Ihász Mihály
Ihász Mihály

2020. október 30. Péntek

Ihász Mihály

orvos, sebész

Születési adatok

1931. szeptember 29.

Vaszar, Veszprém vármegye

Halálozási adatok

2002. június 1.

Budapest

Temetési adatok

2002. június 22.

Vaszar

Búcsúztatás: 2002. jún. 17. Fiumei út.


Család

Sz: Ihász József, Sándor Ilona földművesek. Hárman voltak testvérek: bátyja és nővére a vaszari tsz tagja. F: 1960-tól Jákli Erzsébet (1935–) magyar–történelem szakos középiskolai tanár.

Iskola

A pápai református gimnáziumban éretts. (1951), a BOTE-n általános orvosi okl. szerzett (1960), általános sebészi (1964), gasztroenterológus szakorvosi vizsgát tett (1992); az orvostudományok kandidátusa (1969), doktora (1977). Az MTA tagja (l.: 1990. máj. 21.; r.: 1995. máj. 8.).

Életút

Érettségi után a győri vagongyárban dolgozott, mint esztergályos átképzős (1951), katonai szolgálatot teljesített (1951–1953), leszerelése után a győri csavargyár gyári munkása (1953–1954). A Magyar Néphadsereg függetlenített DISZ-titkára (1952–1953), egyetemi tanulmányai idején a BOTE DISZ VB tagja (1955–1956), majd a KISZ alapító tagja, a KISZ első VB tagja (1956–1960). A BOTE alapszervi párttitkára (1966–1968). A BOTE Sebészeti Műtéttani Intézete gyakornoka (1960–1962), a BOTE, ill. a SOTE II. sz. Sebészeti Intézete egy. tanársegéde (1962–1969), egy. adjunktusa (1969–1973), egy. docense (1973–1977), a III. sz. Sebészeti Klinika egy. tanára (1977. júl. 1-jétől). A BOTE Hársfa utcai Diákotthonának nevelőtanára (1960–1968). A Müncheni Egyetem Sebészeti Klinika (1970), a Washingtoni Orvostudományi Egyetem Sebészeti Klinika vendégkutatója (1973–1974). Az MTA–TMB-n Ludány György aspiránsa (1966–1969). Klinikai és kísérletes gasztroenterológiai sebészettel, elsősorban a gyomor és a vékonybél sebészi vonatkozású patofiziológiai elváltozásaival, a bélelzáródás műtéti megoldásaival foglalkozott. Elsők között alkalmazott Magyarországon ún. funkcionális gyomorsebészeti megoldásokat a nyombélfekély kezelésében, a laparoszkópos műtéti technika egyik magyarországi bevezetője. Jelentős eredményeket ért el a sokkhatás okozta reverzibilis és irreverzibilis vékonybél-elváltozások vizsgálata terén.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temető ravatalozójában búcsúztatták. A vaszari Szent György-templomban helyezték végső nyugalomra. Névtáblája fölé Nyáry Éva Szent Mihály arkangyal legyőzi a Sátánt című festményét helyezték el. Halála után, özvegye 1 millió forintot ajánlott fel a Magyar Sebész Társaságnak, hogy annak egy éves kamatával egy arra érdemes, kiváló magyar sebészt jutalmazzanak. A Magyar Sebész Társaság az összeget megduplázva úgy határozott, hogy az összeg kamatát évente az a 35 éven aluli fiatal magyar sebész kapja, akinek a Magyar Sebészetben megjelent elsőszerzős közleményét a bírálóbizottság a legjobbnak találta.

Elismertség

Az MTA II. sz. Klinikai Operatív Bizottsága tagja (1995–2002), a Doktori Tanács társelnöke (1995–1998), elnöke (1998–2001). A Magyar Sebész- és Gasztroenterológiai Társaság és a Magyar Orvosi Lézer és Optikai Egyesület vezetőségi tagja. Az International College of Surgeons, a Collegium Internationale Chirurgiae Digestivae, a Society of American Gastrointestinal Endoscopic Surgeons és az International Gastro-Surgical Club tagja.

Elismerés

A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2000). A Magyar Gasztroenterológiai Társaság Emlékérme (1969 és 1971), Madzsar József-díj (1981), Akadémiai Nívódíj (1985 és 1997), Hetényi Géza-emlékérem (1988), Balassa János-emlékérem (1994), Markusovszky Lajos-emlékérem (1996), Pro Optimo Merito in Gastroenterologia Emlékérem (1998).

Szerkesztés

Az Acta Chirurgica szerkesztőbizottságának tagja, majd főszerkesztője.

Főbb művei

F. m.: Einfluss der Alters auf die experimentelle Hypertonie. Többekkel. (Acta Physiologica, 1959)
Über den Zusammenhang zwischen der Entwicklung der alimentären Herzmuskelschädigung und dem Blutdruckwert bei Ratten. Többekkel. (Acta Physiologica, 1961)
Duodenum-savanyodás és az intestino-vascularis reflex. Farkas Istvánnal, Gelencsér Ferenccel. (Kísérletes Orvostudomány, 1962)
Elektromos intraluminalis duodenum ingerlés és a bél mikromotilitása. Benyó Imrével, Füsy F. Józseffel. (Magyar Sebészet, 1963
németül: Zentralblatt für Chirurgie, 1963)
Tubarin hatásának alakulása vérzés miatt végzett műtétek kapcsán. Jakab Tivadarral. (Magyar Anaesthesiologia, 1963)
Intestino-intestinalis reflex és a bél mikromotilitása. Farkas Istvánnal, Gelencsér Ferenccel. (Kísérletes Orvostudomány, 1964)
A vékonybél intraluminalis elektromos ingerlésére vonatkozó további vizsgálatok. Többekkel. (Magyar Sebészet, 1964
németül: Zentralblatt für Chirurgie, 1964)
A gyomortractio és a vérnyomás közötti összefüggésre vonatkozó kísérletes vizsgálatok. Benyó Imrével, Füsy Fridolinnal. A pancreas felől kiváltható vascularis effectusok. Farkas Istvánnal. Az epe- és pancreasutakban létrehozott nyomásfokozódás és a bélmotilitás. Farkas Istvánnal. (Magyar Sebészet, 1965)
A rövidhullámú májbesugárzás hatása a bromsulphalein eliminatiora a vérből. Benyó Imrével, Füsy Józseffel. (Kísérletes Orvostudomány, 1965)
Corpus luteum ruptura következményes haemoperitoneummal. P. Németh Évával. (Orvosi Hetilap, 1966. 6.)
Hepatolobektomiával gyógyított májechinococcus. Branovics Lászlóval, Füsy Józseffel. (Orvosi Hetilap, 1966. 29.)
A vékonybél jó- és rosszindulatú daganatai. Erdős Lászlóval, Füsy Józseffel. Az icterus hatása a vékonybél nyálkahártyájára. Többekkel. (Orvosképzés, 1966)
Appendektomia utáni szövődmények a klinika hatéves beteganyagában. Füsy Józseffel, Orbán Imrével. Az epeutak felől kiváltható keringési hatások. Réfi Miklóssal. (Magyar Sebészet, 1966)
Anaphylactoid reakció és a bélnyálkahártya. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1967)
Operált pajzsmirigy reticulosarcoma. Branovics Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1967. 4.
németül: Zentralblatt für Chirurgie, 1967)
Az ileitis terminalis sebészi vonatkozásai. Füsy Józseffel, Réfi Miklóssal. (Orvosképzés, 1967)
Bradykinin és a bélboholymozgás. Karika Gyulával, Ludány Györggyel. (Orvosi Hetilap, 1967. 24.)
A kettős epehólyagról. Vesica fellea duplex. Mincsev Mihállyal. (Magyar Sebészet, 1967)
A máj vérkeringésének változása elzáródásos sárgaságban. Füsy Józseffel, Simon Györggyel. Haemolyticus shock és bélnyálkahártya. Ludány Györggyel, Váczi Ferenccel. Ischaemiás shock hatása a bélmucosára. Füsy Józseffel, Kisida Elekkel. Érelváltozások a májban mechanikus icterusban. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1968)
A mesenterialis erek elzáródásáról. Szabó Lászlóval. (Orvosképzés, 1968)
Adatok a vékonybél-nyálkahártya sebészi vonatkozású pathophysiologiai kérdéseihez. Kand. értek. (Bp., 1968)
Endotoxin shock hatása a bélboholymozgásra. Karika Gyulával, Ludány Györggyel. (Orvosi Hetilap, 1968)
Az acut pancreatitis hatása a vékonybél nyálkahártyájára. Füsy Józseffel, P. Németh Évával. A paraduodenalis sérvekről. Kántor Elemérrel. A vékonybél-nyálkahártya változásai mechanikus ileusban. Többekkel. (Magyar Sebészet, 1969)
Laser besugárzás hatása a bélnyálkahártya mikromotilitására. (Biológiai Közlemények, 1969)
Strangulaticus ileus miatt végzett nagykiterjedésű sikeres vékonybél-resectio esete. Réfi Miklóssal. (Magyar Sebészet, 1970)
Effect of Laser Beam on the Micromotility of the Intestinal Mucosa. Többekkel. (Acta Biologica, 1970)
Kísérletesen létrehozott obstructios icterus hatása a vérsavó agglutinin titerére. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1970)
A Meckel-diverticulum sebészi jelentősége. Az epekő-ileusról. Váczi Ferenccel. (Orvosképzés, 1971)
Tapasztalataink drain-műtéttel kombinált vagotomiával. Erdős Lászlóval. (Magyar Sebészet, 1971)
Lasersugár okozta vékonybélnyálkahártya-elváltozások kivédése AET-vel. Többekkel. Kallikrein hatása a vékonybél-nyálkahártya működésére, különös tekintettel az acut pancreatitisre. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1971)
Az ileum-resectio hatása a kísérletes atherosclerosisra. Többekkel. Duodenumcsonk insuffitientia gyakorisága a klinika 12 éves anyagában. Többekkel. (Magyar Sebészet, 1972)
A mechanikus vékonybél-ileusról. (Orvosképzés, 1972
németül: Zentralblatt für Chirurgie, 1972)
A truncalis vagotomia okozta vékonybélnyálkahártya-elváltozások. (Magyar Sebészet, 1973
németül: Zeitschrift für experimentelle Chirurgie, 1972)
A gyomor és a duodenum jóindulatú daganatairól. Orbán Imrével. (Orvosképzés, 1973)
The Action of Secretin, Trypsin and Histamin on the Motility of Canine Intestinal Villi. Többekkel. (American Journal of Gastroenterology, 1972)
A gyomor és a duodenum polypusairól. Orbán Imrével. (Orvosi Hetilap, 1974. 12.)
A postvagotomiás dysphagiáról. (Orvosi Hetilap, 1974. 43.)
A vagotomia műtét alatti és korai postoperatív szövődményei. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1975. 41.)
Parietal Vagotomy Plus Suprapyloric Mucosal Antrectomy. Többekkel. (Surgery, 1976)
A humán jejunum-nyálkahártya elváltozásainak szövettani vizsgálata truncalis vagotomia után. Lapis Károllyal, Németh Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1976. 6.)
A gyomor- és a vékonybél-motilitás változásai vagotomia után. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1976. 33.)
A pepticus fekélyek sebészi kezelése vagotomiával és annak pathophysiologiai hatásai az emésztőszervek működésére. Kand. értek. (Bp., 1976)
Vagotomia. Monográfia. (Bp., 1980)
Rosszindulatú daganatot utánzó gyomor-amyloidois. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1981. 16.)
Cholecystectomia és vastagbélrák. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1981. 31.)
A gastrointestinalis malignus lymphomák diagnosztikai és műtéti problémái. Többekkel. (Magyar Sebészet, 1982)
A Crohn-carcinomáról. Balázs Mártával, Huoránszky Ferenccel. (Orvosi Hetilap, 1982. 10.)
A peptikus fekélyek sebészi kezelésének modern szemlélete, fiziológiai alapjai. (Orvosi Hetilap, 1982. 13.)
Az appendix mucocele klinikopathologiai elemzése. Balázs Mártával. (Orvosi Hetilap, 1984. 20.)
A duodenalis fekélyvérzés és perforatio sebészi kezelésének lehetőségei és eredményei, különös tekintettel a proximalis selectiv vagotomiára. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1984. 38.)
Proximalis selectiv vagotomia hatása a gyomor savtermelésére. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1985. 21.)
Orális kontraceptív szerek szedésével kapcsolatos májelváltozások. Balázs Mártával, Kovách Gergellyel. (Orvosi Hetilap, 1986. 29.)
Az APUD-rendszer daganatai. (A daganatok sebészete. Szerk. Besznyák István. Bp., 1986)
Pheochromocytoma: 13 eset klinikopathológiai analízise. Balázs Mártával, Illyés Györggyel. (Orvosi Hetilap, 1987. 27.)
Szemléletváltozás a gyomor- és a nyombélfekély sebészeti kezelésében. (Orvosi Hetilap, 1988. 9.)
Treatise of General Surgical Techniques. (Palermo, 1989)
A real-time sonographia szerepe az acut appendicitis differenciáldiagnosztikájában és a postappendectomiás szövődmények felismerésében. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1989. 16.)
A CO2-lézer alkalmazása a gasztroenterológiai sebészetben. (A lézerek klinikai alkalmazása. Szerk. Tóth Tihamér. Bp., 1990)
Az ultrahang-vizsgálat szerepe az akut pancreatitis diagnózisában, szövődményei felismerésében, a műtéti időpont meghatározásában. Többekkel. (Orvosképzés, 1990)
Szemléletváltozás a peptikus fekélyek sebészi kezelésében. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1990. nov. 15.
megjelent: Értekezések, emlékezések. Bp., 1992)
Adatok a mechanikus vékonybél ileus patofiziológiájához és klinikumához. Bálint Andrással. (Orvosképzés, 1991)
A Crohn-betegség etiológiája, tünettana, diagnosztikája, differenciáldiagnosztikája és belgyógyászati terápiája. (Orvosi Hetilap, 1992. 52.)
Sebészeti megoldások. A gyomorresectio. (A nyombélfekély. A betegség korszerű kezelése a belgyógyászati terápiától a laparoszkópos Taylor-műtétig. Szerk. is. Bátorfi Józseffel. Bp., 1993)
A máj gócos betegségeinek diagnosztikus problémái. Szerk. Fazekas Tiborral. (Bp., 1993)
A Crohn-betegség szövődményei, műtéti indikációi, műtéti megoldásai és recidívája. Barta Tamással. (Orvosi Hetilap, 1993. 1.)
A laparoscopos cholecystectomiáról. (Orvosi Hetilap, 1993. 17.)
Theodor Billroth halálának 100. évfordulóján. (Orvosi Hetilap, 1994. 44.)
A proximális szelektív vagotomia hosszú távú eredményei. Többekkel. Seromuscularis vagotomia az ulcus duodeni és szövődményeinek kezelésében. Többekkel. (Magyar Sebészet, 1995)
A peptikus fekélyek korszerű sebészi kezelése. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1995. nov. 21.
megjelent: Akadémiai székfoglalók. 1995–1998. I. köt. Bp., 1999)
Ultrahanggal irányított perkután punkció és drenázs az intraabdominális folyadékgyülemek differenciáldiagnózisában és kezelésében. Többekkel. Videoendoszkópos thoracalis sympathectomia. Többekkel. (Magyar Sebészet, 1995)
Surgary Today. (Japanese Journal of Surgery, 1996)
A tüdőparenchyma lézersebészete. Többekkel. (Medicina Thoracalis, 1996)
A laparoscopos cholecystectomia és az epeútsérülések. 26 440 hazai műtét tapasztalatainak elemzése. (Orvosi Hetilap, 1996. 18.)
Sir Joseph Lister. A budapesti orvoskari tiszteletbeli tagságának 100. évfordulójára és a millecentenárium tiszteletére. (Orvosi Hetilap, 1996. 52.)
Hepatológia. Szerk. (Bp., 1997)
Twenty Five Years of Peptic Ulcer Research in Hungary. Többekkel. (Bp., 1997)
Sebészeti onkológia. Monográfia. Szerk. Besznyák Istvánnal. (Bp., 1997)
Complications of Laparoscopic Cholecystectomy in Hungary. (European Journal of Surgery, 1997)
Vaszari históriák. Helytörténeti olvasókönyv. Írta és szerk. Mezei Zsolt. Az előszót írta I. M. (Vaszar, 1998).

Irodalom

Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1988)
Magna cum reverentia. I. M. professzor úr 60. születésnapja tiszteletére. Szerk. a SOTE III. sz. Klinikájának és a Fővárosi Szent István Kórház Sebészeti Osztályának Orvosi Kara. Felelős szerk. Bátorfi József. (Bp., 1991)
A Budapesti Orvostudományi Egyetemen végzett orvostanhallgatók jegyzéke. 1951–1969. Szerk. Molnár László. (Bp., 1997)
Regöly-Mérei János: I. M. egyetemi tanár, akadémikus, a Semmelweis Egyetem III. sz. Sebészeti Klinikájának volt igazgatója 70 éves. (Magyar Sebészet, 2001)
Halálhír. (Népszabadság, 2002. jún. 13.)
Regöly-Mérei János: I. M. (Magyar Tudomány 2002, Magyar Sebészet, 2002 és Orvosi Hetilap, 2002. 42.)
Idegmetszéses gyomorműtétek. Beszélgetés I. M. akadémikussal. (Élet és Tudomány, 2002. 2.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013