Illyefalvi I[mre]. Lajos
Illyefalvi I[mre]. Lajos

2024. december 8. Vasárnap

Illyefalvi I[mre]. Lajos

statisztikus

Névváltozatok

1907-ig Janisch Imre Lajos

Születési adatok

1881. március 9.

Lajtafalu, Moson vármegye

Halálozási adatok

1944. április 10.

Budapest


Család

Evangélikus családból származott. Sz: Janisch Lajos postafőtiszt, K. Griss Eta. F: Prückler Etelka (1881–1966).

Iskola

Az eperjesi evangélikus gimnáziumban éretts. (1898), a kolozsvári, a jénai, a zürichi és a budapesti tudományegyetemen tanult, a budapesti tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1907). Az MTA tagja (l.: 1936. máj. 14.).

Életút

Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatalának segédfogalmazója (1908–1911), fogalmazója (1911–1918), segédtitkára (1918–1924), aligazgatója (1924–1926), igazgatója (1926. okt. 27.–1943. dec. 31.). A szegedi, ill. a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen a közigazgatási statisztika meghívott előadó tanára (1933–1937), c. ny. rk. tanára (1937–1944). Az árellenőrzés országos kormánybiztosa (1941–1942). Kormányfőtanácsos (1932-től). A Nemzetközi Statisztikai Intézet előadója (1929-től). A modern statisztikai kutatások egyik magyarországi úttörője, módszereinek kidolgozója és bevezetője, az első reprezentatív mintavételek kialakítójaként elsősorban a nagyvárosok statisztikai kutatásával, a főváros népesedésének alakulásával foglalkozott. Jelentős szerepet játszott a főváros modern statisztikai szervezetének kiépítésében. Különösen értékesek Budapest népességi viszonyaira, szociális körülményeire, közoktatásügyi helyzetére vonatkozó kutatásai.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben).

Elismertség

A Magyar Statisztikai Társaság tagja (1925-től), alelnöke (1937–1944). Az Országos Statisztikai Tanács tagja (1930-tól). Az Eötvös-szabadkőműves-páholy tagja (1917).

Szerkesztés

A Városi Szemle (1926–1944), a Statisztikai Közlemények alapító szerkesztője (1927–1944), Budapest Székesfőváros Statisztikai Évkönyve (1927–1944), Budapest Székesfőváros Statisztikai Havi Füzetei (1927–1943), a Statisztikai Értesítő szerkesztője (1939–1943).

Főbb művei

F. m.: Lengyelországnak elzálogosított 13 szepesi város története. Egy. doktori értek. is. (Makó, 1907)
A főváros közoktatási ügye. (Bp., 1912)
A főváros népessége. (Bp., 1927)
Budapest épület- és lakásviszonyai az 1920–25. években. (Bp., 1927)
A kenyérkereső nő Budapesten. (1–10. kiad. Bp., 1930)
A munkások szociális és gazdasági viszonyai Budapesten. Die sozialen und wirtschaftlichen Verhältnisse der Arbeiter in Budapest. (Bp., 1930)
Tíz év Budapest főváros életéből a világháború után. (1–10. kiad. Bp., 1930)
Pest és Buda polgárjogot nyert lakosai. Pallós Jenővel. I–II. köt. (Bp., 1931)
Budapest székesfőváros napjainkban és a világháború előtt. 1912–1931. (1–5. kiad. Bp., 1932)
A hatvanéves Budapest. (1–5. kiad. Bp., 1933)
A közoktatásügy Budapesten a világháborút megelőző években. (Statisztikai Közlemények. 67. Bp., 1933)
A székesfőváros múltja és jelene grafikus ábrázolásban. Graphische Bilder aus der Vergangenheit und Gegenwart der Haupt- und Residenzstadt Budapest. Színes térkép- és statisztikai táblákkal, német–magyar feliratozással. Zsinórral átfűzött kiadói egészvászonkötésben. (Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala kiadványa. Bp., 1933)
A székesfővárosi közigazgatási alkalmazottai. (Statisztikai Közlemények. 68. Bp., 1934)
A választási névjegyzékek körüli munkálatok racionalizálása. (Városi Szemle, 1934 és külön: Bp., 1934)
A gyermek Budapesten. (Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala kiadványa. 1–5. kiad. Bp., 1935)
Budapest székesfőváros áruforgalma. Güterverkehr der Haupt- und Residenzstadt Budapest. (Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala kiadványa. Bp., 1935)
A főváros polgári népességének szociális és gazdasági viszonyai. Budapesten. Die sozialen und wirtschaftlichen Verhältnisse der bürgerlichen Bevölkerung in Budapest. (Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala kiadványa. Bp., 1935)
Magyarország kulturtörekvései. 896-tól 1935-ig. Írta többekkel. Szerk. Nékám Lajos. (Bp., 1935)
Budapest jelentősége hazánk őstermelése szempontjából az áruforgalmi statisztika tükrében. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1938. dec. 19.)
Az ügyvédek, orvosok és mérnökök szociális és gazdasági viszonyai Budapesten. (Statisztikai Közlemények. 83. Bp., 1939)
Az általános kereseti adóval megrótt egyének – adóalanyok – száma és jövedelme a székesfővárosban, 1937-ben. Anzahl und Einkommen der mit der allgemeinen Erwebsteuer belasteten Personen – Steuerzahler – in der Haupstadt, 1937. (Statisztikai Közlemények. 90. Bp., 1939)
A székesfőváros jelentősége hazánk anyagi és szellemi művelődésében. Die Bedeutung der Haupstadt Budapest im wirtschaftlichen und geistigen Leben. (Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala kiadványa. Bp., 1940)
Budapest épület- és lakásviszonyai az 1935. évben. (Statisztikai Közlemények. 92. Bp., 1940)
Csonka hazánk városai a statisztika tükrében. I–II. köt. (Bp., 1940–1944). Irod.: Az új városháza. A főváros főtisztviselőinek és a törvényhatósági bizottság tagjainak életrajza, a főváros hivatalainak, intézményeinek és üzemeinek ismertetése. Az 1931–1937. évi törvényhatóság. Szerk. Weichert Béla. (Bp., 1931)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
I. I. L. (Magyar Statisztikai Szemle, 1944).

Irodalom

Irod.: I. I. L. (Magyar Statisztikai Szemle, 1944).

Megjegyzések

Lexikonok téves születési hely: Lajtafalva!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője