Család

Régi soproni családból származott, apja kinevezését követően Budapestre költözött. Sz: Pfeiffer László (1879–1914) pénzügy-minisztériumi tisztviselő, Wekerle Sándor személyi titkára, Lábán Aglája (1881–1965). Apai nagybátyja: Pfeiffer Miklós (1887–1979) kassai kanonok, anyai nagybátyja: Lábán Rudolf (1879–1958) balettművész, táncpedagógus. Testvére: Pfeiffer Nóra.

Iskola

A komáromi bencés gimnáziumban éretts. (1930), a Fribourgi Egyetemen (Svájc) végzett, hittudományi doktori okl. szerzett és pappá szentelték (1937. márc. 21.).

Életút

Somorján (1937), Misérden és Komáromban káplán (1938–1939). A Katolikus Ifjúmunkások Országos Egyesülete (KIOE) budapesti lelki vezetője (1939–1946) és a budapesti IX. kerületi (ferencvárosi) Gát utcai Szent Péter templom igazgatója (1941–1946), egyúttal a KIOE Gát utcai székházának igazgatója is, ahol az ország német megszállása után üldözötteket rejtegetett (1944). A II. vh. után a budapesti r. k. tanoncotthonok érseki biztosa (1946–1948), a Középső-ferencvárosi Páli Szent Vince-plébánia káplánja és az Actio Catholica Országos Központjának titkára (1948–1951). Szécsényben káplán (1951–1952), szervezkedés miatt letartóztatták (1952. aug. 29.) és tíz év börtönre ítélték (1952; az Elnöki Tanács kegyelemben részesítette: 1956. szept.). A budapesti Kis Szent Teréz és Jézus Szíve templom káplánja (1956–1958), a budapesti Béke téri plébánia kisegítő lelkésze (1958–1961). Illegális hitoktatásért ismét letartóztatták (1961. febr. 6.), Havass Géza és társai perében hat év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték (1961. jún. 19.; közkegyelemmel szabadult, de papi hivatásától eltiltották: 1965). Budapesten alkalmi munkákból élt (1965–1969). Nemzetközi szervezetek közbenjárására Fribourgban telepedhetett le, ahol nagybátyjánál, Pfeiffer Miklós kanonoknál a svájci magyarok lelkipásztori gondozásában segített (1969–1971), Mindszenty József bíboros személyi titkára (1971–1972), Weinfeldenben káplán (1974–1976). Teológusként elsősorban filozófiai és kultúrtörténeti kérdésekkel, az egyház szociális küldetésének népszerűsítésével foglalkozott, több népszerű kiadvány szerzője, szerkesztője és fordítója. Jelentős szerepet játszott a legelesettebb társadalmi rétegeket, elsősorban a tanoncokat és segédmunkásokat felkaroló katolikus munkásifjú-mozgalom magyarországi elterjesztésében. A mozgalom, amelynek célja a legszegényebb rétegek és a „barokk feudális” egyház közötti szakadék eltüntetése volt elsősorban Ikvay László tevékenysége révén országos jelentőségűvé vált. Ikvay kezdeményezésére tanonc- és ifjúmunkásotthonokat alapítottak, a Gát utcai központ (szimbolikus, hogy a Szent Péter-templom József Attila lakóházával szemben működött) idővel rendkívüli népszerűségre tett szert.

Szerkesztés

A felvidéki Prohászka-körök Új Élet c. lapjának főmunkatársa (1932–1944).