Huszár Tibor
Huszár Tibor

2024. március 28. Csütörtök

Huszár Tibor

szociológus

Születési adatok

1930. augusztus 20.

Veresegyház, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

2019. november 2.

Budapest

Temetési adatok

2019. november 22.

Budapest

Fiumei út


Család

Családja 1934-ben költözött Budapestre. Sz: Huszár Sándor tisztviselő, Krausz Margit varrónő. Testvére: Huszár Ilona (1924–2009) orvos, pszichiáter, neurológus, egyetemi tanár. Özvegy. F: 1953–2011: Soós Mária (1929–2011) újságíró, szerkesztő. Fia: Huszár László (1966–) szociológus, kandidátus.

Iskola

A budapesti Wesselényi utcai elemi iskola és a Kertész utcai polgári iskola elvégzése után az Izabella utcai kereskedelmi iskolában tanult tovább (1948-ban éretts.), a moszkvai Lenin Intézetben pedagógia–pszichológia és logika szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1953), a neveléstudományok kandidátusa (1960), a szociológiai tudományok doktora (1976).

Az MTA tagja (l.: 1982. máj. 7.; r.: 1987. máj. 8.).

Életút

A budapesti VII. kerületi MADISZ tagja (1945-től), az MKP VII. kerületi Bizottsága Ifjúsági Bizottsága (1946–1948), a Magyar Ifjúsági Népi Szövetség (MINSZ) Nevelési Osztálya munkatársa és a MADISZ vezetőségi tagja (1948–1949), a DISZ KV Agitációs Propaganda Osztálya alosztályvezetője (1953–1954), a DISZ Budapesti Bizottsága titkára (1954–1956), a budapesti József Attila Gimnázium tanára (1957–1960). Az ELTE BTK Történelmi Materializmus Tanszéke, ill Filozófiai Tanszéke egy. adjunktusa (1960–1966), egy. docense (1966–1967 és 1969–1971), a Szociológia Tanszék alapító tanszékvezető egy. docense (1971–1976), egy. tanára (1977. júl. 1.–1983. jún. 30.), a Szociológiai és Szociálpolitikai Intézet intézetigazgató egy. tanára (1983. júl. 1.–1992. jún. 30.), egy. tanára (1992. júl. 1.–2000. dec. 31.). Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete tud. munkatársa (1967–1969).

Az MKP, ill. az MDP tagja (1946–1948), a forradalom idején a budapesti Petőfi-kör vezetőségi tagja (1956). Az MSZMP alapító tagja (1956. nov.), majd felfüggesztették tagságát (1957), ismét az MSZMP tagja (1959–1989), az MSZMP Budapesti Bizottsága és az MSZMP VB tagja (1989. ápr.–1989. okt. 7.). Az MSZMP KB Kulturális Munkaközössége tagja.

Az MSZP alapító tagja (1989. okt. 7.), a párt országgyűlési képviselője (országos lista, 1990. máj. 2.–1990. szept. 10.; lemondott mandátumáról).

Szociológiai, filozófiai, etikai, nevelési kérdésekkel, értelmiségtörténettel, értelmiség- és tudásszociológiával, a magyar szociológiatudomány történetével, a társadalmi tudat intézményeivel foglalkozott. Tudományos pályafutásának kezdetén a gyermekbűnözés, az erkölcsi züllés és a kriminalitás jelenségeinek pedagógiai, szociológiai vizsgálata, ill. az értelmiségi csoportok magatartásbeli és rétegsajátosságainak jellemzése terén ért el jelentősebb eredményeket. Később érdeklődése a magyar szociológiai irodalom, elsősorban Erdei Ferenc (1910–1971) és Bibó István (1911–1979) munkássága felé fordult, alapvető tevékenységet fejtett ki a magyar politológia, ill. a politológiai szociológia két klasszisának a megismertetésében. Az utóbbi években a Rákosi- és Kádár-korszak szociológiai vizsgálatával foglalkozott, feldolgozta az MTA pártállami átszervezését. Az első tudományos igényű Kádár-monográfia szerzője. Úttörő szerepet játszott a magyaroszági szociológiai képzés intézményes megindításában, nevéhez fűződik a budapesti egyetemi szociológiai tanszék megszervezése.

Elismertség

Az MTA Szociológiai Bizottsága tagja (1969–1975 és 1990-től), elnöke (1975–1990). Az MTA Elnökség Közoktatási Bizottság Társadalomtudományi Albizottsága (1973-tól) és az MTA Athenaeum Bizottsága tagja.

A Nemzetközi Szociológiai Társaság tagja.

Elismerés

Munka Érdemrend (1955; arany, 1985).

 

Lukács György-emlékérem (1977), Bács-Kiskun megye Tudományos Díja (1986), NÉKOSZ Emlékérem (1992), Széchenyi-díj (2003), Hazám Díj (2011).

Szerkesztés

A Valóság rovatvezetője (1963–1990). A Szociológia (1971-től), a Szociológiai Szemle (1993-tól), ill. a The New Hungarian Quarterly c. folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja (1975–1990). A Társadalomtudományi Könyvtár (Gondolat Kiadó, 1971–1987) és a Szociológiai Füzetek (1971–1991) szerkesztője.

Főbb művei

F. m.: Bátorság, hősiesség, erős akarat. (Bp., Ifjúsági Kiadó, 1952)
A fiatalkorúak erkölcsi züllésének néhány tünete a második világháborút követő években. Kand. értek. (Bp., 1960)
A fiatalkorúak erkölcsi züllésének néhány tünete a II. világháborút követő évtizedekben a pedagógia tükrében. (Pedagógiai Szemle, 1961)
A mélylélektan és az emberi magatartás meghatározottsága. (Magyar Filozófiai Szemle, 1961)
Keresztény humanizmus. 1–2. (Világosság, 1961)
A személyiség marxista és freudista értelmezésének ellentéte. (Valóság, 1962)
Az erkölcs fejlődéséről. (Társadalmi Szemle, 1963)
A környezet és az emberi cselekvés dialektikája a fiatalkorúak bűnözésével foglalkozó polgári elméletek tükrében. (Valóság, 1963)
Fiatalkorú bűnözők. Adalékok a fiatalkori bűnözés problematikájához az 1950–1959. évek felmérései alapján. (Bp., Tankönyvkiadó, 1964)
Erkölcs és társadalom. (Bp., Kossuth, 1965
románul: Bucuresti, 1965)
Gazdaság, érdek, erkölcs. (Valóság, 1965)
Az erkölcsi értékről. (Kritika, 1965. 6.)
Érték, valóság, látszatok. (Élet és Irodalom, 1965. 9.)
A doktrínerség természetrajzához. (Társadalmi Szemle, 1966)
A gyakorlat filozófusa. (Valóság, 1966)
Vom moralischen Wert. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis. Sectio Philosophica et Sociologica, 1966)
Erkölcs és társadalom. Ágh Attilával. (Világosság, 1966)
A filozófus Antonio Gramsci postájához. (Valóság, 1967)
A társadalom szellemi élete és a társadalom szerkezete. 1–2. (Világosság, 1967)
Történelem és önismeret. Tanulmányok. (Elvek és utak. 1968)
Közerkölcs és társadalom. (Korunk, 1968)
Gramsci és vitapartnerei. (Valóság, 1969)
Lenin és a tudomány. (Magyar Tudomány, 1970)
Adalékok egy polémia törénetéhez. Lenin és Rosa Luxembourg vitája a nemzetiségi kérdésről. – Korunk olasz marxistái. (Valóság, 1970)
A fiatalkori bűnözés okairól. Többekkel. (Belügyi Szemle, 1970)
Gondolatok az értelmiség szociológiai jellemzőiről és fogalmáról. (Valóság, 1972)
Cselekvő ember vagy a moralitás komornyikjai. (Kritika, 1973. 3.)
Az ösztönzés szocialista rendszere és az erkölcsi értékek. (Társadalmi Szemle, 1974)
A művelődés kiscsoportjai. 1–2. (Élet és Irodalom, 1974. 14. és 16.)
Contemporary Hungarian Society. (Bp., Corvina, 1974
franciául: 1975
németül: 1975
oroszul: 1975
2. francia, német és orosz kiad. 1979)
A társadalom szerkezeti jellegzetességei és az értelmiség változó funkciói. Doktori értek. (Bp., 1975)
A cselekvő ember. Tanulmányok. (Bp., Szépirodalmi, 1975)
Culture, Community and Society. 1–2. (The New Hungarian Quarterly, 1976–1977)
A Korunk és a magyar szellemi áramlatok a két világháború közötti években. (50 éves a Korunk. Az 1976. máj. 20–21-i emlékülés előadásai. Szerk. Kabdebó Lóránt. Bp., 1977)
Szellemi munkások, értelmiségiek, diplomások. (Társadalmi Szemle, 1977)
A „homo politicus” önállósulása. Niccolo Macchiavelli, a társadalmi cselekvés bölcselője. (Világosság, 1977)
Fejezetek az értelmiség történetéből. (Bp., Gondolat, 1977
németül: Abriss der Geschichte der Imtelligenz. Bp., Akadémiai, 1988)
Értelmiségtörténet–értelmiségszociológia. (Értelmiségiek, diplomások, szellemi munkások. Szociológiai tanulmányok. Szerk. is. Bp., 1978)
White-Collar Workers, Intellectuals, Graduates in Hungary. (Hungarian Society and Marxist Society in the 1970s. Szerk. is Kulcsár Kálmánnal és Szalai Sándorral. Bp., 1978)
Történelem és szociológia. A cselekvő ember nyomában. Tanulmányok. (Elvek és utak. Bp., 1979)
A protestantizmus és a romantika elemei Erdei Ferenc pályakezdő írásaiban. 1–2. (Világosság, 1979)
A Tanácsköztársaság és az értelmiség. (A Magyar Tanácsköztársaság 60. évfordulója. Tudományos ülésszak. Budapest, 1979. márc. 6–7. Előadások. Szerk. Köpeczi Béla. Bp., 1980)
Adalékok a munkaerkölcs történetéhez és szociológiájához. (Szociológiai Füzetek. 19. Bp., 1980)
Műveltség, közművelődés, értelmiség. (Közművelődés-kutatás. Bp., 1980)
„Nem középiskolás fokon…” Műveltség, közművelődés, értelmiség. (Gyorsuló idő. Bp., 1981)
Sociography – The Emergence of a Discipline. – The Training of Specialists and the Education of Intellectuals. (The New Hungarian Quarterly, 1981)
Az erkölcsi érték néhány axiológiai és szociológiai jellemzője. (Értékvizsgálatok. A Művelődéskutató Intézet kiadványa. Bp., 1982)
Gondolatok a munkaerkölcsről. (Gyorsuló idő. Bp., 1982)
Falu a társadalomban – társadalom a faluban. (A szocialista átalakulás jellemzői falun. Országos elméleti tanácskozás, Kecskemét, 1982. nov. 24–26. Előadások. Bp., 1983)
Erkölcs és társadalom. Erkölcsiség – erkölcsösség. (Bp., Kossuth, 1983)
Beszélgetések. Interjúk a nyugati magyar emigráció néhány képviselőjével. (Bp., Magvető, 1983)
Magyarságtudomány, magyar gazdaságtudomány, marxizmus. E. F. egy elfelejtett fiatalkoti írása. (A magyar filozófiai gondolkodás a két világháború között. Tanulmányok. Bp., Kossuth, 1983)
Szalai Sándor. (Világosság, 1983)
Erdei Ferenc. (Társadalmi Szemle, 1983 és Politikuspályák. Szerk. Sánta Ilona. Bp., 1984)
Új kérdések, megválaszolatlan dilemmák az értelmiségkutatásban. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1983. febr. 24.
megjelent: Értekezések, emlékezések. Bp., 1985)
Nemzetlét, nemzettudat, értelmiség. Tanulmányok. (Elvek és utak. Bp., 1984)
A mai magyar értelmiség. H. T. előadása a tokaji írótábor tanácskozásán. (Napjaink, 1984)
Bibó István. 1948–1958. (Mozgó Világ, 1985)
Az MSZMP értelmiségpolitikájának néhány időszerű kérdése. (A magyar értelmiség a 80-as években. Bp., Kossuth, 1986 és külön: Bp., 1986)
A szociális tér és idő néhány szociológiai kérdése. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1988. ápr. 19.)
Erdei Ferenc és Bibó István vitájáról. (Kiútkeresés, 1943. A Hazafias Népfront által 1988. jún. 14-én, az Országos Széchényi Könyvtárban rendezett tanácskozás előadásai. Szerk. Burucs Kornélia és L. Nagy Zsuzsa. Bp., Kossuth, 1989)
Magyar társadalom, 1988. A mai magyar társadalom rétegződése, kifejezési formák, működési lehetőségek. (Confessio, 1989)
Konszolidáció vagy/és restauráció? A Szovjetunióban 1957 és 1963 között. (Valóság, 1989)
Bumeráng effektus. (Társadalmi Szemle, 1989)
Sík Sándor, a Mentor. (Kortárs, 1989)
Mit ér a szellem, ha… Tanulmányok. (Bp., Szabad Tér Kiadó, 1990)
Párhuzamok és kereszteződések. Erdei Ferenc, Bibó István és a Márciusi Front. (Az ELTE Szociológiai Intézete és a Makói József Attila Múzeum közös kiadványa. A Makói Múzeum Füzetei. 68. Bp.–Makó, 1991)
A szociológia intézményesülésének, professzionalizálódásának néhány vonatkozása Magyarországon. Közelítések. Szociológiai tanulmányok. Bp., 1991)
Erdei Ferenc, Bibó István és a Márciusi Front. 1–4. (Kortárs, 1991)
Tagválasztás az Akadémián és a tudás-elit. 1920–1943. – Hajnal István és a magyar szociológia intézményesülése. – A Magyar Szemle körül. Szerkesztői, szerkesztőségi levelek, 1927–1937. (Valóság, 1993)
Harminchárom év a Valóság rabságában. H. T. interjúja Kőrösi Józseffel. 1–5. (Valóság, 1993. 10.–1994. 3.)
Valahol utat tévesztettünk. 1944. Szekfű Gyula pályaképéhez. (Magyar Nemzet, 1994. 12.)
A hatalom rejtett dimenziói. Magyar Tudományos Tanács, 1948–1949. Az életrajzi adatokat összeáll. Nattán Júlia. (Bp., Akadémiai, 1995)
A legitim elit erodálódása és az ellenelit. (A magyar elit természetéről. Konferencia az elitről. 1996. Szerk. Müller Rolf és Takács Tibor. Debrecen, 1998)
1968: Prága, Budapest, Moszkva. Kádár János és a csehszlovákiai intervenció. (Bp., Szabad Tér, 1998)
A politikai gépezet 1951 tavaszán Magyarországon: Sántha Kálmán ügye. Esettanulmány. (Bp., Corvina, 1998)
„Egy jó piszok és aljas, szerintem provokációs célzatú cikk.” 1968: Kádár, Nagy Imre és a Literární noviny. – Lapok Kádár János életrajzából. 1–2. (Mozgó Világ, 1998)
A Sántha-ügy szociológiai vonatkozásai. (Psychiatria Hungarica, 1998)
Prága–Budapest–Moszkva, 1998. (História, 1998)
A hatalmi gépezet újjáépítése és a represszió. (Mozgó Világ, 1999)
Kádár János politikai szocializációja. A hazai munkásmozgalom, annak égi mása és föld(alatt)i verziója. (Múltunk, 2000)
Kádár János Rajk-perei. Visszaemlékezés sokféle van. (Rubicon, 2000. 6.)
Kádár János kihallgatási jegyzőkönyve. Közli H. T. (Rubicon, 2000. 7-8.)
Emlékezés Dányi Dezsőre. 1921–2000. Interjú D. D.-vel. (Korall, 2001)
Kádár János „eltűnése”. 1956. nov. 1–3. (Mozgó Világ, 2001)
Kádár János politikai életrajza. 1912–1956. I–II. köt. (Bp., Kossuth–Szabad Tér, 2001–2003
2. jav. kiad. 2003)
„Szabó elvtársnak ne feledd a létrát említeni!” Kádár János és Kádár Jánosné levelei, 1954–1964. – „Hogy valakinek itt legyen képe pofátlankodni!” Kádár János a BM Pártbizottságán, 1961. dec. 22. (Mozgó Világ, 2002)
Kádár János az 1980-as években. (Múltunk, 2003)
Andropov, a jóbarát. Részlet a Kádár-életrajz második kötetéből. (Mozgó Világ, 2003)
Beszélgetések Nyers Rezsővel. 8 táblával. (Bp., Kossuth, 2004)
Találkozások. Beszélgetések a két világháború közötti magyar szellemi-politikai mozgalmakról. (Faktum. Bp., Corvina, 2005)
Egy interjúkötet háttértörténete. (Mozgó Világ, 2005)
Az „irgalmas” és az ütemezett autodafé. Részlet a Kádár-kötetből. (Mozgó Világ, 2006)
Kádár. A hatalom évei. 1956–1989. (Bp., 2006
2. jav. kiad. 2012)
Az elittől a nómenklaturáig. Az intézményesített káderpolitika és néhány jellemzője Magyarországon, 1945–1989. A szerkesztésben közreműködött Némethné Vágyi Karola, a bibliográfiát összeáll. Győri László. (Corvina Tudástár. Bp., 2007)
Bibó „estéje”. (Kortársunk, Bibó István. Szerk. Márton László és Volosin Hédi. Bp., 2008 és Látás-viszonyok. Tanulmányok Angelusz Róbert 70. születésnapjára. Bp., 2009)
„Erdei Ferenc neve volt a kulcs.” (Kortársak Bibóról. Előadások a Bibó István Szakkollégiumban. Szerk. Gyarmati György és Kukorelli István. Az ELTE Bibó István Szakkollégiuma kiadványa. Bp., 2009)
Metszetek nyolc évtized magántörténelméből. (Bp., Corvina, 2010)
Egy fejezet az életműből. Erdei Ferenc emlékezete. (Szeged [folyóirat], 2011)
Erdei Ferenc. Politikai életrajz. 12 táblával. (Bp., Corvina, 2012)
Anekdoták nyolc évtized magántörténelméből. (Bp., Corvina, 2013)
Találkozásaim Bibó Istvánnal. (Világosság, 2013)
A magyar szociológia története. (Bp., Osiris–ELTE Társadalom-tudományi Kara, 2014)
Szende Pál. (Kritika, 2014. 5-6.)
Soós Mária a Pedagógiai Főiskolán. (Kritika, 2015. 3-4.)
Beszélgetőkönyv Bálint Géza professzorral hitről, orvoslásról, humanizmusról. (Bp., Corvina, 2016)
Tiszakécskétől a Bródy Sándor utcáig. H. Soós Mária élete fényképek, emlékező sorok, iratok nyomán. 1929–2011. (Bp., Corvina, 2016).

 

 

F. m.: szerk.: A szocialista erkölcsi nevelésről. Cikk- és szemelvénygyűjtemény. Vál., szerk. (Bp., 1958)
Modern polgári etikai szöveggyűjtemény. I–III. köt. Vál., szerk. (Bp., 1967)
Ifjúságszociológia. Tanulmányok. Összeáll., vál. és a bevezetőt írta Sükösd Mihállyal. (Bp., Közgazdasági és Jogi, 1969)
Lenin centenárium. 1870–1970. Összeáll. Hernádi Lászlóval és Pelejtei Tiborral. (Bp., Népművelési Propaganda Iroda, 1970)
Gramsci, Antonio: Filozófiai írások. A bevezető tanulmányt írta H. T. Ford. Rozsnyai Ervin. (Bp., Kossuth, 1970)
Lenin: Dolgozom, jól vagyok. Válogatás Lenin leveleiből. Vál. Nyilas Verával. (Bp., Helikon, 1970)
Olasz marxista filozófusok írásaiból. Vál., szerk., a bevezető tanulmányt írta. H. T. Ford. Berényi Gábor és Rozsnyai Ervin. (Gondolkodók. Bp., 1970)
A szociológia története 1917-ig. Szöveggyűjtemény. I–IV. köt. Vál., szerk. Somlai Péterrel. (Bp., 1972)
Történelem és filozófia. Új törekvések a szovjet filozófiai kutatásokban. Tanulmányok. Vál., szerk. H. T. (Társadalomtudományi Könyvtár. Bp., 1974)
Munkaerkölcs a szocialista társadalomban. Összeáll. H. T. (Bp., Népművelési Propaganda Iroda, 1974)
Korunk értelmisége. Értelmiségelméletek – értelmiségvizsgálatok. Vál., szerk., a bevezetést írta H. T. (Bp., Gondolat, 1975)
Tudomány, közösség, művészet. Szovjet szociológiai tanulmányok. Vál., szerk. H. T. Ford. Láng Rózsa. (Bp., Gondolat, 1978)
Az értelmiségszociológia és -szociográfia hazai történetéhez. (Értelmiségszociológiai írások Magyarországon, 1900–1945. Vál., szerk. is. Bp., Kossuth, 1981)
Szabó Zoltán: A tardi helyzet. – Cifra nyomorúság. Sajtó alá rend., az utószót írta H. T. (Bp., 1986)
Bibó István: Válogatott tanulmányok. I–IV. köt. Vál., szerk. Nagy Endrével és Vida Istvánnal. (Bp., Magvető, 1986–1990)
Ferenc Erdei Selected Writings. Vál., szerk. (Bp., Akadémiai, 1988)
Bibó István: Beszélgetések, politikai életrajzi dokumentumok. Sajtó alá rend. (Magyar Krónika. Bp., 1989)
Erdei Ferenc: Levelezés köz- és magánügyben. 1931–1944. Címzett vagy feladó Erdei Ferenc. Szerk. H. Soós Mária, az utószót írta H. T. (Bp., Magvető, 1991)
Ravasz Boriska. 1909–1979. Iratok és levelek. A dokumentumokat vál. H. T. (Valóság, 1992)
Bibó István. 1911–1979. Életút dokumentumokban. Vál., összeáll. H. T., szerk. Litván György és S. Varga Katalin. Az előszót Göncz Árpád írta. (Bp., Osiris-Századvég–1956-os Intézet, 1995)
Restauráció vagy kiigazítás. A kásári represszió intézményesülése. 1956–1962. Szerk. Szabó Jánossal. (Bp., Zrínyi, 1999)
Kedves jó Kádár elvtárs! Válogatás Kádár János levelezéséből. 1954–1989. Vál., szerk. H. T. A szerkesztésben közreműködött Némethné Vágyi Karola. (Bp., Osiris, 2002)
Bibó István: Válogatott tanulmányok. Vál., szerk., az utószót írta H. T. (Bp., Corvina, 2004)
Bibó estéje. Levelek, dokumentumok a népi mozgalomról és a Magyar Közösség peréről. (Bp., Corvina, 2008)
A pokol malmai. Szűcs Ernő ÁVH-s ezredes ügye és elágazásai. 1946–1955. Dokumentumok, interjúk Sz. E. tevékenységéről, a tettestársak és áldozatok vallomásai. (Bp., Corvina, 2009).

Irodalom

Irod.: Javorniczky István: A hisztériának csak vesztesei vannak. Népi mozgalom és harmadik út. Interjú H. T. akadémikussal. (Magyar Nemzet, 1993. 238.)
Javorniczky István: A hatalom rejtett terei. A Magyar Tudományos Tanács története. Interjú H. T. akadémikussal. (Magyar Nemzet, 1995. 19.)
Pünkösti Árpád: Egy Kádár-könyv dilemmáiról. Interjú H. T. akadémikussal. (Mozgó Világ, 1997)
Pünkösti Árpád: A rendszer Kádárban. H. T. akadémikus könyvet ír a volt MSZMP első emberéről és a hatalom rejtett dimenzióiról. (Népszabadság, 1997. 27.)
Írások H. T. 70. születésnapjára. Szerk. Iványi Erika és Solymosi Zsuzsa. (Az ELTE Szociológiai és Szociálpolitikai Intézete kiadványa. Bp., 2000)
Csepeli György: A rossz esztétikája. H. T. 80. születésnapjára. (Kritika, 2010. 7-8.)
A cselekvő értelmiségi. Tanulmányok H. T. 80. születésnapjára. Szerk. Kiss László. (Bp., 2010)
Hovanyecz László: Megkarcolt hittel. Beszélgetés a nyolcvanéves H. T.-ral. (Népszabadság, 2010. aug. 21.).

