Huszenicza Gyula
Huszenicza Gyula

2020. november 23. Hétfő

Huszenicza Gyula

állatorvos

Születési adatok

1951. augusztus 17.

Miskolc

Halálozási adatok

2010. október

Budapest

Temetési adatok

2010. november 5.

Szent Pál-templom


Család

Sz: Huszenicza Gyula, id. (†1969), az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság építésztechnikusa, Gyürék Anna. Testvére: Huszenicza András, a balmazújvárosi Vörös Csillag Mgtsz üzemi állatorvosa. F: 1977-től Kulcsár Margit (1952–) kutató-állatorvos, az ÁOTE tud. munkatársa. Leánya: Huszenicza Zsuzsa (1984–) és Huszenicza Anna (1989–).

Iskola

Gyermekkorát Nyékládházán töltötte, a miskolci Kossuth Lajos Gimnáziumban éretts. (1969) és az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV) 2. helyezettje (biológiából, 1969). Az Állatorvos-tudományi Egyetemen (ÁOTE) állatorvos-doktori okl. szerzett (1974), az állatorvos-tudomány kandidátusa (1987), az MTA doktora (2004).

Életút

A Hajdú-Bihar Megyei Állategészségügyi Állomás berettyóújfalui állatkórházának munkatársa, kórházvezető állatorvosa (1974–1979), a Közép-magyarországi Mesterséges Termékenyítő Főállomás kutató-állatorvosa (1979–1981). Az ÁOTE, ill. a Szent István Egyetem (SZIE) Szülészeti és Szaporodásbiológiai Tanszékének tud. segédmunkatársa (1981–1986), tud. munkatársa (1986–1991), a Klinikai Endokrinológiai és Reprodukciós Patológiai Osztály osztályvezető egy. docense (1991–1994), egy. tanára (1994. júl. 1-jétől). Az ÁOTE rektorhelyettese (1994. júl. 1.–1999. dec. 31.), majd a SZIE Állatorvos-tudományi Kara dékánhelyettese (2000–2006). A SZIE Állatorvos-tudományi Doktori Iskola vezetője (2007-től). A Pármai Egyetem vendégprofesszora (2001 és 2003). A Temesvári Mezőgazdasági Egyetem vendégprofesszora (1997–1998 és 2001–2002). Svédországban járt hosszabb tanulmányúton (1987). Kérődző állatok és a ló meddőségével, petefészek-működésének zavaraival, ill. a petefészek-működést befolyásoló takarmányozási, anyagforgalmi és hormonális tényezők vizsgálatával foglalkozott. Számos új gondozási módszer, vizsgálati és gyógykezelési technika hatékonyságát vizsgálta magyarországi tejtermelő tehenészetekben.

Elismertség

Az MTA Állatorvos-tudományi Bizottsága tagja (1993–1996 és 1999–2002). A Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) Szaporodásbiológiai Szakosztálya, ill. a Szaporodásbiológiai Társaság tagja (1981-től). A Klinikus Állatorvosok Társasága tagja (1992-től); Az International Society of Animal Clinical Biochemistry tagja (1992-től). A European Society of Domestic Animal Reproduction (ESDAR) tagja (1997-től). A European College for Animal Reproduction alapító tagja (2000-től).

Elismerés

Népköztársasági Ösztöndíj (1971–1974: hat félévén át!), Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1997–2000), Hetzel-emlékérem (2005), Szent-Györgyi Albert-díj (2007), Nádaskay-Hagenlocher-emlékérem (2008).

Szerkesztés

A Magyar Állatorvosok Lapja (1990-től) ill. a kassai Folia Veterinaria c. nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottságának tagja (1995-től).

Főbb művei

F. m.: Az oltógyomor jobb oldali helyzetváltozása és műtéti megoldása magyartarka szarvasmarhán. H. Kulcsár Margittal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1977)
Az ellés megindítása szarvasmarhán Enzaprost F injekció felhasználásával. H. Kulcsár Margittal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1980)
Az idült méhgyulladások gyógykezelésére alkalmas néhány eljárás klinikai és endokrinológiai összehasonlító vizsgálata szarvasmarhán. Többekkel
Vizsgálatok a szárazonálló, „elhízott” tehenek ellés utáni nemi működésével kapcsolatban. 1–2. Haraszti Jánossal, Molnár Lászlóval
Egyszerű laboratóriumi módszer szarvasmarha-vérszérum albuminszintjének meghatározására. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1982)
Szérum-progeszteron meghatározás enzimimmun – EIA – módszerrel. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1982. 46.)
A prosztaglandin F2-alfa vetélést indukáló hatásának vizsgálata macskán. Többekkel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1983)
Szintetikus béta-karotin etetésének tapasztalatai nagyüzemi tehenészetekben. 1–2. Többekkel
A szárazonállás alatti takarmányozás hatása az ellés körüli idő metabolikus folyamataira, különös tekintettel annak szaporodásbiológiai következményeire. Haraszti Jánossal, Molnár Lászlóval
Egyszerű és gyors progeszteron-meghatározás új hazai enzimimmun módszerrel. Többekkel
Gyakorlati tapasztalatok a szarvasmarha ún. zsírmájszindrómájának előrejelzéséről és megelőző gyógykezeléséről. Többekkel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1984)
Interrelation of Milk Progesterone and Plasma Beta-Carotene Concentrations in the Cow. Többekkel. (Acta Physiologica, 1984)
A szarvasmarhák petefészek-működése az ellés utáni időszakban. Irodalmi összefoglaló
Adatok a kutyák idült gennyes méhgyulladásának – pyometra – kórélettanához és klinikumához. 1–3. Többekkel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1985)
Tejhasznú szarvasmarhák petefészek-működése az ellés utáni időszakban. Kand. értek. (Bp., 1986)
A húsmarhatenyésztés szaporodásbiológiai kérdései. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1986)
Nagyüzemi holstein-fríz keresztezett szarvasmarhák petefészek-működése az ellés utáni időszakban. 1–5. Többekkel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1986–1988)
Postpartal Ovarian Function in Holstein and Crossbred Cows in Large-Scale Farms in Hungary. Többekkel. (Journal of Veterinarian Medicine, 1987)
Some Metabolic Characteristics of Dairy Cows with Different Postpartum Ovarian Function. Többekkel. (Journal of Veterinarian Medicine, 1988)
A hazai PGF2-alfa – Enzaprost F inj. alkalmazásával szerzett gyakorlati tapasztalatok a húsmarhatenyésztésben. Többekkel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1988)
A meddőségre vezető ivarszervi elváltozások elemzése, továbbá az egyes vizsgálómódszerek hatékonyságának összehasonlítása húshasznú tehenészetekben. Többekkel
Nagyüzemi körülmények között tartott húshasznú tehenek ivarszervi működése és metabolikus állapota a fedeztetési szezon kezdetén. Többekkel
Az ivari működés befolyásolásának élettani alapjai és gyakorlati lehetőségei kancán. 1–2. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1989)
A szarvasmarha vemhesülésének zavarai. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1991)
Nem vemhes tenyészkancák petefészek-működésének jellemzői és befolyásolásának gyakorlati lehetőségei a téli, kora tavaszi időszakokban. Többekkel
Nem vemhes tenyészkancák petefészek-működésének jellemzői a hivatalos tenyészszezon kezdetén. Többekkel
Nem vemhes tenyészkancák tavaszi szezonátmeneti időszakban végzett altrenogeszt-kezelésének tapasztalatai magyarországi ménesekben. Többekkel
Antibiotikumot nem tartalmazó, új tőgyinfúzió hatékonysági és ártalmatlansági vizsgálatának tapasztalatai. 1–3. Többekkel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1993)
A sárgatest működésének, valamint az embrió és az anyai szervezet kölcsönhatásának élettani és klinikai vonatkozásai a vemhesség implantáció előtti szakaszában. 1–3. Többekkel
A mén nemi működésének endokrin szabályozása, valamint annak vizsgálati lehetőségei. Többekkel
Gondolatok a kutya endokrin eredetű, szimmetrikus szőrhullásának megítéléséhez. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1994)
Poor Semen Quality of Irish Wolfhounds: A Clinical, Hormonal and Spermatological Study. Többekkel. (Journal of Small Animal Practice, 1995)
Relations between Bacterological and Clinical Findings in Cows with Subacute/Chronic Endometritis. Többekkel. (Theriogenology, 1995)
A mesterséges termékenyítés eredményességét befolyásoló ovarialis zavarok tej típusú szarvasmarhán. Többekkel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1995)
Plasma Progesterone and Lipid Profiles in Superovulated Heifers. Többekkel. (Theriogenology, 1996)
Az embrió-átültetés lehetőségei és korlátai lóban. 1–2. Többekkel
A kutya mellékvesekéreg-túlműködése. Canine Cushing’s Syndrome. Többekkel. A takarmányozás és a szaporodás összefüggései. Irodalmi áttekintés. Fekete Sándor Györggyel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1996)
A mellékvesekéreg működésének néhány diagnosztikai és kórtani vonatkozása szarvasmarhán. Többekkel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1997)
Egyes, endotoxin mediálta betegségek endokrinológiai és szaporodásbiológiai következményei gazdasági haszonállatokban. Irodalmi áttekintés. Többekkel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1998)
Factors Influencing Ovarian Activity and Sexual Behaviour of Postpartum Mares under Stud Conditions. Többekkel. (Theriogenology, 1998)
A szarvasmarha Prototheca zopfii alga okozta tőgygyulladása. Többekkel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1999)
Acute-Phase Response in Dairy Cows with Postpartum Metritis. Többekkel. (Theriogenology, 1999)
Uterine Bacteriology, Resumption of Cyclic Ovarian Activity and Fertility in Postpartum Cows Kept in Large-Scale Dairy Herds. Többekkel. (Reproduction of Domestic Animals, 1999)
The Relationship between Thyroid Function and Expression of Seasonal Reproductive Activity in Mares. (Journal of Reproduction Fertilizers, 2000)
Ovarian Consequences of Low Dose Peroral Fusarium [T2] Toxin Intake in Ewe and Heifer Model. Többekkel. (Theriogenology, 2000)
A tőgygyulladások kórtani és klinikai jellemzői. Albert Mihállyal
A különböző mikrobák okozta tőgygyulladások. Albert Mihállyal. (Tőgyegészség és tejminőség. Szerk. Merényi Imre, Simon Ferenc, Szita Géza. Bp., 2000)
A tejelő tehenek szárazraállítási terápiájának szerepe a tőgygyulladás elleni védekezésben. Jánosi Szilárddal
Egyes takarmányszennyező mikotoxinok – zeralenon, T-2 toxin – és a dexametazon hatása a lovak szaporodásbiológiai folyamataira. Többekkel
Staphylococcus aureus tőgygyulladásban szenvedő tejelő tehenek spiramicinnel végzett szárazraállítási terápiája. Többekkel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 2001)
A szarvasmarha tőgygyulladásra hajlamosító anyagcsere-rendellenességei és hiányállapota. Többekkel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 2002)
A nagy tejtermelésű tehén takarmányozásának, tejtermelésének és szaporodó képességének kapcsolata. 1–4. Többekkel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 2002–2003)
Szaporodásbiológia. A nem vemhes kanca szaporodásbiológiája. Többekkel. (Lóbetegségek. Egy. és főisk. tankönyv. Bp., 2003)
Az ellés utáni időszak élettani jellemzői és kórtani vonatkozásai kancákban. Nagy Péterrel, Juhász Judittal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 2003)
Adatok a petefészek-működés ellés utáni időszakban előforduló egyes zavarainak kórtanához és klinikumához kérődzőkben és lóban. Doktori értek. (Bp., 2003)
A vadászgörény [Mustela putorius furo] ivari működésének jellemzői és befolyásolási lehetőségei. H. Kulcsár Margittal, Prohászka Angélával
A kanca petefészek-működése az ellés utáni időszakban. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 2004)
A vadászgörény [Mustela putorius furo] nemi működése, valamint gyakoribb ivarszervi és hormonális megbetegedései. 1–4. Többekkel
Rendellenes agancsfejlődés előzetesen ivartalanított őzbakon. Többekkel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 2004)
Factors Affecting Plasma Progesterone Concentration and the Retrospective Determination of Time of Ovulation in Cyclic Mares. Többekkel. (Theriogenology, 2004)
Endocrine Aspects in Pathogenesis of Mastitis in Postpartum Dairy Cows. Többekkel. (Animal Reproduction Science, 2004)
Az anyajuhok szaporodási teljesítményének növelésével összefüggő egyes újabb élettani kérdések és ezek technológiai vonatkozásai. Többekkel
A szállítás és a pihentetés körülményeinek hatása a hízósertések egyes élettani és húsminőségi jellemzőire. Többekkel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 2005)
Bacterial Complications of Postpartum Uterine Involution in Cattle. Többekkel. (Animal Reproduction Science, 2006)
Az involúció bakteriális eredetű szövődményei a szarvasmarhában. 1–2. Többekkel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 2006–2007)
A ketonuriás állapot és a puerperalis metritis lefolyásainak összefüggései tejelő tehenekben. Többekkel
A védett zsírokkal történő takarmánykiegészítés hatása a kérődzők szaporodásbiológiai jellemzőire. 1–2. Többekkel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 2007)
Cefalosporinok alkalmazása puerperalis metritises és endometritises tejelő tehenek gyógykezelésére. Többekkel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 2009)
Testicular Function and Semen Characteristics of Awassi Rams Treated with Melatonin out of the Breeding Season. Többekkel
Glycogenic Induction of Thyroid Hormone Conversion and Leptin System Activation in the Liver of Postpartum Dairy Cows. Többekkel. (Acta Veterinaria, 2009)
Az apoptikus sejtek arányának csökkenése hyperketonaemiás tehenek endometriumában az involúció korai időszakában. Többekkel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 2010)
Effect of Season and Photoperiod on the Time of First Postpartum Ovulation in Awassi Ewes. Többekkel
Plasma Progesterone, Metabolic Hormones and Beta-Hydroxybutyrate in Holstein-Friesian Cows after Superovulation. Többekkel. (Acta Veterinaria, 2011)
Melatonin alapú ciklusindukciós technikák tejelő awassi juhokban. Többekkel
A puerperalis metritis kialakulását befolyásoló egyes tényezők vizsgálata tejelő teheneken. Többekkel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 2012)
Seasonal Fertility Differences in Synchronised Dairy Cows. Többekkel. (Acta Veterinaria, 2012).

Irodalom

Irod.: Holló Ferenc: H. Gy., dr. habil állatorvos. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1994)
Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban? Szerk. Balogh Margit. (Szekszárd, 1997)
Solti László: H. Gy. (Magyar Állatorvosok Lapja, 2011).

Megjelent: nevpont.hu, 2013