Ijjas József
Ijjas József

2024. november 5. Kedd

Ijjas József

római katolikus püspök

Névváltozatok

1931-ig Ikotity József

Születési adatok

1901. november 5.

Baja, Bács-Bodrog vármegye

Halálozási adatok

1989. április 29.

Kalocsa


Család

Bunyevác családból származott. Sz: Gyurkity Mária.

Iskola

Középiskoláit Baján és Kalocsán végezte, a budapesti Hittudományi Főiskolán végzett (1924), Kalocsán pappá szentelték (1925. jún. 14.), a római Institutum Biblicum hallgatója (1928–1929). A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem ún. bekebelezett doktora (1941).

Életút

Dusnokon káplán (1925–1927), Szeremlén adminisztrátor (1927), a kalocsai szeminárium prefektusa és tanára (1927–1928), érseki szertartó (1929–1931), Kalocsán főegyházmegyei cenzor (1931–1935), a budapesti Szent Imre Kollégium prefektusa (1935–1937), a jeruzsálemi Szent István-zarándokház igazgatója (1937–1939), a budapesti Központi Papnevelő Intézet prefektusa, tanára (1939–1941). A Vallási és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) munkatársa, egyúttal a szabadkai Paulinum igazgatója és a szabadkai apostoli kormányzóság érseki megbízottja (1941–1942), zsinati vizsgáló (1942–1944), pápai prelátus, majd Dusnokon plébánoshelyettes (1944–1947). Kalocsa–Szent Imre plébánosa (1947–1950), főszentszéki bíró (1950–1954), Miskén plébános (1954–1956), esperes (1956–1962), Baja-Belvárosban plébánoshelyettes (1962–1964). Tagaratai c. püspök és csanádi apostoli adminisztrátor, püspök (1964–1969; püspökké szentelték: 1964. szept. 15.); közben részt vett a II. vatikáni zsinaton (1964–1965). Kalocsai érsek (1969–1987; VI. Pál pápa kinevezte: 1969. jan. 10.; elfoglalta székét: 1969. jan. 23.; ünnepélyesen beiktatták: 1969. febr. 18.), pápai trónálló érsek (1976. jan. 31.–1987. jún. 5.). Kormányfőtanácsos (1943–1944). Papi pályafutását Kalocsán kezdte, majd Budapestre helyezték, ahol a Szent Imre Kollégium prefektusaként működött. Az Osztrák–Magyar Monarchia püspökei számára 1857-ben alapított jeruzsálemi Szent István-zarándokház igazgatójává nevezték ki (1937-ben; a zarándokház élén mindig a latin pátriárka segédpüspöke és helynöke volt a II. vh. kitöréséig: 1939-ben az angolok a házat elfoglalták, a rektort internálták, Ijjas József is visszatért Budapestre). A Délvidék visszacsatolása (1941. ápr. 11–14.) után lehetőség nyílt a Trianonban szétszakított egyházmegye újraegyesítésére (Bácsi Apostoli Kormányzóság néven, 1941–1944). Mint érseki biztos jelentős szervező munkát fejtett ki a bácskai területek hitéletének újraindítása érdekében, egyúttal mint a szabadkai Paulinum (= az egyetlen bácskai gimnázium, ahol a szerb államnyelv mellett magyarul is tanulhattak) igazgatójaként az iskolát konviktussá is átszervezte. A Kádár-rendszer alatt kalocsai érsekké nevezték ki, így – az esztergomi szék akadályoztatása miatt – a magyar hierarchia második méltóságát viselve a Püspöki Kar elnöke is lett. (Ijjas József kinevezésével a pártállam rendszere alatt először fordult elő, hogy minden püspöki szék be volt töltve, 1969-től).

Elismertség

A Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke (1969–1987).

Főbb művei

F. m.: Szólott az Úr. (Katolikus írók új magyar kalauza. Szerk. Almásy József. Bp., 1940)
Ünnepelünk. A szent. (Vigilia, 1970)
Szentírástudományunk panorámája a II. Vatikáni Zsinat után. (Vigilia, 1973).

Irodalom

Irod.: A kalocsai főegyházmegye névtára. (Kalocsa, 1985)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1989. máj. 9.)
Tóth Tamás: A Bácsi Apostoli Kormányzóság 1941-es visszacsatolása Kalocsához I. J. feljegyzései alapján. (Deliberationes, 2008)
Majsai Tamás: „Ismereteimet soha, senkinek nem fedhetem fel.” Papi ügynökök a Vatikán előszobáiban. 4. (Beszélő, 2008).

Megjegyzések

Az újabban nyilvánosságra került akták alapján III/3-as ügynök volt. A beszervezési kartonja szerint nov. 6-án született!

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője