Imre József, id.
orvos, szemész
Születési adatok
1851. december 18.
Hódmezővásárhely, Csongrád vármegye
Halálozási adatok
1933. szeptember 8.
Budapest
Temetési adatok
1933. szeptember 9.
Budapest
Farkasrét
Család
Sz: Imre Sándor, id. (1820–1900) irodalomtörténész. Testvérei közül: Imre Lajos, id. (1858–1923) irodalomtörténész. F: Szabó Kornélia. Fiai közül: Imre József, ifj. (1884–1945) orvos, szemész, egyetemi tanár és Imre Sándor, ifj. (1877–1945) pedagógus. Unokája: Imre György (1927–2011) szemész, egyetemi tanár, tudománydoktor.Iskola
A pesti és a kolozsvári tudományegyetemen tanult, a budapesti tudományegyetemen orvostudori okl. (1874), sebész, szemész- és szülészmesteri képesítést szerzett (1876).Életút
A budapesti tudományegyetemi Szemészeti Klinika egy. tanársegéde (1874–1876); közben a bécsi szemklinikán (1875), majd németországi, belgiumi és franciaországi klinikákon tett hosszabb tanulmányutat (1876). Gyomán és Hódmezővásárhelyen általános orvosi gyakorlatot folytatott (1876–1884), a Hódmezővásárhelyi Kórház Szemészeti Osztályának szemorvosa (1884–1887), osztályvezető főorvosa (1887–1890), majd uo. a kezdeményezésére létrejött Hódmezővásárhelyi Városi Szemkórház, ill. Erzsébet Szemkórház igazgató főorvosa (1890–1909). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Szemészeti Klinika ny. r. tanára és a Klinika igazgatója (1909–1919); közben az Orvosi Kar dékánja (1915–1916), majd az Egyetem rektorhelyettese (1916–1917). A budapesti tudományegyetemen a szemészet c. ny. rk. tanára is (1909–1919). A Budapestre menekült kolozsvári egyetemen (1919–1921), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen a szemészet ny. r. tanára és a Szemklinika igazgatója (1921–1924). Országgyűlési képviselő, a Főrendiház tagja (1927-től).Emlékezet
A szemészet minden ágában jelentőset alkotott, elsősorban a trachoma sebészeti megoldásaiban szerzett maradandó érdemeket, vizsgálta a szemhéj, a szemgolyó gyulladásait és daganatait, a szem fénytörési rendellenességeit. Magyarországon elsők között foglalkozott szaruhártya-átültetéssel és szemhéjsebészettel. Szakfordítói és orvosetikai szakírói tevékenysége is értékes. Hódmezővásárhelyen és Szegeden élt és tevékenykedett, a budapesti Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).Elismertség
A Magyar Szemorvosok Társasága alapító elnöke (1925–1930), az Országos Orvosszövetség elnöke (1926). Az Országos Közegészségügyi Tanács és a Tisztiorvosi Vizsgáló Bizottság tagja. A heidelbergi Ophthalmologische Gesellschaft tagja.Főbb művei
F. m.: Egy adat a lencsetok és üvegtest összefüggésének ismeretéhez. Chorio-retinitis specifica. Övalakú scotoma, amely teljesen elmúlt. (Szemészet, 1875)Ein Beitrag zur Kentniss vom Zusammenhange der Linsenkapsel mit der Hyaloidea. (Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1876)
A szem elülső csarnokában lévő vérömleny kezelése. A kóroda hályogműtétei az 1875–1876. tanévben. (Szemészet, 1877)
Kimutatás a budapesti egyetemi szemkóroda forgalmáról az 1875–1876. évben. (Közegészségügyi Törvényszéki Orvostan, 1878)
Tömlők az alsó szemhéjakban mikroophthalmus mellett. (Szemészet, 1878)
A hibás színlátásról. (Természettudományi Közlöny, 1879)
A bórsav használata bő váladékú szembajoknál. Észrevételek a Rugona Scina-féle tükör-contrast-ra nézve. (Szemészet, 1879)
Néhány új orvosszerről. (Gyógyászat, 1880)
A szivárványhártya kórtanához. (Szemészet, 1882)
A műtétek utáni hyphaemiáról. (Szemészet, 1884)
A szemészeti osztály eddigi működése. Hódmezővásárhely, Városi Kórház. (Szemészet, 1888)
A Hódmezővásárhelyi Városi Kórház Szemészeti Osztály működése az 1888. évben. (Szemészet, 1889)
Kötőhártyai pemphigus esete. (Szemészet, 1889)
A Hódmezővásárhelyi Városi Kórház Szemészeti Osztály betegforgalma az 1889. évben. (Szemészet, 1890)
Kimutatás 200 hályogkivétel eredményéről. (Szemészet, 1891)
Az üvegtestben szabadon mozgó test keletkezéséhez. (Szemészet, 1892)
A szempilla lágy fekélye. Ophthalmoplegia mint a gümős agyburokgyulladás előjele. A szem-visszerek thrombosisa. (Szemészet, 1893)
A budapesti kir. orvosegyesület és a trachoma-ügy. (Orvosi Hetilap, 1893. 19.)
A trachomások meggyógyítása. (Klinikai Füzetek, 1893)
Kimutatás a Hódmezővásárhelyi Városi Szemkórház első három évi működéséről. 3 táblával. (Hódmezővásárhely, 1894)
A glycerines szemcseppek használatáról. (Szemészet, 1894)
Az argentamin használata kötőhártyai bajok ellen. (Szemészet, 1895)
A gennyes idio-chorioditis meggyógyulása. (Szemészet, 1896)
Hályogműtéti tapasztalatok. (Szemészet, 1897)
A trachomás kötőhártya megkaparása. A vakság okai a magyar Alföldön. (Szemészet, 1899)
A trachoma-ügy és a szemkórházak. (Orvosi Hetilap, 1901)
A trachomakezelés sebészi eszközéről. (Orvosok Lapja, 1901)
A szemgödörbeli nem gennyedő csonthártyagyulladás viszonya a szemgolyóhoz. (Szemészet, 1902)
A görbe szemhéj-porczogó kezelése. (Orvosok Lapja, 1903)
A sublamin mint kötőhártyai fertőtlenítő szer. (Szemészet, 1903)
Die Ursachen der Blindheit in Niederungarn. (Ungarischen Beiträge zur Augenheilkunde, 1903)
Kimutatás a hódmezővásárhelyi Erzsébet Szemkórház 13 évi működéséről. (Szemészet, 1904)
Magyarország szemkórházai és szemészeti osztályai működése az 1904. évben. 1. A hódmezővásárhelyi Erzsébet Szemkórház – A trachoma-gyógyítás mai állása. I. J. referáló előadása. (Szemészet, 1905)
A szembajosok sorsa az Alföldön, régebben és mostanában. (Orvosi Hetilap, 1906. 50.)
Kimutatás a hódmezővásárhelyi Erzsébet Szemkórház 1905., 1906. és 1907. évi működéséről. (Szemészet, 1908)
A szem fénytörési és alkalmazkodási rendellenességei. (A szemészet kézikönyve. II. köt. Bp., 1909)
A görvélyes szemgyulladás viszonya a diathesishez. (Szemészet, 1910)
A szemgolyó merevítése műtét alatt. (Orvosi Hetilap, 1910. 19.)
Az entropiumok operálásához. A szemhéjszél görcsös befordulásának gyógyítása. (Orvosi Hetilap, 1910. 21.)
A szemhéjszél fekélyes gyulladása. (Orvosképzés, 1911)
Syphilises neuro-recidiva Salvarsan után a szemen. A kicsúszott szivárványhártya kimetszése. (mindkettő: Orvosi Hetilap, 1911. 16.)
Jelentés az egyetemi szemklinika hályogműtéteiről, s ezzel kapcsolatban a műtét fejlődésének legújabb mozzanatairól. (Orvosi Hetilap, 1911. 35.)
Adatok az alkalmazkodás tanához. 1–2. (Szemészet, 1911–1912)
A közellátó szemek kezelése. (Orvosképzés, 1912)
A távcső-pápaszem hasznáról. (Orvosi Hetilap, 1912. 51.)
A jó pápaszemről. (Egészség, 1913)
Az újszülöttek szemgyulladásának megelőzése és kezelése. (Orvosképzés, 1913)
Emlékezés Schulek Vilmos kolozsvári működésére. 1872–1912. A felemás fénytörésű – anisometropiás – szemek sorsáról. (Szemészet, 1913)
Szemvizek és szemcseppek. (Orvosképzés, 1914)
Az anisometropia jelentősége. (Orvosi Hetilap, 1914. 5.)
Apró közlemények a szemészeti gyakorlatból. (Gyógyászat, 1915)
A szemfáradás okáról. (Erdélyi Orvosi Lapok, 1915 és Lechner-emlékkönyv. Dolgozatok Lechner Károly negyedszázados tanári működésének emlékére. Kolozsvár, 1915)
Egyszerű műtét szemhéjcsüngés ellen. (Orvosi Hetilap, 1917. 24.)
Az összeforrt hályog operálásához. (Orvosi Hetilap, 1918. 8.)
Felemás szemek. (Természettudományi Közlöny, 1919)
A glaukoma keletkezéséhez. (Erdélyi Orvosi Lapok, 1920)
Műtét az alsó szemhéj görcsös befordulása ellen. (Orvosi Hetilap, 1923. 29.)
A trachoma lefolyása. (Orvosi Hetilap, 1923. 46.)
Orvosi ethika. Előadások az orvosi élet helyes folytatásáról. (Bp., 1925)
Az orvosok munkája és a közművelődés. (Rigler Emlékkönyv. Szeged, 1926)
Emlékezés Graefe Albertről, születésének századik évfordulóján. (Orvosképzés, 1928).
Irodalom
Irod.: Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. (Bp., 1929)A magyar társadalom lexikonja. (Bp., 1930)
Grósz Emil: Id. I. J. (Orvosi Hetilap, 1933. 37.)
Dollinger Gyula: Megemlékezés id. I. J.-ről. (Orvosképzés, 1933)
Nagy Ferenc: 60 éves a hódmezővásárhelyi Szemkórház. Megemlékezés az alapító id. I. J.-ről. (Szemészet, 1958)
Ormos P.: I. J. szerepe Hódmezővásárhely egészségügyi fejlődésében. (Orvostörténeti Közlemények, 1965)
Kapronczay Károly: Id. I. J. (Orvosi Hetilap, 1973. 38.)
Fugulyán Gergely: Id. Imre József kolozsvári működéséről. (Szemészet, 1980)
Radnót Magda: Id. I. J. (Orvosi Hetilap, 1983. 20.)
Magyarok a természettudomány és a technika történetében. Főszerk. Nagy Dénes és Nagy Ferenc. (Bp., 1986)
Györffy István: A XX. században működött jelentősebb magyarországi szemorvosok életrajzi adattára. (Bp., 1987)
Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Emlékkönyv. I–II. köt. Összeáll. Gazda István. (Piliscsaba, 1997)
Magyar tudós lexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997)
Szegedi egyetemi almanach. II. (Szeged, 1997)
Horváth Imre–Papp László Tivadar–Vértes László: Id. I. J. életművéről, különös tekintettel a biztosítási orvostanra. (Orvosi Hetilap, 2001. 24.)
Vértes László: Id. I. J. az egészségügyi nevelésről. A világhírű professzor 150. születésnapjára. (Egészségnevelés, 2001)
Hódmezővásárhely törvényhatósági jogú város történeti almanachja. 1873–1950. Országgyűlési, nemzetgyűlési képviselők, felsőházi tagok, polgármesterek, főispánok. Szerk. Kovács István. (Hódmezővásárhely, 2003). *Lexikonok téves halálozási adata: szept. 9.)! Gyászjelentése szerint szept. 8-án hunyt el, temetése szept. 9-én volt.
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (602), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)