Ijjas József
Ijjas József

2022. január 21. Péntek

Ijjas József

jogász, jogtörténész

Névváltozatok

Íjjas József

Születési adatok

1952. április 11.

Budapest

Halálozási adatok

1990. július 4.

Bécs


Család

Sz: Ijjas József, a Nemesnádudvari Kossuth Mgtsz főkönyvelője, Molnár Rozália, matematika–kémia szakos általános iskolai tanár. Testvére: Ijjas Lajos László körzeti orvos Lökösházán. Elvált, gyermektelen.

Iskola

Általános iskoláit Nemesnádudvaron végezte, a pannonhalmi Bencés Gimnáziumban éretts. (1970). Az ELTE ÁJTK-n állam- és jogtudományi doktori okl. (1975), a KLTE BTK-n történelem szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1982), az állam- és jogtudomány kandidátusa (1987).

Életút

Az ELTE ÁJTK Egyetemes Állam- és Jogtörténeti Tanszékének tud. továbbképzési ösztöndíjasa (1975–1977), tanársegéde (1977–1981), egy. adjunktusa (1981–1987), egy. docense (1987–1990). A miskolci NME, ill. a Miskolci Egyetem ÁJTK Jogtörténeti és Jogelméleti Tanszékének előadó tanára (1981-től). Az ELTE budapesti Budaörsi úti Kollégiumának nevelőtanára (1979–1982). A Bécsi Egyetem Osztrák Történetkutatási Intézete, a Német és Osztrák Jogtörténeti Intézet és a Kortörténeti Intézet ösztöndíjasa (1976–1977), a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchiv, a Nemzeti Könyvtár és a Karl Renner Intézet vendégkutatója (1983). Ausztria újkori történetével, 18–20. sz.-i európai alkotmánytörténettel, elsősorban az első és a második Osztrák Köztársaság jogtörténetével, ill. az osztrák kormányzati rendszer 1918–1938 közötti közigazgatás-történetével, valamint francia állam- és jogtörténettel foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el az önálló osztrák államalapítás jogi körülményeinek tisztázása, az 1920. évi köztársasági alkotmány vizsgálata, az Anschluss alatti osztrák közigazgatás-történet feldolgozása terén.

Elismerés

Népköztársasági Ösztöndíj (1972 és 1973), Felsőoktatási Tanulmányi Érdemérem (1975).

Főbb művei

F. m.: A jogfejlődés összehasonlító vizsgálatának szerepe a jogtörténeti tudományos kutatásokban. (Jogtudományi Közlöny, 1976)
Hermann Baltl és az osztrák jogtörténetírás. (Jogtudományi Közlöny, 1979)
Szemelvények a középkori állam és jog tanulmányozásához. Oktatási segédanyag. Összeáll. B. Kállai Istvánnal. (Bp., 1980
2. kiad. 1982
3. kiad. 1984)
Csongrád és Csanád vármegye XIX. századi történetéhez. (Jogtudományi Közlöny, 1981)
A feudális jogtípus fejlődéstörténete. (Összehasonlító jogtörténeti tanulmányok. Szerk. Révész T. Mihály. Bp., 1982)
A francia abszolút monarchia államszervezete. (Fiatal oktatók műhelytanulmányai. 3. Szerk. Mezey Barna és Nagy Boldizsár. Bp., 1982)
Rosa Luxemburg és az orosz forradalom. A szövegeket vál., az utószót írta Magyar György. Szerk. Béládi László és Miszlivetz Ferenc. Ford. Többekkel. (Politikatudományi füzetek. 2. Bp., 1982)
Az úri középrétegek szerepe a hatalom gyakorlásában. Vargyai Gyulával. (Társadalmi Szemle, 1985)
Az úri középrétegek szerepe a hatalom gyakorlásában. (Egy letűnt korszakról. 1919–1945. Tanulmányok. Szerk. Sánta Ilona. Bp., 1987)
Húsz év a Dunánál. Az osztrák–magyar kapcsolatok történelmi kérdései 1918–1938 között. (Mozgó Világ, 1986)
Német-Ausztria provizórikus kormányzati rendszere. Kand. értek. (Debrecen, 1986)
Német-Ausztria megalapítása. 1918. okt. 3.–1918. nov. 12. (Jogtörténeti Tanulmányok, 1986)
Az ember szabaddá válhatik. Eötvös József a nemzetiségi kérdésről. (Napjaink, 1988)
Bevezetés az egyetemes állam- és jogtörténet forrásaiba. Egy. jegyz. Összeáll. Többekkel. (Bp., 1989
2. kiad. 1991
3. kiad. 1996)
Ausztria kormányzati rendszere a dualizmus időszakában.(Jogtörténeti előadások. I. köt. Szerk. Mezey Barna. Bp., 1991)
Általános jogtörténet. Egy. tankönyv. Szerk. Horváth Pál. Írta. Többekkel. (Bp., 1991).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Magyar Nemzet, 1990. júl. 18.)
Horváth Pál: I. J. (Jogtörténeti Szemle, 1992).

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője