Illéssy József
Illéssy József

2024. november 5. Kedd

Illéssy József

építőmérnök, villamosmérnök

Születési adatok

1923. március 7.

Budapest

Halálozási adatok

1994. október 16.

Budapest


Család

Mérnöki családból származott: nagyapja, apja a Kereskedelmi Minisztériumban, ill. az Iparügyi Minisztériumban szolgált. Sz: Berzsenyi Margit. F: 1951-től Csécsi Nagy Anikó. Fia: Illéssy Ádám (1957–) és Illéssy János (1962–).

Iskola

Elemi iskoláit magántanulóként Bene községben (volt Bereg vm.) és Budapesten végezte, a budapesti Német Birodalmi Főreáliskolában német és magyar nyelvű érettségi vizsgát is tett (1941). A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Mérnöki és Építészmérnöki Kar Mérnöki Osztályán mérnöki okl. (1945), a BME Villamosmérnöki Kar Híradástechnikai Szakán villamosmérnöki okl. szerzett (1962), a műszaki tudomány kandidátusa (1994).

Életút

A JNMGE tanársegéde (1945–1946), a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium (KPM) Közúti Hídosztály Tervellenőrző Csoportjának statikus mérnöke (1946–1950). A Budapesti Földalatti Vasút Beruházási Vállalat építésvezetője (1950–1954), a Mélyépterv (1954–1955), az Út- és Vasúttervező Iroda irányító tervező mérnöke (1955–1956). Az Útügyi Kutató Intézet Hídosztályának osztályvezető-helyettese (1956–1960), a Budapesti Földalatti Vasút Beruházási Vállalatánál az Erzsébet-híd újjáépítésének főtechnológusa (1960–1963). Az Építőipari Minőségvizsgáló Intézet (ÉMI) tud. főmunkatársa (1963–1971), a VIZITERV főtechnológusa (1971–1980), az Építéstudományi Intézet (ÉTI) tud. főmunkatársa (1980–1983), nyugdíjas közlekedés- és építésügyi szakértője (1983–1990). Hídépítéssel, elsősorban a tartószerkezet-diagnosztikán alapuló dinamikus próbaterhelés módszereinek vizsgálatával foglalkozott: jelentős szerepet játszott a II. vh. utáni hídújjáépítésekben. Részt vett – többek között – a Margit-szigeti ún. Manci-pontonhíd kitűzésében és előkészítésében, majd a Ferenc József híd (= Szabadság híd) újjáépítésében. A minisztériumi tervellenőrzési csoportban nevéhez fűződik a Margit híd szilárd vasszerkezetű Melan-rendszerű vasbeton-, majd a módosított acélszerkezetű végleges híd statikai számításának teljes ellenőrzése. A szegedi híd, ill. a győr-révfalui mosoni Kisduna ági híd (= Kossuth-híd), valamint 1950-től a Kossuth téri metróállomás, ill. a régi szegedi híd maradványaiból készült berettyóújfalui, szeghalmi, marcaltői és ráckevei közúti híd építésvezetője. Tapasztalatai alapján új, széles körben elterjedt tartószerkezet-diagnosztikai eljárást dolgozott ki. A metróépítés szüneteltetése idején a Mélyéptervben medence- és víztornyok tervezésében vett részt, valamint közreműködött az egyiptomi Helwan-Nílus híd tervezésében. Az 1980-as években a főváros javaslata alapján dolgozta ki a hosszú távú híd-állapotvizsgálati teszteket (egyúttal elvégezte a Margit híd teljesen számítógépesített tartószerkezet-diagnosztikai állapotvizsgálatát, 1980-ban).

Elismertség

A Közlekedéstudományi Egyesület (KTE) alapító tagja.

Elismerés

Magyar Népköztársasági Érdemérem (bronz, 1950).

Főbb művei

F. m.: Ívszerkezetek túlemelésének, illetve gyártási előretartásának meghatározása és a szerkezetek szerelési elvei. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1951)
Statikailag határozatlan tartók egyenletrendszerének táblázatos megoldása. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1952)
Tartórácsok számítása. Kollár Lajossal. (Bp., 1954)
Pajzsos alagútépítés, különös tekintettel a pajzs tervezésére. (A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai. Bp., 1954)
Prizmatikus körgyűrű csavarása. (Bp., 1955)
Prizmatikus körgyűrű csavarása. (Műszaki Közlemények. Mélyépítési Tervező Vállalat. Bp., 1955)
Hídvizsgálatok Portugáliában. Ismertetés a lisszaboni Tejo folyó felett épülő kötélhídról. Ócsvár Rezsővel. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1966)
Tartószerkezetek tényleges viselkedésének hibrid-számítógépes szimulációja. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1973)
Új diagnosztikai eljárás építmények teherhordozó szerkezeteinek vizsgálatához. (Magyar Építőipar, 1984)
Teherviselő szerkezetek minősítése tartószerkezet-diagnosztikai módszerekkel. (Közlekedés- és Mélyépítéstudományi Szemle, 1990)
Tartószerkezet-diagnosztika, különös tekintettel a hidak különböző próbaterhelési tesztelési lehetőségeire. Tudományos munkásság tézisszerű összefoglalása. Kand. értek. (Bp., 1993).

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője