Huszti József
Huszti József

2020. október 26. Hétfő

Huszti József

történész, klasszika-filológus

Születési adatok

1887. október 10.

Zalabér, Zala vármegye

Halálozási adatok

1954. január 3.

Budapest

Temetési adatok

1954. január 7.

Budapest

Farkasrét


Család

Szülei iparosok voltak. Sz: Huszti Ferenc, Lokonya Erzsébet. Testvére: Huszti Ferenc (1893–1938) jogász, politikus. F: Révhegyi Rózsi (Rozália) dr. (1892–1974) középiskolai tanár, irodalomtörténész, esztéta. Fia: Huszti Dénes (1914–1996) politikus, történész; leánya: Huszti Judit (†1941) főiskolai hallgató és Huszti Klára, Kosáry Domokos akadémikus felesége.

Iskola

Belépett a ciszterci rendbe (1905), de két év múlva kilépett (1907). A bp.-i tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – magyar–latin szakos tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1912), a müncheni és párizsi tudományegyetemen tanult (1913–1914), a klasszika-filológia tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1921). Az MTA tagja (l.: 1922. máj. 11; r.: 1939. máj. 12.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

Életút

A bp.-i érseki r. k. főgimnázium (1911–1915), a bp.-i középiskolai tanárképző intézet (1915–1918), a bp.-i Eötvös Collegium r. tanára (1918–1923). A Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1921–1923), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen a klasszika-filológia ny. r. tanára (1923–1934); közben a szegedi Apponyi Kollégium miniszteri biztosa (1929–1934), a Bölcsészettudományi Kar dékánja (1930–1931). A Pázmány Péter Tudományegyetemen a latin filológia ny. r. tanára (1934–1948). A bécsi és a római tudományegyetem vendégprofesszora (1925–1926), egyúttal a Római Magyar Történeti Intézet tagjaként Rómában folytatott kutatásokat (1925–1926).

Művelődéstörténettel, a magyarországi humanizmus történetével, Janus Pannonius munkásságával és a neoplatonizmus magyarországi hatásával, valamint Terentius életművével foglalkozott. Kezdeményezésére indultak meg a Magyarországi latinság szótárának előmunkálatai (1934-től; a II. vh. után a vállalkozást leállították, csak 1951-ben indulhatott meg újra). Lefordította Marcus Aurelius római császár elmélkedéseit (művét 2010-ig nyolc kiadásban jelentették meg!). Jelentős szerepet játszott a hazai közép- és felsőfokú tanárképzés megreformálásában, középiskolai tantervek kidolgozásában.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Zalabéri szülőházát emléktáblával jelölték meg.

Elismertség

Az MTA Klasszika-filológiai Bizottsága tagja (1937–1949). A Szent István Akadémia (r.: 1938), a Janus Pannonius Társaság, a római Accademia degli Arcadi tagja. Az Országos Polgári Iskolai Tanárvizsgáló Bizottság elnöke (1928–1945), a Magyar Paedagogiai Társaság alelnöke (1935–1946), t. tagja (1946-tól). A Katolikus Tanügyi Tanács másodelnöke, a Parthenon Egyesület alelnöke (1934-től). A Budapesti Philologiai Társaság elnöke (1935-től). Az Országos Közoktatási Tanács ügyvezető alelnöke.

Szerkesztés

A Juventus. (1917–1919), az Egyetemes Philologiai Közlöny szerkesztője (1935–1948). A Bibliotheca Discipulorum c. tankönyvsorozat. (1926-tól), az Értekezések a magyarországi latinság köréből c. sorozat szerkesztője (1939–1943). A Középkori Latinság Szótára magyar nemzeti bizottságának előadója. (1934–1944).

Főbb művei

F. m.: Menander és Epikuros Egy. doktori értek. is. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1911)
Diderot és Terentius. (Budapesti Szemle, 1913)
Terentius a világirodalomban. (Budapesti Szemle, 1914)
Terentius és az olasz renaissance dráma. (Akadémiai Értesítő, 1915)
Lucretius a nyelv eredetéről. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1917)
Az állampolgári nevelés és a klasszikusok. (Magyar Középiskola, 1917)
Enea Silvio humanista propagandája III. Frigyes udvarában. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1919)
Epikuros ethikája. (Athenaeum, 1921)
A demokrácia útvesztője. (Társadalomtudomány, 1921)
Platonista törekvések Mátyás király udvarában. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1923. márc. 5.
megjelent: Minerva, 1924
külön: Minerva Könyvtár. 1. Pécs, 1925)
Mantegna és Janus Pannonius. (Századok, 1925/26)
Hippokratesi hagyomány nyomai Ovidiusnál. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1926)
Janus Pannonius asztrológiai álláspontja. (Minerva, 1927)
Callimachus Experiens költeményei Mátyás királyhoz. (Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. 24. 10. Bp., 1927)
Adalékok Marliani Korvin János-epithalamiumának történetéhez. (Magyar Könyvszemle, 1927)
Magyar humanista, mint török tudós V. Miklós pápa udvarában. (Századok, 1927)
Magyar királyok horoszkópjai egy vatikáni kódexben. Egy képmelléklettel. (Magyar Könyvszemle, 1928)
Angelus Callimachus Siculus költeményei Báthori Miklóshoz. Andreas Pannoniusnak egy ismeretlen kéziratos munkájáról. (Magyar Könyvszemle, 1929)
Janus Pannonius és Anjou René. (Minerva, 1929 és Minerva Könyvtár. 23. Pécs, 1929)
Tendenze platonizzanti alla corte di Mattia Corvino. (Milano–Roma, 1930)
Fináczy Ernő, mint klasszikus filológus. (Magyar Paedagogia, 1930)
Janus Pannonius. Monográfia. (Pécs, 1931)
Pacificus Maximus Hecatelegiumának magyar vonatkozásai. Angelo Colocci Janus Pannonius tanulmányai. (Humanista kézirati tanulmányok. Szeged, 1934)
Európai szellem és humanitás. (Katholikus Szemle, 1936)
Polgári iskolai és tanítóképzőintézeti tanárkérdés. A középiskolák és főiskolák kapcsolata. (Magyar felsőoktatás, 1937)
A bölcsészeti kar és a tanárképzés reformja. H. J. jelentése. (Az Országos Felsőoktatási Tanács kiadványai. Bp., 1938)
La letteratura dell’eta Augustea negli studi ungheresi. (Roma, 1938)
A Szent István korabeli latinság. (Szent István Akadémia Értesítője, 1938)
Andreae Pannonii expositio super Cantica Canticorum. 1 képpel. (Magyar Könyvszemle, 1939)
Der humanistische Hof König Matthias’. (Ungarische Jahrbücher, 1940)
Janus Pannonius: A Duna mellől. Ford. Geréb László. A bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1940)
Latin chrestomathia. Tankönyv. (Bp., 1940
új kiad. Graz, 1957
hasonmás kiad. Bp., 1991)
Gróf Klebelsberg Kuno életműve. (Bp., 1942)
Plautus: A hetvenkedő katona. Három ezüst. Vígjátékok. Ford. Devecseri Gábor. A bevezető tanulmányt írta. (A Parthenon kétnyelvű klasszikusai. 2. Pier Paolo Vergerio és a magyar humanizmus kezdetei. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1941. jan. 13.
megjelent, mint posztumusz tanulmány: Filológiai Közlöny, 1955)
Klebelsberg kulturális hagyatéka. (Emlékkönyv Gyulai Ágost jubileumára. Esszégyűtemény 1946-ból. Szerk., a bevezetőt írta Lányi Katalin. Bp., 1999)
ford.: Marcus Aurelius Antonius római császár elmélkedései. Ford. (Filozófiai Könyvtár. 4. Bp., 1923
2. kiad. A Parthenon kétnyelvű klasszikusai. 8. Bp., 1943)
Marcus Aurelius római császár elmélkedései. Ford. Az utószót írta Szilágyi János György. (új kiad. Bp., 1974
2. kiad. 1975
3. kiad. 1983
4. kiad. 1991
5. kiad. 1996
6. kiad. 2000
8. kiad. 2010).

Irodalom

Irod.: Tóth László: H. J.: Platonista törekvések Mátyás király udvarában. (Magyar Könyvszemle, 1926)
Pleidell Ambrus: H. J.: Platonista törekvések Mátyás király udvarában. (Századok, 1926)
Brisits Frigyes: H. J.: Janus Pannonius. (Katholikus Szemle, 1931)
Kardos Tibor: H. J.: Janus Pannonius. (Századok, 1932)
Moravcsik Gyula: H. J. (Antik Tanulmányok, 1954)
Borzsák István: H. J. emlékezete. (Antik. Tanulmányok, 1989/90)
Születtem… Magyar tudósok önéletrajzai. Szerk. Csiffáry Gabriella. (Bp., 2003).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013