Illyés Géza
Illyés Géza

2022. január 16. Vasárnap

Illyés Géza

történész, református lelkész

Születési adatok

1883. szeptember 4.

Sóvárad, Maros-Torda vármegye

Halálozási adatok

1950. május 28.

Dicsőszentmárton


Iskola

A Marosvásárhelyi Református Kollégiumban éretts. (1903), a Kolozsvári Református Teológiai Akadémián végzett (1907), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen történelem–pedagógia szakos középiskolai tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1917).

Életút

Magyarkirályfalván segédlelkész (1907–1908), lelkipásztor (1908–1947), esperes (1947–1950); egyúttal egyházmegyei főjegyző (1922–1947) és belmissziói előadó (1924-től). A nagyenyedi Bethlen Kollégium r. tanára (1941–1944). Tanügyi előadó (1912-től). Egyház- és helytörténettel, elsősorban a Küküllői Református Egyházmegye múltjával, a helyi közösség gyülekezeti életének és vallási szokásainak történetével foglalkozott. Összegyűjtötte egyházmegyéje legfontosabb közéleti személyiségeinek élet- és jellemrajzát, vizsgálta az erdélyi református zsinatok sajátosságait, kiadásra előkészítette a zsinatok határozatait, hivatalos végzéseit és egyéb dokumentumait. Munkássága jelentős része kéziratban maradt, megjelent írásai döntő részben kisebb adatközlések.

Elismertség

A Kálvin Szövetség titkára (1913-tól). A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság t. tagja.

Főbb művei

F. m.: Az erdélyi protestantizmus történelmi hivatása. Tanulmány. (Dicsőszentmárton, 1917)
Dadai János. (Református Szemle, 1926)
A küküllői egyházmegye egyházainak javai és jövedelmei az 1676–1714. években. 1–8. (Református Szemle, 1927)
Bethlen Miklós. Élet- és jellemrajz. (Református Szemle, 1930 és külön: Ünnepnapok. 2. sorozat. 8. Kolozsvár, 1930)
Gróf Mikó Imre. Élet- és jellemrajz. (Ünnepnapok. 2. sorozat. 10. Kolozsvár, 1931)
Lorántffy Zsuzsanna. 1–3. (Református Család [folyóirat], 1931)
Petrőczy Kata Szidónia. (Református Család [folyóirat], 1932)
Seprődi János. 1–2. Élet- és jellemrajz. (Református Szemle, 1933–1934)
Bonyhai Simon György. (Az Út [folyóirat], 1934)
Az 1619. évi küküllővári zsinat felterjesztése Bethlen Gábor fejedelemhez. 1–2. Közli I. G. (Református Szemle, 1934–1935)
Az orgona bevezetés a református egyházban. (Református Szemle, 1935)
A papmarasztás az erdélyi református egyházban. (Református Szemle, 1936)
Apafi Mihály fejedelem. (Az Út [folyóirat], 1936)
Vásárhelyi István. (Református Szemle, 1938)
A Királyfalvai Református Egyházközség. (Egyháztörténet [folyóirat], 1944)
A Küküllői Református Egyházmegye levéltárának története. (Egyháztörténet [folyóirat], 1945)
Milyenek voltak a pásztorok és a rektorok a 17. században? (Vallási néprajz 7. Gyülekezeti élet és vallási szokások a Küküllői Református Egyházmegyében. Szerk. Küllős Imola. Bp., 1995).

Irodalom

Irod.: Mózes András: I. G. lelkipásztor élete és munkássága. (Református Szemle, 1980).

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője