 1971)
Mechanika. 2. Szilárdságtan. 1. Egy. jegyz. (Gödöllő, 1972)
Támszigetelő porcelánok befogásának szilárdsági vizsgálata. Csorba Lászlóval. (Elektrotechnika, 1973)
Mechanika. 4. Kinematika. Egy. jegyz. (Gödöllő, 1974)
A hazai függőkonvejorok célvezérlési módszerei. Belkovics Ferenccel. (Anyagmozgatás + Csomagolás, 1976)
Kőzetjellemzők laboratóriumi meghatározása triaxiális vizsgálattal. Többekkel. (Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat, 1977)
Konvejorrendszerek vezérlésének rendszertechnikai feltételei és lehetőségei. Fábián Tiborral. – Konvejorrendszerek számítógépes irányítása. Juhász László. (Anyagmozgatás + Csomagolás, 1978)
A mezőgazdasági anyagmozgatás mechanikája. Egy. jegyz. (Gödöllő, 1978)
Mechanika. I–IV. köt. Egy. jegyz. (2. átd. kiad. Gödöllő, 1978–1981)
Mechanika példatár. I–II. köt. Egy. jegyz. Szerk. (Gödöllő, 1980–1982)
State and Trends of the Investigation of the Physical Properties of Agricultural Materials. (Gödöllő, 1980)
A Hajdúsági Iparművekben létesülő konvejorrendszer vezérlésének néhány tervezési kérdése. (Anyagmozgatás + Csomagolás, 1981)
A fizika szerepe a mezőgazdaságban. (Fizikai Szemle, 1984)
A kőzetben lévő feszültségek mérése. Troják Miklóssal. (Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat, 1986)
Százéves a nadapi alappont. Montskó Lajossal. (Geodézia és Kartográfia, 1988)
A kőzetek akusztikus emissziós vizsgálata. Csorba Lászlóval. (Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat, 1988)
A kőzethorgonyos biztosítás feszültségmezejének vizsgálata. Kasza Ferenccel. – A Poisson-szám meghatározása rugalmas ödométerrel. Többekkel. (Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat, 1989)
25 éves a Feszültségvizsgáló Szakbizottság. Borbás Lajossal, Thamm Frigyessel. (Gép, 1989)
Az ipari katasztrófa-megelőzés összefüggései. Lévai Zoltánnal. (Ipari Szemle, 1993).

Irodalom

Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1986)
H. I. köszöntése. (Anyagvizsgálók Lapja, 1994)
Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban? Szerk. Balogh Margit. (Szekszárd, 1997). Ki kicsoda a Gépipari Tudományos Egyesület történetében? Szerk. Kiss Lajos. (Bp., 1999).

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője