Imre Lajos
Imre Lajos

2020. október 30. Péntek

Imre Lajos, id.

irodalomtörténész

Születési adatok

1858. július 14.

Hódmezővásárhely, Csongrád vármegye

Halálozási adatok

1923. április 29.

Hódmezővásárhely


Család

Sz: Imre Sándor, id. (1820–1900) irodalomtörténész, az MTA tagja. Testvére: Imre József, id. (1851–1933) orvos, szemész, egyetemi tanár. F: Fazekas Janka. Fia: Imre Lajos, ifj. (1888–1974) református lelkész.

Iskola

Középiskoláit Hódmezővásárhelyen és Kolozsvárott végezte, a Kolozsvári Református Főgimnáziumban éretts. (1876). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen magyar–latin szakos középiskolai tanári okl. (1881) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1888).

Életút

A Debreceni Református Főgimnázium helyettes tanára (1881–1884), a Hódmezővásárhelyi Református Főgimnázium r. tanára (1884–1904), igazgatója (1904–1917). Régi magyar irodalommal, a magyar reformáció kora irodalmával, Debrecen és Hódmezővásárhely múltjával, nyelvi sajátosságaival, elsősorban Heltai Gáspár munkásságával foglalkozott. Kiadta Heltai aesopusi meséit, a mesékhez külön szótárt is készített, amely az egyik első magyar írói szótárnak tekinthető.

Emlékezet

Hódmezővásárhelyen élt és tevékenykedett, a helyi Dilinka Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2006-ban).

Főbb művei

F. m.: Báró Amade László egy költeményéről. (Figyelő, 1878)
A Pannonia megvételéről szóló ének. (Figyelő, 1880)
Mutatvány a Heltai meséihez készített szótárból. Debreczeni Protestáns Lap melléklete, 1882)
Nyéki Vörös Mátyásnak egyik énekéről. (Figyelő, 1883)
A debreczeni szűcsök rendszabályai a XVI. században. (Történelmi Tár, 1884)
Heltai Gáspár meséinek eredete és nyelve. Egy. doktori értek. (Kolozsvár, 1885)
A czinkotai kántorról szóló adoma és rokonai. (A Hódmezővásárhelyi Református Főgymnasium Értesítője, 1886)
A botcsinálta doktor Molière-nél és Kazinczynál. (Az Erdélyi Múzeum-Egylet Kiadványai. V. Kolozsvár, 1888)
Játékok és katonai gyakorlatok az iskolában. (Hód-Mezővásárhely [folyóirat], 1891)
A magyar Faust. 1–2. (Erdélyi Múzeum, 1893)
Adalékok a ’90-es évek irodalmához. 1–2. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1894)
Heltai Gáspár aesopusi meséi. (Régi magyar könyvtár. IV. Bp., 1897)
Heltai Gáspár válogatott meséi. Vál., az újabb helyesíráshoz alkalmazta és a bevezető tanulmányt írta. (Magyar Könyvtár. 90. Bp., 1899)
A „Jóka ördögé”-hez és a „Hegedű”-ről. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1899)
Adalékok Imre Sándor életrajzához. (A Kisfaludy Társaság Évlapjai, 1902)
Adalék a cinkotai kántorról szóló adomához. (Erdélyi Múzeum, 1909)
Heltai Gáspár aesopusi meséi. Hasonmás kiad. (A Históriaantik Könyvkiadó reprintsorozata. Bp., 2012).

Irodalom

Irod.: Bodnár Bertalan: I. L. emlékezete. (Hódmezővásárhelyi Református Gimnázium Értesítője, 1923)
Zoványi György: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. (Bp., 1977)
Hódmezővásárhelyi életrajzi lexikon. Szerk. Borus Gábor és Kőszegfalvi Ferenc.

Megjegyzések

Lexikonok téves születési adata: júl. 18.!

Megjelent: nevpont.hu, 2013