Imre Lajos
Imre Lajos

2020. október 31. Szombat

Imre Lajos

kémikus

Születési adatok

1900. május 21.

Litke, Nógrád vármegye

Halálozási adatok

1974. szeptember 22.

Debrecen


Család

Sz: Imre Antal, Csomány Borbála.

Iskola

A Pázmány Péter Tudományegyetemen középiskolai tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1923), a kémiai tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1955).

Életút

A Pázmány Péter Tudományegyetem Radiológiai Intézete gyakornoka, tanársegéde (1923–1930), a Fizikai Kémia Tanszék egy. adjunktusa (1930–1940). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Általános és Fizikai Kémiai Tanszékének ny. r. tanára és a Tanszék vezetője (1940–1945), a II. vh. után Kolozsvárott maradt, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Fizikai Kémiai Tanszékének ny. r. tanára, ill. egy. tanára (1945–1950). A Debreceni Tudományegyetem, ill. a KLTE BTK Fizikai Kémiai Tanszékének ny. r. tanára (1950–1951), egy. tanára (1952–1970) és a Tanszék (1950–1968), majd az Izotóp Laboratórium vezetője (1968–1970). A magyarországi radiokémiai kutatások egyik első, nemzetközi hírű képviselője. Alapvetően új eredményeket ért el a mikrokoncentrációjú radioaktív anyagok elegykristály-képződéses elválasztása, ill. a kristályokon történő adszorpció jelenségének vizsgálata terén. Elsők között foglalkozott az ún. hordozó nélküli radioaktív standardizálás módszerével, amellyel fontos megállapításokat tett a rádium bomlássebességének meghatározására. Világviszonylatban elsőként sikerült fizikai kémiai egzaktsággal meghatároznia a heterodiszperz rendszerekre jellemző izotermikus átkristályosodás sebességét.

Emlékezet

Kolozsvárott és Debrecenben élt és tevékenykedett, Debrecenben hunyt el, a Szegedi Belvárosi Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2006-ban).

Elismerés

Akadémiai Díj (1968), Állami Díj (1970).

Főbb művei

F. m.: Az aktinium probléma. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1928)
Az uránium X2-es és Z-atommagok izomériájának kérdéséről. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1940)
Sugárzó atommagok. (Kolozsvár, 1946)
Anyag és kultúra. A bölcsek kövétől az atombombáig. (Tudomány és haladás. 1. Kolozsvár, 1947)
Bevezetés az általános kémiába. Egy. tankönyv. (A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem kiadványa. Kolozsvár, 1948)
Fiziko-kémia. Egy. jegyz. (Debrecen, 1950)
Kolloidika. Egy. jegyz. (Debrecen, 1950)
Elektromos kettősrétegek termodinamikai sajátosságai a radioaktív indikátormódszer megvilágításában. (A debreceni KLTE Fizikai-kémiai Intézetének Közleményei. 1. Debrecen, 1954)
Új, elvi megjegyzések a heterogén reakciókinetikához. (A debreceni KLTE Fizikai-kémiai Intézetének Közleményei. 2. Debrecen, 1954)
Heterodiszperz rendszerben végbemenő izotermikus átkristályosodási folyamatok kinetikája. Doktori értek. (Debrecen, 1954)
Vizsgálatok a kromatográfia kinetikájáról. Nagy Józseffel. (A debreceni KLTE Fizikai-kémiai Intézetének Közleményei. 3. Debrecen, 1955)
Radioaktív sugarak elektrolízise. Fejes Gabriellával. (A debreceni KLTE Fizikai-kémiai Intézetének Közleményei. 4. Debrecen, 1955)
Kiskoncentrációjú szilárd oldatok képződésmódja, többkomponensű rendszerek szakaszos kristályosítása közben. Bartha Lászlóval. (A debreceni KLTE Fizikai-kémiai Intézetének Közleményei. 5. Debrecen, 1956)
Szilárd–cseppfolyós határzónában fellépő átmeneti rétegek általános kinetikai tulajdonságai. Hordozó nélküli 140Ba- és 140La-izotópok előállítása. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1958)
Radioaktív nyomjelzős módszer a korrózió kinetikai vizsgálatára. Tóth Gézával. (A debreceni KLTE Fizikai-kémiai Intézetének Közleményei. 6. Debrecen, 1959)
Heterogén reakciók új hullámelmélete és ennek atommagkémiai jelentősége. (A debreceni KLTE Fizikai-kémiai Intézetének Közleményei. 7. Debrecen, 1959)
Ioncserélő gyanták termodinamikai tulajdonságai a határfelületi átmeneti rétegek elméletének megvilágításában. Mádi Lászlóval. (A debreceni KLTE Fizikai-kémiai Intézetének Közleményei. 8. Debrecen, 1960)
Izotópia. 1. A kémiai elemek stabil izotópjai. 2. A kémiai elemek természetes radioaktív izotópjai. Az atomtechnikai tanfolyam, magfizikai tagozata jegyzete. (Az Országos Atomenergia Bizottság kiadványa. Bp., 1960)
Radioaktív nyomjelzős módszerek elvi alapjai. Az atomtechnikai tanfolyam, magfizikai tagozata jegyzete. (Az Országos Atomenergia Bizottság kiadványa. Bp., 1961)
Radioaktív abszolút mérések atommagkémiai jelentősége. I. A Pb-210RaD nuklid bomlási félidejének meghatározása. Dézsi Istvánnal, Fábry Gyulával. (MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1963)
A Kossuth Lajos Tudományegyetem Fizikai-kémiai Tanszékének új izotóplaboratóriuma. 1–2. Nagy Józseffel. (Magyar Kémikusok Lapja, 1964)
Thermodynamik der Oberflächenprozesse radioaktiver Atomarten an fest-flüssigen Phasengrenzen. 1–3. (Acta Universitatis Debreceniensis. Series Physica et Chimica, 1965)
Hidrált terfenilek előállítása és sztereokémiai problémái. Többekkel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1967)
Fizikai-kémia. I–IV. köt. Egy. jegyz. (Bp., 1968–1969)
The Isomerization of N-Phenyl-N-Tritylcyanamide to N-Phenyl-N’-Tritylcarbodiimide. Lempert Károllyal, Puskás J.-vel. (Acta Chimica, 1969)
Galvanikus korrózió vizsgálata radioaktív módszerrel. Kónya Józseffel. (Magyar Kémikusok Lapja, 1971)
Adszorbeált molekulák infravörös spektruma. Holly Sándorral, Varsányi Györggyel. (A kémia újabb eredményei. 7. Bp., 1971)
Infravörös emisszió korrekcióba vétele abszorpciós spektrumokban. Neszmélyi Andrással, Varsányi Györggyel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1972)
Infrared Spectra of 1,2,3,5-Tetrasubstituted Benzene Derivatives. Többekkel. (Acta Chimica, 1977)
Szerkezetfelderítés és azonosítás gázkromatográfiás infravörös spektroszkópiai módszerrel. 1–2. Többekkel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1982).

Irodalom

Irod.: Mádi István: I. L. (Magyar Kémikusok Lapja, 1975)
Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Emlékkönyv. I–II. köt. Összeáll. Gazda István. (Piliscsaba, 1997)
Pedagógusok arcképcsarnoka. Szerk. Ungvári János. (Debrecen, 2003).

Megjegyzések

Magyar Nagylexikon téves születési és halálozási hely: Szitke, ill. Budapest!

Megjelent: nevpont.hu, 2013