Ibos Ferenc
Ibos Ferenc

2022. január 28. Péntek

Ibos Ferenc

újságíró, szerkesztő, pedagógus

Születési adatok

1922. július 12.

Alsóbalog, Gömör és Kishont vármegye

Halálozási adatok

1990. március 5.

Budapest


Iskola

A rimaszombati református gimnáziumban éretts. (1942), a debreceni Tisza István Tudományegyetemen magyar–latin szakos középiskolai tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1947).

Életút

A debreceni fiúfelsőkereskedelmi iskola r. tanára (1947–1950), a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) Kollégiumi Osztályának előadója (1950). A Köznevelés c. lap felelős szerkesztője és a Tankönyvkiadó Vállalat folyóirat-szerkesztőségének vezetője (1950–1954), a Népművelési Minisztérium Színházi Főosztályának főosztályvezető-helyettese (1954–1956), a Tanácsi Osztály vezetője (1956–1958). A Lapkiadó Vállalat munkatársaként a Népművelés felelős szerkesztője (1957–1969), a Magyar Hírlap főszerkesztő-helyettese (1971–1974), a Tükör c. hetilap főszerkesztője (1974–1977). Irodalomtörténésznek készült, egyetemi doktori értekezése és első írásai József Attila munkásságával foglalkoztak. Később érdeklődése művelődéselméleti- és művelődéspolitikai kérdések felé fordult. Számos népszerű ismertető kiadványt, egyetemi jegyzetet és brosúrát írt a magyarországi művelődésügy intézményeiről, az újságírás oktatásának pedagógiai és didaktikai kérdéseiről. Jelentős tevékenységet fejtett ki az 1956 utáni stabilizáció művelődéspolitikai elveinek népszerűsítésében.

Elismertség

Az MSZMP ún. Forradalmi Bizottságának tagja (1956), az MSZMP KB Agitációs-propaganda Osztályának munkatársa, a központi napilapok referense (1968–1971).

Főbb művei

F. m.: József Attila. Egy. doktori értek. (Debrecen, 1947)
A tudományos és művészeti élet. A közoktatás és a népművelés szervezete. (Az OSZK Könyvtártudományi és Módszertani Központ kiadványa. A könyvtárosképzés füzetei. Bp., 1962)
Művelődéspolitikai alapvetés. A művelődésügy szervezete és intézményei. Tanítóképzőintézeti jegyz. (Bp., 1964
2. kiad. 1967)
A népművelés szervezete és intézményrendszere. Egységes jegyz. (Bp., 1965
4. kiad. 1974
5. kiad. 1976)
Az egyéni műveltség és a kultúra demokratizmusa. (Népművelési Értesítő, 1967 és Művelődéspolitikai szöveggyűjtemény. Bp., 1970).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1990. márc. 7.)
Elhunyt I. F. újságíró. (Magyar Hírlap, 1990. márc. 7.)
I. F. (Népszava, 1990. márc. 7.)
Szabó Ernő: Ibos, a szerkesztő. (Népművelés, 1990).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője