Inczefi Géza
Inczefi Géza

2020. október 22. Csütörtök

Inczefi Géza

nyelvész

Névváltozatok

em>Inczefy Géza

Születési adatok

1906. július 12.

Szászrégen, Maros-Torda vármegye

Halálozási adatok

1974. április 10.

Szeged

Temetési adatok

1974. május 21.

Szeged

Belvárosi Temető


Család

Régi unitárius családból származott. Sz: Inczefi Lajos kocsigyártó mester, Wermescher Emília. F: Henter Judit. Fia: Inczefi Zsolt.

Iskola

A marosvásárhelyi kollégiumban éretts. (1925), szegedi Ferenc József Tudományegyetemen magyar–német szakos középiskolai tanári okl. (1935) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1938), a nyelvészeti tudományok kandidátusa (1964).

Életút

Édesapja műhelyében dolgozott (1925–1930). A makói Csanád Vezér Gimnázium (1938–1940), a naszódi román tannyelvű állami gimnázium r. tanára (1940–1945). A szegedi Baross Gábor Gyakorlógimnázium r. tanára (1945–1951), a szegedi Radnóti Miklós Gimnázium szakvezető tanára (1951–1953), egyúttal a Gyulai Román Gimnázium szervező igazgatója (1946. ápr.-szept.). A Szegedi Pedagógiai Főiskola, ill. 1963-tól a Szegedi Tanárképző Főiskola Magyar Nyelvészeti Tanszékének főisk. adjunktusa (1953–1957), főisk. docense (1957–1965), főisk. tanára (1965–1973) és a Tanszék vezetője (1956–1973). A Szegedi Tudományegyetem román nyelvi lektora és a modern nyelvtanítás c. tárgy mb. előadója (1945–1947). Névtudománnyal, névtörténettel, történeti földrajzzal, elsősorban a történeti Csongrád és Csanád vármegyék földrajzi neveinek vizsgálatával, a földrajzi névadás és a hivatalos helynévadás sajátosságaival foglalkozott. Összegyűjtötte és részben kiadta Szeged és Makó városok környékének földrajzi neveit. Nyelvhelyességi és művelődéstörténeti tevékenysége is jelentős, valamint több néprajzi dolgozatot is közölt. Öngyilkos lett.

Emlékezet

Szegeden élt és tevékenykedett, a Belvárosi Temetőben nyugszik. Halálának 10. évfordulóján emlékülést rendeztek tiszteletére (Szegeden, 1984. ápr. 13–14-én).

Elismertség

Az MTA Nyelvtudományi Munkabizottsága tagja.

Elismerés

Munka Érdemrend (bronz, 1973).