Irod.: írásairól: Erőss László: H. T.: Fiatalkorú bűnözők. (Kortárs, 1964)
Szabó András: H. T.: Fiatalkorú bűnözők. (Belügyi Szemle, 1964)
Járó Miklósné: H. T.: Fiatalkorú bűnözők. (Pedagógiai Szemle, 1965)
Subosits István: H. T.: Fiatalkorú bűnözők. (Gyógypedagógia, 1965)
Vígh József: H. T.: Fiatalkorú bűnözők. (Magyar Filozófiai Szemle, 1965)
Angelusz Róbert: H. T.: Erkölcs és társadalom. (Alföld, 1966)
Péteri Viktória: H. T.: Erkölcs és társadalom. (Magyar Filozófiai Szemle, 1967)
Koroknai Zsuzsa: Kérdőjeles nemzedék? H. T.: Történelem és önismeret. Tanulmányok. (Élet és Irodalom, 1968. 22.)
Gergely András: H. T.: Történelem és önismeret. Tanulmányok. (Kritika, 1969. 3.)
Marx József: A cselekvő tudós. H. T.: A cselekvő ember. (Élet és Irodalom, 1975. 50.)
Müller György: H. T.: Fejezetek a munkaerkölcs történetéből. (Állam és Igazgatás, 1976)
Kronstein Gábor: H. T.: Értelmiségiek, diplomások, szellemi munkások. (Pedagógiai Szemle, 1978)
Bernát István: H. T.: Történelem és szociológia. (Társadalmi Szemle, 1980)
Kronstein Gábor: H. T.: Történelem és szociológia. (Pedagógiai Szemle, 1980)
B. Lázár István: Kötelező olvasmány. „Nem középiskolás fokon…” H. T.: Műveltség, közművelődés, értelmiség. (Borsodi Művelődés, 1982)
D. Magyar Imre: H. T.: „Nem középiskolás fokon…” Műveltség, közművelődés, értelmiség. (Alföld, 1982)
Lendvai L. Ferenc: H. T.: „Nem középiskolás fokon…” Műveltség, közművelődés, értelmiség. (Társadalmi Szemle, 1982)
Tráser László: H. T.: Erkölcs és társadalom. (Társadalomkutatás, 1983)
Boglári Békés István: Beszélgetések – Szárszóról is. H. T. Beszélgetések c. könyvéről. (Somogy, 1984)
Köpf László: Élet, minőség, konfliktusok. H. T.: Erkölcs és társadalom. – Monostori Imre: Higgadtan, kényes kérdésekről. Széljegyzetek H. T. Beszélgetések c. interjúkötetéhez. (Napjaink, 1984)
Kerékgyártó István: H. T.: Erkölcs és társadalom. (Pedagógiai Szemle, 1984)
Staller Tamás: H. T.: Erkölcs és társadalom. (Társadalmi Szemle, 1984)
Kristó Nagy István: Sok száz szó és Szárszó. H. T.: Beszélgetések. (Műhely, 1985)
Zsigmond Gyula: Többhasznú kordokumentum. H. T.: Beszélgetések. (Confessio, 1985)
György P. János: H. T.: Erkölcs és társadalom. (Magyar Filozófiai Szemle, 1986)
Lengyel András: Egy önelemzés remeklései. H. T.: Bibó István. Beszélgetések, politikai életrajzi dokumentumok. (Kortárs, 1989)
Kónya Sándor: Megtévesztettek és megtévesztők. Néhány megjegyzés H. T. A hatalom rejtett dimenziói c. könyvéhez. (Magyar Tudomány, 1995)
Tráser László: H. T.: A hatalom rejtett dimenziói. (Társadalomkutatás, 1995)
Bolvári Takács Gábor: H. T.: A hatalom rejtett dimenziói. (Magyar Tudomány, 1996)
Föglein Gizella: H. T.: A hatalom rejtett dimenziói. (Századok, 1996)
Bartus Sándor: H. T.: A hatalom rejtett dimenziói. (Debreceni Szemle, 1997)
Vitányi Iván: Könyv 1968-ról. H. T.: 1968: Prága, Budapest, Moszkva. Kádár János és a csehszlovákiai intervenció. (Mozgó Világ, 1999)
Bartus Sándor: H. T.: A politikai gépezet 1951 tavaszán Magyarországon: Sántha Kálmán ügye. Esettanulmány. (Századok, 1999)
Harmat Pál: Sicc, mocsokba, ködbe szét! Majerszky Klára: A Sántha-ügy. H. T.: A politikai gépezet 1951 tavaszán Magyarországon: Sántha Kálmán ügye. Esettanulmány. (Holmi, 1999)
Bohár András: H. T.: A politikai gépezet 1951 tavaszán Magyarországon: Sántha Kálmán ügye. Esettanulmány. (Kritika, 1999. 6.)
Pető Iván: Előtörténet. H. T.: Kádár János politikai életrajza. (Mozgó Világ, 2001)
Vekerdi László: H. T.: Kádár. (Magyar Tudomány, 2001)
Baráth Magdolna: H. T.: Kádár János politikai életrajza. (Múltunk, 2002)
Varga Zsuzsanna: H. T.: Kádár János politikai életrajza. (Századok, 2002)
Hajdú Tibor: Kádár és köre. H. T. Kedves jó Kádár elvtárs! c. dokumentumkötetéről. (Mozgó Világ, 2002)
Majtényi György: Kedves jó Kádár elvtárs! Válogatás Kádár János levelezéséből. 1954–1989. Vál., szerk. H. T. (Levéltári Közlemények, 2002)
Hajdú Tibor: Kádár János sakktáblája. H. T.: Kádár János politikai életrajza. (Mozgó Világ, 2003)
Hajdú Tibor: Egy makacs reformer. H. T.: Beszélgetések Nyers Rezsővel. (Mozgó Világ, 2004)
Almási Miklós: Egy tiszta ember. H. T.: Beszélgetések Nyers Rezsővel. (Kritika, 2004. 11.)
Kovács Dénes: H. T.: Beszélgetések Nyers Rezsővel. (Figyelő, 2004. 38.)
Heiszler Vilmos: H. T.: Beszélgetések Nyers Rezsővel. (Buksz, 2005)
Vekerdi László: H. T.: Találkozások. Beszélgetések a két világháború közötti magyar szellemi-politikai mozgalmakról. (Új Forrás, 2006)
Vámos Tibor: H. T.: Kádár. Egy politikai életrajz. (Kritika, 2006. 11.)
Takács Ferenc: Ben Trovato. H. T.: Bibó estéje. Levelek, dokumentumok a népi mozgalomról és a Magyar Közösség peréről. (Mozgó Világ, 2008)
Petrik Béla: Mégis harmadik út. H. T.: Bibó estéje. Levelek, dokumentumok a népi mozgalomról és a Magyar Közösség peréről. (Magyar Szemle, 2009)
Márton László: Vércseppben a tenger. H. T.: A pokol malmai. Szűcs Ernő ÁVH-s ezredes ügye és elágazásai. (Mozgó Világ, 2010)
Enese László: Erdei Ferenc. Politikai életrajz. (Gazdálkodás, 2013)
Lengyel András: Esszé a szociológiáról. H. T.: A magyar szociológia története. (Forrás, 2015)
Pléh Csaba: H. T.: A magyar szociológia története. (Magyar Pszichológiai Szemle, 2015)
Tamasi Mihály: Hiányos kép Erdei Ferencről. Varga Gyula és H. T. furcsa tévedései. (Szeged [folyóirat], 2015).

Irod.: Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Az 1990-ben megválasztott Országgyűlés almanachja. Főszerk. Kiss József. (Bp., 1992)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2019

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője