Illés József, viski
jogász, jogtörténész
Névváltozatok
1897-ig Illyasevics József
Születési adatok
1871. november 10.
Huszt, Máramaros vármegye
Halálozási adatok
1944. január 19.
Budapest
Család
Régi görög katolikus papi családból származott. Nagyapja: Illyasevics György Nagybocskón (Máramaros vm.) görög katolikus lelkész. Sz: Illés (Illyasevics) Jenő jogász, kúriai tanácselnök, huszti járásbíró, Ágoston Erzsébet. F: dunaegyházi Valkay Erzsébet. Fia: lllés-Illyasevics Miklós.Iskola
Középiskoláit a szatmári katolikus gimnáziumban és a budapesti piaristáknál végezte. A budapesti tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1894), állami ösztöndíjjal a berlini, a lipcsei, a párizsi tudományegyetemen és Londonban tanult (1895–1896), Budapesten bírói vizsgát tett (1897). A magyar jogtörténet tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1902). Az MTA tagja (l.: 1915. máj. 6.; r.: 1936. máj. 14.).Életút
A budapesti belvárosi (IV. kerületi) kir. járásbíróság gyakornoka, segédfogalmazója (1894–1895). Az Igazságügyminisztérium Törvényelőkészítő Ügyosztályának segédfogalmazója (1896–1905), fogalmazója (1905–1910) és uo. törvényszéki bíró (1906–1913); a Közjogi-nemzetközi Jogi Ügyosztály helyettes főnöke (1910–1913). Budapesten ítélőtáblai bíró (1913-tól), majd a Munkapárt programjával a Huszti (1913–1917) és a Szászsebesi választókerület országgyűlési képviselője (1918). A budapesti tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1902–1914), a magyar alkotmány- és jogtörténet ny. rk. (1914–1917), ny. r. tanára (1917–1942); közben a Jog- és Államtudományi Kar dékánja (1924–1927). A rutén ügyek szakértőjeként, a Párizsban tárgyaló magyar békedelegáció tagja (1919–1920). Kormánypárti programmal a Nagykárolyi választókerület nemzetgyűlési (1922–1926), ill. országgyűlési (1927–1935), majd a Gávai választókerület országgyűlési képviselője (1935–1939). A középkori magyar magánjog történetével, magyar közigazgatás- és gazdaságtörténettel foglalkozott. Jogtörténeti munkásságára Hajnik Imre (1840–1902) jogfelfogása hatott, később több dolgozatban is méltatta mesterének vallott professzora érdemeit. A klasszikus pozitivista jogtörténeti iskola egyik utolsó tagjaként alapvetően új megállapításokat tett a középkori magyar állam szervezetére, az Árpád-kor jogtörténetére, elsősorban a vagyonjogra és a szerződési jogra vonatkozóan. Bevezetés a magyar jog történetébe (1910) c. műve összegyűjtötte és közzétette a középkor jogtörténeti forrásait. Különösen értékesek a Werbőczy István (1458?–1541) tevékenységét vizsgáló munkái, a Hármaskönyv szellemiségének egyik jelentős védelmezőjévé vált. Nemzetközi jogi kérdéseket és az I. vh. után kialakuló új kisebbségek jogi helyzetét is vizsgálta. További kutatási területei: a magyar társadalom szervezete a honfoglalás és a korai Árpádok idején; a magyar címer és a magyar címerhasználat, valamint a magyar koronázási jelképek története; az Árpád-kor öröklési joga és házassági vagyonjoga; a korabeli magyarországi vármegyék jogi és közigazgatási kérdései; újkori alkotmányok és az alkotmányjog előzményei. Országgyűlési képviselőként IV. Károly király (uralkodott: 1916–1918) koronázásakor (1916. dec. 30.) a királyi hitlevél, eskü és a koronázási javaslatok szerkesztője és parlamenti előadója. Jelentős szerepet játszott a görög katolikus magyarság életében: tagja volt a görög katolikus egyháztanácsnak és az országos bizottság választmányának, majd egyik kezdeményezője a Magyar Görög Katolikusok Országos Szövetsége megalakításának. Részt vett a görög katolikus magyarok római zarándoklatán (a hajdúdorogi magyar görög katolikus püspökség felállítása érdekében, 1900-ban). 1921-től minden évben megfordult Rómában, a magyar görög katolikusok nevében pápai audienciákon vett részt: XI. Pius pápa megválasztása (1922. febr. 6.) utáni első meghallgatásán Illés Józsefet fogadta.Elismertség
A Magyar Görög Katolikusok Országos Szövetségének alapító elnöke (1921–1928; megválasztották: 1921. okt. 1-jén Máriapócson), díszelnöke (1928-tól).Főbb művei
F. m.: Az újkori alkotmányfejlődés elemei. XV. század második fele és XVI. század. Egyetemes európai jogtörténeti tanulmány. (Bp., 1898)Az istenítéletek. I. J. előadása. (Máramarossziget, 1899)
Az Anjou-kori társadalom és az adózás. Tanulmány. (Bp., 1900)
A magyar házassági vagyonjog az Árpádok korában. Tanulmány. (Bp., 1900)
A magyar szerződési jog az Árpádok korában. (Magyar jogászegyleti értekezések. 22. 4. Bp., 1901)
Hajnik Imre. (Jogállam, 1902)
A törvényes öröklés rendje az Árpádok korában. Monográfia. (Értekezések a társadalmi tudományok köréből. 13. 3. Bp., 1904)
A Magyar Jogász Egylet huszonötéves működése. A Magyar Jogász Egylet kiadványainak jegyzéke, tárgy- és névmutatója. 1879–1904. Összeáll. (Jogtudományi Közlöny melléklete, 1904 és külön: Bp., 1905)
Öröklés a női vagyonban az Árpádok korában. (Emlékkönyv Nagy Ferenc huszonötéves egyetemi tanárságának megünneplésére. Bp., 1906
és külön: 1906)
Werbőczy. (Jogállam, 1907)
A magyar társadalom és állam szervezete a honfoglaláskor. (Árpád és az Árpádok. Történelmi emlékmű Árpád vezér halálának ezredik évfordulója alkalmával Thaly Kálmán kezdeményezésére. Szerk. Csánki Dezső. Bp., 1908 és külön: Olcsó Könyvtár. 997–998. Bp., 1916)
Bevezetés a magyar jog történetébe. A források története. Függelékül válogatott forráshelyek gyűjteménye. Egy. tankönyv. is. (Bp., 1910
2. jav. és bőv. kiad. 1930)
A jogtörténeti kutatás módszertani követelései és a vármegyék eredete. (Ünnepi dolgozatok Concha Győző egyetemi tanársága negyvenéves emlékére. Bp., 1912
és külön: Bp., 1912)
Európai kodifikációk és a magyar polgári törvénykönyv javaslata. (Jogtudományi Közlöny, 1914)
A Szent Korona. A Szent Korona a koronázásnál. (Jogtudományi Közlöny, 1916)
A magyar címer és a királyi cím története 1804-től kezdve. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1916. okt. 9.
megjelent: Értekezések a történeti tudományok köréből. 24. 6. Bp., 1917)
A magyar címer fejlődése. (Jogtudományi Közlöny, 1917)
Hajnik Imre és a magyar jogtörténet. I. J. előadása. Elhangzott 1927. dec. 12-én. (Értekezések a filológiai és társadalmi tudományok köréből. 3. 2. Bp., 1928)
Kolosváry Sándor l. tag emlékezete. (Az MTA elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. 20. 11. Bp., 1929)
Egy újonnan felfedezett Szent István-freskó a Vatikánban és a magyar király apostoli joga. I. J. előadása. Felolvastatott az MTA II. Osztályának 1928. nov. 5-én tartott ülésén. (Történeti Szemle, 1929)
A Quadripartitum közjogi interpolációi. (Értekezések a filozófiai és társadalmi tudományok köréből. 4. 2. Bp., 1931)
Bevezetés az európai jogtörténetbe. I. J. előadásainak jegyzete. Összeáll. Gilnovszky József. (Bp., 1933)
I. J. ünnepi beszéde a Corpus Juris Hungarici első kiadásának 350. évfordulóján. (Magyar jogászegyleti értekezések. Bp., 1935)
A magyar rendiség alapjai. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1937. febr. 8.)
A címeres levél kihirdetése. (Kolosváry Bálint-emlékkönyv. Bp., 1939)
A ruszinszkói kérdés. (Az Országos Nemzeti Klub kiadványai. 26. Bp., 1939)
A nova donatio – új adomány – jogi természete. (Notter Antal-emlékkönyv. Bp., 1941)
Werbőczy és a Hármaskönyv. (Magyar Jogász Egylet Könyvtára. 22. Bp., 1942), A magyar jog a Balkánon. (Balkán Füzetek. 11. Bp., 1943)
A magyar címer és a királyi cím története 1804-től kezdve. Hasonmás kiad. (Bp., 2013).
Irodalom
Irod.: Berinkey Dénes: I. J.: Az újkori alkotmányfejlődés elemei. (Jogtudományi Közlöny, 1898)Kármán Elemér: I. J.: Az Anjou-kori társadalom és az adózás. (Budapesti Szemle, 1900)
Dőry Ferenc: I. J.: A magyar házassági vagyonjog az Árpádok korában. (Századok, 1901)
Iványi Béla: I. J.: A magyar címer és a királyi cím története 1804-től kezdve. (Századok, 1917)
Barabási Kun József: I. J.: A magyar címer és a királyi cím története 1804-től kezdve. (Budapesti Szemle, 1917)
Gárdonyi Albert: I. J.: A magyar címer és a királyi cím története 1804-től kezdve. (Történeti Szemle, 1919)
Emléklapok viski I. J. egyetemi tanárságának 25 éves jubileuma alkalmából. Szerk. Gévay-Wolff Nándor, Schirilla László Arisztid. (Bp., 1927)
Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. (Bp., 1929)
A magyar társadalom lexikonja. (Bp., 1930)
A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
Holub József: I. J.: A Quadripartitum közjogi interpolációi. (Századok, 1932)
Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. (Bp., 1932)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Emlékkönyv viski I. J. tanári működésének negyvenedik évfordulójára. Szerk. Eckhart Ferenc, Degré Alajos. Életrajz és művei teljes bibliográfiája. (Bp., 1942)
Eckhart Ferenc: I. J.: A magyar jog a Balkánon. Eckhart Ferenc: I. J.: Werbőczy és a Hármaskönyv. (Századok, 1943)
Degré Alajos: I. J. (Századok, 1944)
Szabó Mária: I. J. (Jogtörténeti Szemle, 1986).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Gerencsér Miklós
író, újságíró, szerkesztő
Gergely Márta
író
Haiman György
könyvművész, irodalomtörténész
Háy Gyula
író, műfordító, iparművész
Illés László
irodalomtörténész
Foglalkozások
politikus (662), orvos (599), író (459), történész (363), jogász (330), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (119), kémikus (115), római katolikus pap (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)