Főbb művei

F. m.: Abafája és vidékének nyelvjárása. Egy. doktori értek. is. (Nyelvészeti tanulmányok. X. Bp., 1938)
Ellenséges golyó ellen védő imádság. (Ethnographia, 1942)
A Nagyszamos völgyének helynevei. (Erdély [folyóirat], 1944)
Román népi vallásos szokások a XVIII. században. (Láthatár, 1944)
A jószág megnevezése Szegeden a XVIII. században. (Magyar Nyelv, 1954)
Szeged műveltségének régi nyomai. (Tiszatáj, 1955)
Insula Lebő. Helynévmagyarázat. (Szegedi Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1955/56)
Néhány megjegyzés hivatalos helynévadásunkhoz. (Magyar Nyelvőr, 1956)
A szegedi táj földrajzi neveiből. (Szegedi Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1957)
Szeged XVIII–XIX. századi nyelvéről. (Magyar Nyelv, 1957)
Sövényháza és vidékének földrajzi nevei. (Szegedi Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1958)
A Győ: gyevi alakok viszonyának újabbkori történetéhez. (Magyar Nyelv, 1958)
Szeged XVIII. századi nyelvéről. (Szegedi Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1959)
Szeged környékének földrajzi nevei. Monográfia. 1 térképpel. (Nyelvtudományi értekezések. 22. Bp., 1960)
Csongrád megye nyugati részének régi földrajzi nevei. 1 térképpel. (Szegedi Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1960)
A Tisza–Maros szöge halászatának nyelvi emlékei. (Szegedi Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1961)
Az összetett földrajzi név fogalma. Határrészneveink tipizálása a név jelentéstartalma és a jelölt táj viszonya alapján. (Szegedi Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1962)
A magyar nyelv története. Főisk. jegyz. (Bp., 1962
3. kiad. 1964
4. kiad. 1965)
A Szeged környéki paprikakultúra legújabb nyelvi emléke. (Magyar Nyelv, 1963)
A földrajzi nevek átvitelének néhány kérdése. (Magyar Nyelv, 1964)
A földrajzi nevek hangtani kérdései. A földrajzi neveket alkotó szókincsről. (A Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1963)
Névtudományi jegyzetek Makó környékének földrajzi neveiről. (A Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1964)
A földrajzi nevek differenciálódásáról. I. G. előadása a Néprajzi és nyelvjárási önkéntes gyűjtők országos gyűlésén, Szegeden, 1964. okt. 30-án. (Magyar Nyelv, 1965)
A névadás ökonómiája a föld megnevezésében. (Magyar Nyelv, 1966)
A települések belterületének földrajzi neveiről. (A Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1966)
A történeti földrajzi nevek lokalizálása. (Magyar Nyelvőr, 1966)
Laza szerkezetű földrajzi nevek típusai és alaki kérdései. (Magyar Nyelv, 1967)
A földrajzi nevek történeti rétegződéséről. (A Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1967)
Nyelvtörténeti szöveg- és tanulmánygyűjtemény. Főisk. jegyz. (Bp., 1967
2. kiad. 1968
4. kiad. 1971
5. kiad. 1973)
Jelöléstágulással keletkezett földrajzi nevek néhány sajátos típusa. (Magyar Nyelvőr, 1968)
Néhány megjegyzés és adalék a laza szerkezetű földrajzi nevekhez. (Magyar Nyelv, 1968)
Földrajzi nevek összehasonlító tipológiai vizsgálata. (A Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1968 és Névtudományi előadások. III. Nyíregyháza, 1968)
A névsűrűség a települések határában. (A Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1968)
Újabb adalék a Biberés földrajzi név eredetéhez. (Magyar Nyelv, 1969)
Földrajzi nevek névtudományi vizsgálata. Makó környékének földrajzi nevei alapján. Monográfia és kand. értek. is. (Nyelvészeti Tanulmányok. 14. Bp., 1970)
A leggyakrabban használt képzők szerepe a földrajzi nevekben. (Magyar Nyelv, 1970)
A határnevek és köznevek viszonyának néhány kérdése. (A Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1970)
A metaforikus alakmeghatározás módjai határneveinkben. (Magyar Nyelvőr, 1971)
Művelődéstörténeti emlékek Szeged múltjából. (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1971)
Mikrotoponimiai vizsgálatok. Néhány Csongrád megyei határnév elemzése. (A Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1971)
Az elliptikus földrajzi nevekről. (Magyar Nyelv, 1972)
A határneveket alkotó lexémák sajátságai. (Magyar Nyelv, 1973)
A kettőspont használata. Somogy megye földrajzi nevei. (Magyar Nyelvőr, 1974)
A Szeged környéki határnevekben élő személynevek néhány tanulsága. (Somogyi Könyvtári Műhely, 1974)
Határneveink jelentésének szerepe a lokalizálásban. (Nyelvtudományi értekezések. 83. Jelentéstan és stilisztika. A magyar nyelvészek II. nemzetközi kongresszusának előadásai. Szerk. Imre Samu, Szathmári István és Szűts László. Bp., 1974)
A magyar nyelv fejlődéstörténete. Nyelvtörténeti szöveg- és tanulmánygyűjtemény. A Nyelvtörténeti szöveg- és tanulmánygyűjtemény c. főisk. jegyz. átd. kiadása (Bp., 1974
5. kiad. 1979
8. kiad. 1984
11. kiad. 1989)
A szókincs gyarapodásának üteme a felszabadulást követő korszakban. (Magyar Nyelv, 1975).

Irodalom

Irod.: Péter László: I. G.: Szeged környékének földrajzi nevei. (Magyar Nyelvőr, 1960)
Kálmán Béla: I. G.: Szeged környékének földrajzi nevei. (Magyar Nyelvjárások, 1961)
Halász Péter: I. G.: Földrajzi nevek névtudományi vizsgálata. Makó környékének földrajzi nevei alapján. (Agrártörténeti Szemle, 1971)
A Szegedi Tanárképző Főiskola centenáriumi évkönyve. 1873–1973. Szerk. Megyeri János és Moholi Károly. (Szeged, 1973)
I. G. (Szegedi Egyetem, 1974. máj. 27.)
Nyíri Antal: I. G. (Magyar Nyelv, 1974)
Név és névkutatás. Az I. G. halálának 10. évfordulóján rendezett emlékülés előadásai. Szeged, 1984. ápr. 13–14. Szerk. Békési Imre. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai. Bp., 1985)
Nyíri Antal: Megemlékezés I. G.-ról. (Magyar Nyelvtudományi Tanulmányok. Bp., 1985)
Szegedi Tanárképző Főiskola. 1873–1998. Történet, almanach. (Szeged, 1998)
Unitárius kislexikon. (Bp., 1999)
Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyiségek adattára. (Szeged, 2008).

Megjelent: nevpont.hu, 2013