Imre Samu
Imre Samu

2020. október 22. Csütörtök

Imre Samu

nyelvész

Születési adatok

1917. október 31.

Felsőőr, Vas vármegye

Halálozási adatok

1990. november 6.

Budapest

Temetési adatok

1990. november 22.

Farkasrét


Család

Szegényparaszti családból származott. Sz: Imre Samu (†1919), Siskó Julianna (†1927). Hatan voltak testvérek, szülei korai halála után anyai nagyszülei nevelték fel. Osztrák állampolgár volt (1938-ban ún. visszahonosították). F: 1952–1980: Pajor Erzsébet (1923–1980) általános iskolai tanár. Leánya: Imre Erzsébet (1953. jan. 8.) és Imre Klára (1954. okt. 20.).

Iskola

Elemi iskoláit a felsőőri református iskolában végezte, a pápai református gimnáziumban éretts. (1937), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1941), a debreceni Tisza István Tudományegyetemen magyar–latin szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1942), a nyelvészeti tudományok kandidátusa (1956), doktora (1969). Az MTA tagja (l.: 1976. máj. 7.; r.: 1985. máj. 9.).

Életút

A debreceni Tisza István Tudományegyetem Népnyelvkutató Intézetének gyakornoka (1939–1941), a debreceni református gimnázium óraadó tanára (1941). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének gyakornoka (1941–1942), a kolozsvári Erdélyi Tudományos Intézetben Szabó T. Attila munkatársa (1942–1944). A II. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1942–1944: megszakításokkal), majd a Szovjetunióban hadifogságban volt (1944–1948). Hazatérése után az Úttörő Mozgalom Országos Központjának előadója (1948–1950), a kartali általános iskola tanára (1950–1951). Az MTA Nyelvtudományi Intézete tud. munkatársa (1951–1956), tud. főmunkatársa (1956–1970), igazgatóhelyettese és tud. tanácsadója (1970–1987); közben ügyvezető igazgató is (1974). Dialektológiával, nyelvtörténettel, mai magyar nyelvvel, a magyarországi nyelvjárások történetével foglalkozott. Még egyetemistaként, Csűry Bálint buzdítására fordult érdeklődése a magyar nyelvjárások, elsősorban szülőföldje nyelvjárásai iránt: első dolgozatai szövegközlések és helynevekkel kapcsolatos névtani írások volt. Nyelvjáráskutatóként feldolgozta a burgenlandi Felsőőr és környéke nyelvi sajátosságait, jelentős szerepet játszott a magyar nyelvatlasz munkáiban, több ezer térképet szerkesztett. Alapvető megállapításokat tett a mai magyarországi nyelvjárások felosztása, szókészletük szerkezeti sajátosságainak feltárása terén. Nyelvtörténészként elsősorban a 15–16. sz.-ban keletkezett nyelvemlékeket vizsgálta. A Szabács viadaláról (1958) írt monográfiája tisztázta a sokat vitatott nyelvemlék hitelességét, számos írásában tárgyalta továbbá az ún. huszita biblia hangtani kérdéseit.

Emlékezet

Budapesten (Ferencváros, IX. kerület Ráday utca 32. III. 8.) élt és tevékenykedett, Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Tiszteletére, róla nevezték el a burgenlandi Felsőőrött megalakult regionális nyelvészeti műhelyt, az Imre Samu Nyelvi Intézetet (2007-ben).

Elismertség

A Turul Szövetséghez tartozó Árpád Bajtársi Egyesület tagja (1938-tól). Az MTA Nyelvtudományi Bizottsága titkára (1952-től). A Magyar Néprajzi Társaság tb. tagja (1986-tól).

Elismerés

Munka Érdemérem (1955), Munka Érdemrend (ezüst, 1969; arany, 1974), Kiváló Pedagógus (1981), Szocialista Magyarországért Érdemérem (1987). Akadémiai Jutalom (1955), Akadémiai Díj (1964), Révai Miklós-emlékérem (1969), Déry Tibor-jutalom (1989).

Szerkesztés

A Nyelvünk és Kultúránk szerkesztője. Az Acta Linguistica és a Magyar Nyelv c. folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja.

Főbb művei

F. m.: Népnyelvi szöveggyűjtés Felsőőrből. (Magyar Népnyelv, 1939)
Felsőőr helynevei. 1 térképpel. (Magyar Népnyelv, 1940
és külön: Dolgozatok a debreceni Tisza István Tudományegyetem Magyar Népnyelvkutató Intézetéből. Debrecen, 1940)
A felsőőri földművelés. Egy. pályamunka és egy. doktori értek. is. (Dolgozatok a m. kir. Ferenc József Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetéből. 3. Debrecen, 1941)
Felsőőri népnyelvi szövegmutatvány. (Magyar Népnyelv, 1941)
Az é hangok állapota a felsőőri nép nyelvében. (Magyar Népnyelv, 1941
és külön: Dolgozatok a m. kir. Ferenc József Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetéből. 6. Kolozsvár, 1942)
A kolozsvári fazekasság műszókincse. (Az Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyve. 1940/41. Kolozsvár, 1942
és külön: Kolozsvár, 1942)
A -nek rag érdekes használata a felsőőri népnyelvben. A felsőőri nyelvjárás ismeretéhez. (Magyar Nyelv, 1942)
Német kölcsönszók a felsőőri magyarság nyelvében. (Magyar Népnyelv, 1942
és külön: Dolgozatok a m. kir. Ferenc József Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetéből. 13. Kolozsvár, 1943)
Elhomályosult összetételek a felsőőri nyelvjárásban. (Magyar Nyelv, 1952)
Másodanyag és hulladék. (Magyar Nyelvőr, 1952)
A magyar nyelv tankönyve. I–II. köt. Kálmán Bélával. (Bp., 1952–1953)
A határozott névelő használata a Bécsi Kódexben. Helyes-e és hogyan helyes az összes használata? – Nyelvatlaszgyűjtő úton Csehszlovákiában. Kálmán Bélával. (Magyar Nyelv, 1953)
Többi, többiek. (Magyar Nyelvőr, 1953)
A magyar nyelvtudomány ötéves terve. (Fáklya, 1953)
A szlovákiai nyelvatlaszgyűjtés tájszóanyaga. 1–2. Kálmán Bélával. (Magyar Nyelv, 1954)
A gyűjtött anyag nyilvántartása és térképre írása. (A Magyar Nyelvatlasz munkamódszere. Szerk. Bárczi Géza. Bp., 1955)
Újabb szlovákiai nyelvatlaszgyűjtő útjaink nyelvészeti tanulságai. Kálmán Bélával. (Magyar Nyelv, 1955)
Nyelvemlékek a XVI. század közepéről. (Magyar Nyelvőr, 1955)
A „Szabács viadala” eredeztetésének kérdéséhez. (Emlékkönyv Pais Dezső hetvenedik születésnapjára. Szerk. Bárczi Géza és Benkő Loránd. Bp., 1956
és külön: A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai. 92. Bp., 1956)
A nagybetűk használata a Szabács Viadalában. (Magyar Nyelv, 1956)
A hangzóvesztő és a hangzótoldó tövekről. (Magyar Nyelvőr, 1956)
Hibák a határozott névelő használatában. (Nyelvművelő. Szerk. Lőrincze Lajos. Bp., 1956
és Iskolai nyelvművelő. Szerk. Lőrincze Lajos. Bp., 1959)
A szlovákiai nyelvatlaszgyűjtés tájszóanyaga. Kálmán Bélával. (Magyar Nyelvjárások, 1957)
Egy adat a XVI. századi ie típusú kettőshangzókhoz. Mit jelent és milyen eredetű a Szabács viadala kwtez és vetez szava? Pais Dezsővel. (Magyar Nyelv, 1957)
A -nál, -nél rag használatának nyelvhelyességi kérdéséhez. (Magyar Nyelvőr, 1957)
Az egyszerű mondat vizsgálata. (Magyar nyelvhelyesség. Szerk. Deme László, Köves Béla. Bp., 1957
2. kiad. 1961
3. kid. 1967
4. kiad. 1969)
A Szabács viadala. Monográfia és kand. értek. is. 1 melléklettel. (Bp., 1958)
Egy közös nyelvatlasz-kiszállás néhány hangtani tanulsága. (Magyar hangtani dolgozatok. Szerk. Benkő Loránd. Bp., 1958)
A jelzők osztályozásának terminológiájához. Egy nyelvatlaszgyűjtés néhány tanulsága. (Magyar Nyelv, 1958)
Nyelvjárások, tájszólások. (A nyelvek világában. Szerk. Bélley Pál. Bp., 1959)
Az igei személyek használata Babits Mihály „A gólyakalifa” című regényében. (Magyar Nyelvőr, 1959)
Beszámoló a Magyar Nyelvjárások Atlasza munkáinak jelenlegi állásáról és problémáiról. A Debreceni Kódex 1. kezének fonetikus írása. (Magyar Nyelv, 1959)
Az igë: igét és a kecske: kecskét típusú névszótövek a Bécsi és a Müncheni Kódexben. A szóvégi ë›e nyíltabbá válása a Bécsi és a Müncheni Kódexben. (Magyar Nyelv, 1960)
Felsőőri tájszavak. (Magyar Nyelvőr, 1960)
Beszámoló a szlovákiai nyelvjárásgyűjésünkről. Kálmán Bélával. (Magyar Nyelvjárások, 1960)
Az ellenőrzés tanulságai a magyar nyelvatlasz munkálataiban. Deme Lászlóval. A felsőőri nyelvjárás névszótöveinek vizsgálata. Néhány megjegyzés a felsőőri kettőshangzókról. (Magyar Nyelv, 1961)
A névelő. A minőség- és mennyiségjelző. A minőség- és mennyiségjelzői mellékmondat. (Leíró nyelvtan. A mai magyar nyelv rendszere. I–II. köt. Szerk. Tompa József. Bp., 1961–1962
2. kiad. 1970)
A felsőőri nyelvjárás oa~ua és ie~ëe típusú kettőshangzói. (Magyar Nyelv, 1962)
A magyar nyelvatlasz viszonya egyéb tudományágakhoz. Deme Lászlóval. (Magyar Tudomány, 1962)
Néhány megfigyelés nyelvjárásaink mai változásáról. (Magyar Nyelvőr, 1962)
Nyelvjárási jelenségek statisztikai feldolgozása. (Magyar Nyelvjárások, 1962)
Törlejt szavunk és a Szabács Viadala. (Magyar Nyelv, 1963)
Nyelvtörténet és nyelvművelés. (Magyar Nyelvőr, 1963)
A w››b megfelelés a felsőőri nyelvjárás német jövevényszavaiban. (Nyelvtudományi Értesítő, 1963)
Megjegyzések a jelzőről. Párhuzam az angol és a magyar nyelvatlaszmunkálatok módszere között. (Magyar Nyelv, 1964)
A magyar huszita helyesírás néhány kérdése. (Nyelvtudományi Értekezések. 43. Bp., 1964)
Véghelyi Dezső és a Szabács viadala. A szótagzáró l a felsőőri nyelvjárásban. (Magyar Nyelv, 1965)
Egy szokatlan hangátvetésről. (Magyar Nyelv, 1966)
A hazai magyar nyelvjárások hangrendszertípusai. (Magyar Nyelv, 1967)
A magyar nyelvtudomány és a Nyelvtudományi Intézet. (Nyelvtudományi Értesítő, 1967)
Az ö-zés típusai nyelvjárásainkban. (Magyar Nyelv, 1968)
A palócok nyelvészeti kutatása. (Palóc kutatás. Módszertani Közlemények, 1968)
Nyelvünk a szórványságban. (Magyar Nyelvőr, 1968)
A Magyar Nyelvjárások Atlasza. I–VI. köt. Szerk. Deme Lászlóval. (Bp., 1968–1978)
A v zöngésség szerinti hasonulása és hasonlító hatása a nyugati nyelvjárásokban. (Magyar Nyelv, 1969)
Húszéves a Nyelvtudományi Intézet. (Nyelvtudományi Közlemények, 1969)
Geschichte und System der ungarischen Sprache. (Acta Linguistica, 1969)
A kettőshangzók mai nyelvjárásainkban. (Nyelvtudományi Értesítő, 1969)
A felsőőri nyelvjárás j-zésének magyarázata. A nyelvészeti kutatómunka tervezése és szervezése. (Magyar Nyelv, 1970)
A felsőőri nyelvjárás. (Nyelvtudományi Értekezések. 72. Bp., 1971)
A mai magyar nyelvjárások rendszere. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1971)
A palatalizáció az északi nyelvjárásokban. Szinkrónia és diakrónia a magyar nyelvatlasz anyagában. Adalékok diftongus és monoftongus viszonyához nyelvjárásainkban. (Magyar Nyelv, 1971)
Megfigyelések a magyar nyelvjárások változásáról. (Általános nyelvészeti tanulmányok. VIII. Nyelv és társadalom. Szerk. Szépe György és Telegdi Zsigmond. Bp., 1972 és A mai magyar nyelv. I–II. köt. Cikk- és tanulmánygyűjtemény. Szerk. Keszler Borbála. Bp., 1977)
Hungarian Dialects. Early Hungarian Texts. (The Hungarian Language. Szerk. is. Benkő Loránddal. Bp.–The Hague–Paris, 1972)
Felsőőri tájszótár. (Bp., 1973)
Az ausztriai – burgenlandi – magyar népcsoportok. (Népi kultúra – népi társadalom, 1973)
Nyelvjárásaink ma. (A TIT kiadványa. Nyelvi ismeretterjesztés. 2. Bp., 1973)
A Nyelvtudományi Intézet középtávú – 1972–1975 – tudományos kutatási terve. A regionális köznyelvi kutatásokról. (Magyar Nyelv, 1973)
Néhány gondolat a mai hazai „hagyományos” nyelvészetről. (Magyar Tudomány, 1973)
A Magyar Nyelvjárások Atlaszának ellenőrző gyűjtései. A Magyar Nyelvjárások Atlaszának szerkesztési munkái. (A Magyar Nyelvjárások Atlaszának elméleti-módszertani kérdései. Szerk. is. Deme Lászlóval. Bp., 1975)
Gondolatok a tájszótárakról. (Magyar Nyelv, 1975)
A magyar nyelvjárások mozgása. (Honismeret, 1975)
Azonos-e a „felföldi” a „palóc”-cal? (Irodalomtörténet, 1975)
Nyelvjárásaink változása a felszabadulás után. (Anyanyelv, közélet, műveltség. Szerk. Sebestyén Árpád. Bp., 1976)
Hogyan beszél a szabolcs-szatmári nép? (Szabolcs-Szatmári Szemle, 1976)
A mai magyar nyelvtudomány néhány szintézise. Egy fogalomkör nyelvjárási megnevezésének típusai. (Magyar Nyelv, 1976)
Laziczius Gyula és a magyar nyelvjáráskutatás. (Nyelvtudományi Közlemények, 1976)
Die ungarische Dialekt der Oberen Wart. (Die Obere Wart. Oberwart, 1977)
A nyelvjárástani és a regionális köznyelvi kutatások szerepe a szerző megállapításában. (A nyelvész szerepe a kriminalisztikában. VII. Országos Kriminalisztikai Tanácskozás. 1975. nov. 4. Előadások. Szerk. Borbándi János és Csáki Ernő. Bp., 1977)
Die innere Bewegung der ungarischen Dialekte der Gegenwart. (Acta Linguistica, 1977)
Tudománytörténeti kérdések a magyar dialektológiában. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1977. márc. 21.)
Tanulmányok a regionális köznyelviség köréből. Szerk. (Nyelvtudományi Értekezések. 100. Bp., 1979)
75 éves a Magyar Nyelv. (Magyar Nyelv, 1979)
Mutató A Magyar Nyelvjárások Atlasza I–VI. kötetéhez. Összeáll. Balogh Lajossal, Deme Lászlóval. (Bp., 1980)
Nyelvünk és kultúránk a nagyvilágban. Cikkgyűjtemény. Vál., szerk. (Bp., 1981)
Gondolatok a zárt ë „rehabilitáció”-járól. (Magyar Nyelv, 1982)
Gondolatok a nyelvjárási monográfiákról. (Magyar Nyelv, 1983)
Kettős kötődésben. A burgenlandi magyarok és az óhaza. (Műhely, 1983)
A magyar nyelv akadémiai nagyszótára. (Hungarológiai Értesítő, 1984)
Újból megindultak a magyar nyelv akadémiai nagyszótárának munkálatai. (Nyelvünk és Kultúránk, 1984)
Egy igecsoport néhány földrajzi jellemzője. (Magyar Nyelv, 1985)
Nyelvjárási szókészletünk néhány szerkezeti kérdése. Részben akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1986. ápr. 14.
megjelent: Értekezések, emlékezések. Bp., 1987 és önállóan: Bp., 1987)
Nyelvi változás – nyelvi tervezés Magyarországon. Herman Józseffel. (Magyar Tudomány, 1987)
XX. századi tájnyelvi szótáraink. (Magyar Nyelv, 1987)
A területi nyelvváltozatok. (A magyar nyelv rétegződése. Szerk. Kiss Jenő és Szűts László. Bp., 1988)
Nyelvünk a szórványmagyarságban. (Magyar Nyelvőr, 1988)
Nyelvjárási adalékok a szóvegyüléshez. (Magyar Nyelv, 1989)
A Csűry-iskola. (Tanulmányok a magyar nyelvtudomány történetének témaköréből. Szerk. Kiss Jenő és Szűts László. Bp., 1991).

Irodalom

Irod.: Papp László: I. S.: A Szabács viadala. (Magyar Nyelvőr, 1959)
Bóta László: I. S.: A Szabács viadala. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1962)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Palkó István: I. S.: A felsőőri nyelvjárás. (Vasi Szemle, 1971)
Mollay Károly: I. S.: A felsőőri nyelvjárás. (Soproni Szemle, 1972)
Sebestyén Árpád: I. S.: A felsőőri nyelvjárás. (Magyar nyelvjárások, 1972)
Nyirkos István: I. S.: A mai magyar nyelvjárások rendszere. (Magyar nyelvjárások, 1972)
Hutterer Miklós: I. S.: A mai magyar nyelvjárások rendszere. (Magyar Tudomány, 1972)
Balassa Iván: I. S.: I. S.: A mai magyar nyelvjárások rendszere. (Ethnographia, 1973)
Kálmán Béla: I. S.: Felsőőri tájszótár. (Magyar nyelvjárások, 1974)
Rostás Mária: I. S.: Felsőőri tájszótár. (Magyar Nyelv, 1974)
Penavin Olga: I. S.: Felsőőri tájszótár. (Hungarológiai Közlemények, 1976)
Mollay Károly: I. S.: Felsőőri tájszótár. (Soproni Szemle, 1976)
Kiss Jenő: A magyar dialektológia a nyelvatlasz után. I. S. nyelvjárástani munkásságához. (Magyar Nyelv, 1987)
Benkő Loránd: I. S. köszöntése születésének hetvenedik évfordulóján. (Magyar Nyelv, 1988)
Halálhír. (Népszabadság, 1990. nov. 8.)
Lőrincze Lajos: Egy szálfa dőlt ki. I. S.-ról. (Nyelvünk és Kultúránk, 1990)
Benkő Loránd: Búcsú I. S.-tól. (Magyar Nyelv, 1991)
Hermann József: I. S. (Magyar Tudomány, 1991)
Gyenge Imre: I. S. (Őrség, 1991)
„Nagyon nem szerettem a nyelvtant.” (A nyelvészetről egyes szám első személyben. Szerk. Bakró-Nagy Marianne, Kontra Miklós. Bp., 1991)
I. S. I. S. vallomása pályájáról és Éder Zoltán írása I. S.-ról. (A hetvenes évek magyar nyelvészei. Pályaképek és önvallomások. 24. Bp., 1994)
I. S. Írások I. S.-ról és művei bibliográfiája. Összeáll. Köbölkuti Katalin. (Vasi életrajzi bibliográfiák. 31. Szombathely, 1997)
Balassa Iván: I. S. és a néprajz. (Magyar Nyelv, 1998)
Balassa Iván: I. S. emléktáblájának leleplezése Felsőőrött. (Honismeret, 1998)
Molnár Zoltán Miklós: I. S. emlékezete. (Vasi Szemle, 2007)
Szoták Szilvia: Megalakult az I. S. Nyelvi Intézet. (Nyelvünk és Kultúránk, 2008).

Megjegyzések

Lexikonok téves halálozási adata: nov. 6.! Gyászjelentése szerint nov. 7-én hunyt el!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013