Irk Albert
jogász
Születési adatok
1884. augusztus 18.
Csernátfalu, Brassó vármegye
Halálozási adatok
1952. október 21.
Pécs
Család
Sz: Irk Albert (1850–1931), Borcsa Berta (1863–1932). Testvére: Irk Károly (1882–1924) vegyész. F: Maróthy Margit. Fia: Irk Ferenc (1942–) jogász, egyetemi tanár.Iskola
A brassói r. k. főgimnáziumban éretts. (1902), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1908), állami ösztöndíjjal a berlini tudományegyetemen tanult (1910–1912), a büntetőjog tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1913). Az MTA tagja (l.: 1936. máj. 14.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.). Az állam- és jogtudomány kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952).Életút
A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) előadója (1912–1917). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem magántanára (1913–1917), a nagyváradi jogakadémia r. tanára (1917–1919), a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen az anyagi büntetőjog és a bűnvádi eljárásjog ny. r. tanára és a magyar közjog és politika ún. jogosított tanára (1922–1948); közben a Jog- és Államtudományi Kar dékánja (1924–1925 és 1935–1936). Büntetőjoggal, nemzetközi összehasonlító joggal, jogfilozófiával, kriminológiával foglalkozott. A magyarországi kriminológiai kutatások egyik elindítója, elsőként határozta meg a kriminológia alapfogalmait, számos új definíció (pl. bűnsegéd, társtettes stb.) az ő tevékenysége révén került be az új BTK-ba. Magyarországon elsőként adott rendszerezett áttekintést a kriminológiai irányzatokról és a hazai bűnözés főbb jellemzőiről. Elsőként vizsgálta továbbá a bűntettek embertani és társadalmi tényezőit, a bűntett, a tettes és az áldozat lélektani sajátosságait. Az I. vh. után több alapvető jelentőségű nemzetközi jogi dolgozatában és nagyobb írásában elemezte a párizsi békeszerződések körülményeit, bizonyítani kívánta azok érvénytelenségét.Emlékezet
Kolozsvárott, Nagyváradon élt és tevékenykedett; az összeomlás után Pécsett telepedett le, ott is hunyt el. Róla nevezték el a Pécsi Tudományegyetem nagy előadótermét, az Irk Albert Termet (2003-tól).Elismertség
A Szent István Akadémia tagja (r.: 1932).Főbb művei
F. m.: A berlini első jog- és gazdaságbölcsészeti kongresszusról. (Jogtudományi Közlöny, 1910)Wulffen munkái és a kriminálpszichológia. (Jogállam, 1910)
A bűntettes ösztönök átörökléséről. A bűntettes értelmi képességeihez. A gonosztevők javító telepi. (Uránia, 1911)
A büntetőjogi új irányok győzelme a német, az osztrák és a schweizi büntető törvényjavaslatokban. 1–2. (Jogtudományi Közlöny, 1911)
A Berlin melletti bodelschwingi kolóniák kriminálpolitikai jelentősége. (Közbiztonság, 1911)
Kriminológia. 1. Krimiálaetiológia. A bűntett embertani, fizikai és társadalmi tényezői. (Bp., 1912)
A bűntettes fiziognómiája. A bűntettes lelkének megnyilvánulásai. Küzdelem az ifjúkori kriminalitás ellen. (Közbiztonság, 1912)
A „Gegenentwurf.” – Adalékok Szerbia büntetőjogának fejlődéséhez. (Jogtudományi Közlöny, 1912)
A gyilkosság és a szándékos emberölés törvényhozási revíziójához. (Ügyvédek Lapja, 1912)
A közvetett tettesség. (Erdélyrészi Jogi Közlöny, 1912)
A bűnsegély és társtettesség fogalmi elhatárolása. (Kolozsvár, 1913)
A büntetőjogi szakképzés reformja. (Jogtudományi Közlöny, 1913)
A büntetendő cselekmény szymptomatikus fogalmáról. A bűntettes hajlamok átöröklésének orvosi beavatkozás útján történő megakadályozása Észak-Amerikában. Castratio, sterilisatio. A halálbüntetés és a magyar büntetőkönyv revíziója. A bűntett lélektana. (Bűnügyi Szemle, 1913)
Von dem normalen und dem pathologischen Charakter der Kriminalität (Archiv für Kriminalanthropologie und Kriminalistik, 1913)
A kriminalitás normális és pathologikus jellege. (Magyar Társadalomtudományi Szemle, 1913)
Adalékok Erdély régi büntetőjogához. (Büntetőjogi dolgozatok Balogh Jenő születésének ötvenedik évfordulójának ünnepére. Szerk. Angyal Pál. Pécs, 1914 és külön: Pécs, 1914)
A normatív és az explicatív módszertani felfogás a büntetőjogban. (Emlékkönyv Farkas Lajos tanárságának 45. éve alkalmából. Kolozsvár, 1914 és külön: Kolozsvár, 1914)
Tettesség és részesség az előadói tervezetekben. (Előadások a büntető törvénykönyv helyébe lépő jogszabályok tervezeti felől. 1–2. Bp., 1914
és külön: Büntetőjogi értekezések. 12–13. Bp., 1914)
Adalék a tanúvallomások értékéhez. Atavisztikus jelenségek az amerikai és a kínai büntetőjogban. A grafológia jelentősége és jelen állása. Háború és kriminalitás. Kínvallatás Oroszországban. Adalék Oroszország mai büntetőjogához. Az operáció útján kigyógyult gyilkos. A periodikus napok és évek teóriája és a bűntettes hajlamok átöröklése. (Bűnügyi Szemle, 1914)
Das ungarische Gesetz über die gemeingefährlichen Arbeitscheuen. (Zeitschrift für gesamte Strafrechtswissenschaft, 1914 és külön: Berlin, 1914)
A büntetőjog átalakulása. Monográfia. (Kolozsvár, 1915)
Adalékok a vérfertőzés kriminalizációjához. (Bűnügyi Szemle, 1915)
A jog értékelése. Jogbölcsészeti tanulmány. (Jogi dolgozatok. A Jogtudományi Közlöny ötven éves fennállásának emlékére. 1865–1915. Bp., 1916 és külön: Bp., 1916)
A formális jogfilozófia a büntetőjogban. (Bűnügyi Szemle, 1916)
Anyagi és alaki büntetőjog. A nemzetközi jog és a világháború. (Jogtudományi Közlöny, 1918)
Schopenhauer jogfilozófiája. (Athenaeum, 1918)
Nemzetközi jog. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1918
Tudományos Gyűjtemény. 102. 2. kiad. Bevezetés az új nemzetközi jogba címmel Pécs, 1929)
A Nemzetek Szövetsége. A Nemzetek Szövetségének egyezségokmányával. (Külügyi Könyvtár. 3. Bp., 1921
Tudományos Gyűjtemény. 24. 2. kiad. Pécs, 1926)
A párizsi békeszerződés érvénytelensége. Az állam és az államközi jog viszonya. (Jogtudományi Közlöny, 1923)
Az új nemzetközi jog. I–II. köt. I. A béke joga. II. Bevezetés a nemzetközi jog tudományába. A háború joga. (Diplomáciai kézikönyvek. 1–2. Bp., 1923–1925)
Az államok szuverenitása és a Nemzetek Szövetsége. 1–6. A nemzetközi jogi oktatás. (Jogtudományi Közlöny, 1926)
A büntetőjogi alapfogalmak módszertani kritikája. Monográfia. (Pécs, 1926)
A keleti Locarno és a trianoni békediktátum. (Jogtudományi Közlöny, 1926)
A nemzetközi jog tudománya. (Az Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Társadalomtudományi Szakosztályának kiadványai. Pécs, 1927)
A jog és a politikum a nemzetközi jogban. (Jogtudományi Közlöny, 1927)
A magyar anyagi büntetőjog. Egy. tankönyv. (Pécs, 1928
2. kiad 1933)
I. A. tanulmányai a büntetőjog és nemzetközi jog köréből. Összegyűjtötték tisztelői, barátai és tanítványai. (Pécs, 1928)
Die heutige Lage des Strafrechts. (Monatsschrift für Kriminalpsychologie und Strafrechtsreform, 1930)
A büntetőjog mai helyzete. (Jogállam, 1930)
Az új nemzetközi jog problémája és a nemzetközi jog tudományának mai helyzete. (Jogtudományi Közlöny, 1930)
A nemzetközi jog, a nemzetköziség és az integer magyar államiság. (Magyar Jogi Szemle, 1930)
Probleme der Völkerrechtswissenschaft. (Acta Juris Hungarici, 1930 és külön: Bp., 1930)
A magyar büntető perjog vezérfonala. Egy. tankönyv. (Bp., 1931)
A büntetőjog mai helyzete és saját álláspontom. (Jogtudományi Közlöny, 1931)
Az individualizmus és kollektivizmus gondolatköre a büntetőjogban. Szent István akadémiai székfoglaló előadás. (Elhangzott: 1933. máj. 13. és külön: Bp., 1933)
A nemzetközi bűncselekmény és a nemzetközi büntetőbíróság eszméje. (Büntetőjogi tanulmányok Angyal Pál születése 60-ik és jogtanári működése 35-ik évfordulójának emlékére. Szerk. Heller Erik, Moór Gyula és Rácz György. Bp., 1933 és külön: Bp., 1934)
A büntetőjog válsága. (Jogtudományi Közlöny, 1934)
A sterilizáció és kasztráció kriminálpolitikai szempontból. (Büntetőjogi dolgozatok Finkey Ferenc irodalmi munkássága négy évtizedes évfordulójának emlékére. Szerk. is. Pécs, 1937)
A felek fogalma a büntető perjogban. (Jogi értekezések Degré Miklós hetvenedik életéve betöltésének megünneplése alkalmából. Szeged, 1937)
A büntetőjog racionális és irracionális elemei. Részben akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1937. ápr. 19.
megjelent: Értekezések a filozófiai és társadalmi tudományok köréből. 5. köt. 4. Bp., 1938
németül: Die rationalen und irrationalen Elemente des Strafrechts. Pécs, 1937)
Schopenhauer jogfilozófiája. (Értekezések a filozófiai és társadalmi tudományok köréből. 5. köt. 5. Bp., 1939)
A jog és a törvény. (Pannonia Könyvtár. 65. Pécs, 1943)
I. A. Emlékkötet. Válogatás I. A. műveiből. Összeáll., szerk. Irk Ferenc, a bevezető tanulmányt írta Gödöny József. (Kriminológiai Közlemények. 37. Bp., 1991).
Irodalom
Irod.: A m. kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Az egyetem 25 éves fennállása alkalmából írta és szerk. v. Szabó Pál. (Pécs, 1940)Holub József és I. A. pécsi professzorok munkássága. Szerk. Ádám Antal. (Studia Iuridica. 109. Pécs, 1986)
Gödöny József: I. A., a tudós tanár. (I. A. Emlékkötet. Bp., 1991)
Néhány adat életemből. I. A. visszaemlékezése. (Kriminológiai Közlemények, 1991)
I. A. műveinek jegyzéke. Bibl. Összeáll. Vargha László. (Kriminológiai Közlemények, 1991)
Benke József: Az Erzsébet Tudományegyetem rektorai és dékánjai. (Pécs, 1998)
Emlékkönyv I. A. egyetemi tanár születésének 120. évfordulójára. Szerk. Herke Csongor, Korinek László és Kőhalmi László. Pécs, 2004)
Szabadfalvi József: Egy „tisztultabb, szintétikus, módszertani felfogás.” I. A. jogbölcseleti munkássága. (Jura, 2005)
Pécs lexikon. I–II. köt. Főszerk. Romváry Ferenc. (Pécs, 2010).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (602), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)