Illyés Endre
Illyés Endre

2025. április 25. Péntek

Illyés Endre

egyháztörténész, pedagógus, református lelkész

Születési adatok

1897. augusztus 5.

Tunyog, Szatmár vármegye

Halálozási adatok

1962. április 18.

Debrecen


Iskola

A Debreceni, a Kolozsvári Teológiai Akadémián tanult (1914–1919), a genfi egyetem hallgatója, a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1925), a debreceni Tisza István Tudományegyetemen vallástanári okl. (1923) és földrajz–történelem szakos középiskolai tanári okl. (1937), magántanári képesítést szerzett (1941).

Életút

Zilahon (1919–1920), Őraljaboldogfalván segédlelkész (1920–1921), Miskolcon (1921–1924), Szegeden állami hitoktató (1924–1933). A debreceni Dóczi Leánynevelő Intézet Gimnáziuma és Tanítóképzője hittantanára (1933–1942). A debreceni Tisza István Tudományegyetem Református Hittudományi Kar Lelkészképző-intézete magántanára (1942–1950), a Debreceni Teológiai Akadémia ny. r. tanára (1950–1952), egy. tanára (1952–1962). A magyar református iskolák múltjával, a református lelkigondozás pedagógiai és didaktikai kérdéseivel foglalkozott. Magyarországon az elsők között kutatta a hazai reformátusság néprajzi emlékeit: népszokásait és -hiedelmeeit. A Szegedi Alföldkutató Bizottság tagja.

Emlékezet

Debrecenben élt és tevékenykedett, ott is hunyt el. Több műve kéziratban maradt, ill. halála után negyven évvel néhány, addig kiadatlan művét Debrecenben kötetbe szerkesztették (Bartha Elek és P. Szalay Emőke szerkesztésében, 2002-ben).

Szerkesztés

A Debreceni Protestáns Lap munkatársa.

Főbb művei

F. m.: A magyar református földművelő nép lelki élete, különös tekintettel vallásos világára. Monográfia. (Szeged, 1931)
A diákszerelem vallásos és erkölcsi elemei. (Protestáns Tanügyi Szemle, 1932)
A magyar református földművelő ifjúság lelkigondozásának története. (Theológiai tanulmányok. 46. Debrecen, 1936)
Az udvari papok befolyása az erdélyi fejedelmek politikájára. Tanári szakdolgozat. (Debrecen, 1937)
A néprajzi elemek érvényesülése a középiskolai földrajztanításban. Tanári szakdolgozat. (Debrecen, 1937)
A felekezeti tanítóképzők felekezeti jellege. Az 1927/28–1936/37. évi értesítők alapján. (Debrecen, 1939)
Zwingli Ulrich. (Református traktátus. 49–52. Bp., 1940)
Gondolatok a református iskolák jellegéről. (Debrecen, 1940)
Középiskolás lányok konfirmációja és első úrvacsoravétele. (Debrecen, 1940)
Magyar református intelligenciánk igényei az igehirdetéssel szemben. (És lőn világosság. Emlékkönyv Ravasz László hatvanadik életéve és dunamelléki püspökségének huszadik évfordulójára. Bp., 1941)
Egyházfegyelem a magyar református egyházban. XVI–XIX. század. (Debrecen, 1941)
Egyházművészet – konventi egyházművészeti bizottság. (Egyháztörténet, 1944)
Útmutató a gyülekezeti misszió munkájához. Körlevél a lelkipásztorokhoz és a missziói munkásokhoz. Többekkel. (A Református Egyetemes Konvent kiadványa. Bp., 1948)
Pünkösdi népszokások. Közreadja Szabó György. (Confessio, 1985)
A sírgöröngy rejtélye a beregi néphitben. (Módszerek és történeti adatok. Tanulmányok Újszászy Kálmán 85. születésnapjára. Szerk. Dankó Imre és Küllős Imola. Debrecen, 1987)
I. E. néprajzi tanulmányai: Keresztelési stóla a Magyar Református Egyházban. Házassági stóla a Magyar Református Egyházban. Rozmaring a magyar népdalokban. Szerk. Bartha Elek és P. Szalay Emőke. (Vallási néprajz. 11. Debrecen, 2002)
ford.: Choisy, Eugène: A Servet kiengesztelő emlékmű. A Kálvin iskolájában nevelkedett emberek megkülönböztető jellemvonásai. Ford. 3 táblával. (Szeged, 1930).

Irodalom

Irod.: I. E. Életrajz. (Protestáns egyházi források, kutatók, hagyományok. Tanulmánygyűjtemény, melyet I. E. emlékének ajánlunk. Debrecen, 1985)
Balassa István: Száz éve született I. E. (Confessio, 1997 és Honismeret, 1997)
Lucski István: Száz éve született I. E. (Református Tiszántúl, 1997)
Ifj. Fekete Károly– Molnár Ambrus–Újvári Zoltán: I. E. teológiai professzor emlékezete. I. E., a gyakorlati teológus. I. E. terve a Népéletrajzi Intézet létesítésére. (Theológiai Szemle, 1998).

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője