Irmédi-Molnár László
Irmédi-Molnár László

2021. május 11. Kedd

Irmédi-Molnár László

térképész, honvéd ezredes

Névváltozatok

Molnár László, irmédi

Születési adatok

1895. október 17.

Temerin, Bács-Bodrog vármegye

Halálozási adatok

1971. augusztus 22.

Budapest

Temetési adatok

1971. szeptember 1.

Farkasrét


Család

Sz: irmédi Molnár Béla László (1860–1924) gazdatiszt, Tost Vilma (1868–1911). F: Póra Edit (1898–1972) dr. latin–történelem szakos középiskolai tanár. Gyermektelen.

Iskola

Elemi iskoláit Temerinben végezte, Budapesten éretts. (1915), az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1915–1916), orosz hadifogságban volt (1916–1920). A Pázmány Péter Tudományegyetemen földrajz–történelem szakos középiskolai tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1924), térképészeti tanfolyamot végzett (1933), a földrajztudományok kandidátusa (1969).

Életút

A Magyar Földrajzi Intézet műszaki tisztviselője és térképtervezője (1923–1927), a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Földrajz Tanszékének tanársegéde (1928–1930), a budapesti Honvéd Térképészeti Intézet térképésze, műszaki főtisztviselője (1931–1945); a II. vh.-ban frontszolgálatot teljesített, ismét hadifogságba esett (1945–1946). Az Állami Térképészeti Intézet Tudományos Osztályának munkatársa (1946–1951; ezredesi rangban: 1947-től), a BME Hadmérnöki Kara egy. tanára (1951. szept. 1.–1953. jún. 30.), az ELTE TTK Térképtudományi Tanszékének tanszékvezető egy. tanára (1953. júl. 1.–1966. dec. 31.). A Pázmány Péter Tudományegyetemen (1947–1949) és a BME soproni Földmérőmérnöki Karán a térképészet előadó tanára (1950–1951). Kartográfiai alapkutatásokkal, térképek tervezésével, katonai és polgári térképészettel, elsősorban a magyarországi térképészet történetével és fizikai földrajzzal foglalkozott. Nevéhez fűződik a magyarországi egyetemi szintű polgári térképészképzés programjának kidolgozása, első tanterveinek és jegyzeteinek, valamint egyetemi doktori követelményeinek összeállítása (egyetemi tanársága alatt közel száz térképész végzett és minden 5.–6. doktori szigorlatot is tett az ELTE TTK-n, 1953-tól). Jelentős eredményeket ért el Lázár deák (16. sz.), Mikovinyi Sámuel (1700–1749?), Karacs Ferenc (1770–1838) és Tóth Ágoston (1812–1889) régebbi magyar térképészek munkásságának feltárása terén. Számos, alapvető jelentőségű tankönyvet írt – többek között – a térképolvasásról, a hegyidomtanról, a katonai térképtanról, a térkép-sokszorosításról és a térképtervezésről. Térképészeti, térképhasználati és földrajzi ismeretterjesztő tevékenysége is értékes. Számos írása kéziratban maradt.

Emlékezet

Budapesten (VIII. kerület Józsefváros, Puskin utca 3.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

Elismertség

A Szent István Akadémia tagja (1946). Az MTA Geodéziai és Geofizikai Főbizottsága és az MTA Földrajzi Bizottsága tagja. A Magyar Földrajzi Társaság választmányi, l., majd tb. tagja. A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület tb. elnökségi tagja.

Elismerés

Erdélyért Emlékérem (1941), Nemzetvédelmi Kereszt (1942), Lázár deák-emlékérem (1964)

Szerkesztés

A Térképészeti Közlöny szerkesztője (1933–1941 és 1948–1950)

Főbb művei

F. m.: A posta a hadsereg szolgálatában. (Bélyeg [folyóirat], 1916)
Adatok dohánytermelésünk gazdaságföldrajzához. (Föld és Ember, 1928)
A szegedi Fehér tó. Előadatott a m. kir. Ferenc József Tudományegyetem Barátai Egyesületének 1928. dec. 12-én tartott ülésén. 2 táblával. (Föld és Ember, 1929 és külön: A szegedi Alföldkutató Bizottság Könyvtára. III. 6. Szeged, 1929)
Mikovinyi Sámuel térképfelvételi módszere. A Mikovinyi-féle térképek jegyzéke. (Térképészeti Közlöny, 1930)
Tápé község háziipara. (A szegedi Alföldkutató Bizottság Könyvtára. IV. 22. Szeged, 1933)
1809-ből származó francia térkép Magyarországról. Erdély kézirati térképe a 18. sz. közepéről. (Térképészeti Közlöny, 1935)
A Monarchia III. katonai felvétele és az új magyar felvétel közötti különbség. (Földrajzi Közlemények, 1935)
Felsőszopori Tóth Ágoston honvédezredes, a 19. századbeli térképezés úttörőjének élete és működése. Monográfia. 13 tábla- és 1 térképmelléklettel. (A m. kir. Térképészeti Intézet kiadványa. és A Térképészeti Közlöny 8. különfüzete. Bp., 1938)
Karacs Ferenc térképmetsző. (Térképészeti Közlöny, 1938)
Karacs Ferenc. (Földrajzi Közlemények, 1938)
Munkács és az új határ. Az új magyar–tót határ. (Ifjúság és Élet, 1938–1939)
Az 1789. évi kataszteri felmérés Zala vármegyében. (Földrajzi Közlemények, 1939 és külön: Bp., 1939)
Dobrudzsa. A régiek térképező műszereiről. (A Földgömb, 1940)
A domború hatást keltő térkép. (Földrajzi Zsebkönyv, 1940)
Magyarok Moldvában. (Ifjúság és Élet, 1940. szept. 15.)
A német nyugati átkaroló hadjárat. (Földrajzi Zsebkönyv, 1941)
A földrengésjelző hálózat megszervezése. (Térképészeti Intézeti Tudósítások, 1941)
Milyen műszereket használtak a régi térképészek? (Magyar Katonai Szemle, 1941)
A Távol-Kelet problémái. Horvátország. (A Földgömb, 1941)
Az elemi térképolvasás vezérfonala. (Az Országos Magyar Sajtókamara Könyvtára. 5. Bp., 1941)
Térképészeti példák a térképolvasáshoz és a térképfelhasználáshoz. Összeáll. (Bp., 1941)
Jelkulcs a térképolvasáshoz. Összeáll. (Bp., 1941)
A térképolvasás és a tereptan elemei. Tankönyv. (Bp., 1941)
Cirenaica, az afrikai olasz hadszíntér. (Ifjúság és Élet, 1941. febr. 1.)
Négy év a szibériai vasút mentén. 1–30. (Ifjúság és Élet, 1941–1942)
Algéria. Marokkó. (A Földgömb, 1942)
Körösi Csoma Sándor emlékezete. (Térképészeti Intézeti Tudósítások, 1942)
Hazatértek a bukovinai székelyek. A Balkán hadjárat. (Földrajzi Zsebkönyv, 1942)
Reguly Antal emlékezete. A távolkeleti hadszíntér földrajza. (Földrajzi Zsebkönyv, 1943)
Szicília. (A Földgömb, 1943)
Hajózási vázlat a Dunáról. Német térkép Észak-Afrikáról. (Térképészeti Intézeti Tudósítások, 1943)
Tanuljunk térképvázlatot készíteni! – Térképvázlat készítése. (Ifjúság és Élet, 1943–1944)
Salamon-szigetek. (A Földgömb, 1944)
Itália. (Földrajzi Zsebkönyv, 1944)
Történeti visszapillantás a magyar térképészet fejlődése. (Magyar Katonai Szemle, 1944)
A Térképészeti Intézet 25 éve. (Térképészeti Intézeti Tudósítások, 1944 és Földrajzi Zsebkönyv, 1945)
Térképező eljárások. Műmelléklettel és rajzokkal. (Földrajzi Zsebkönyv, 1948)
A táj. A térkép és a terepjáró. (Turista Értesítő, 1948)
Térkép és térképnyomtatás. (Bp., 1948)
Helymeghatározás a térképen. Pontmeghatározás a térképen. Térképolvasási gyakorlatok. (Természetbarát, 1949)
Hegyidomtan. Egy. jegyz. (A Soproni Földmérő Kar jegyzetei. Sopron, 1950 és Tiszti iskolások tankönyve. Bp., 1951)
Térképsokszorosítás. Egy. jegyz. (A BME Hadmérnöki Kara kiadványa. Bp., 1954)
Térképtan. I–II. köt. 1. éves geológus és 2. éves földrajz–földtan szakos hallgatóknak. Egy. jegyz. (Az ELTE Élet- és Földtudományi Kara kiadványa. Bp., 1954)
Térképtan. Egy. jegyz. (Az ELTE TTK kiadványa. Bp., 1957
4. kiad. 1960
Földrajzi fokhálózatok szerkesztése. Vetülettan. Egy. jegyz. (Az ELTE TTK kiadványa. Bp., 1957
4. kiad. 1960
új kiadások: 1966–1980
13. kiad. 1994)
A Magyar Kamara térképező munkálatai a Temesközben 1780-tól 1859-ig. (Térképtudományi tanulmányok. Studia Cartologica. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Térképtudományi Tanszékének évi beszámolója az 1956–1958. évre. Szerk. is. Bp., 1958)
Színtérhatású – anaglif – térképek készítése. (Földrajzi Zsebkönyv, 1958)
Lázár deák és térképe. (Geodézia és Kartográfia, 1958)
Lázár deák és az első országtérkép. (Földrajzi Zsebkönyv, 1959)
Aus der Vergangenheit der ungarischen Kartographie. (Acta Technica, 1959)
Térképtervezés – gyakorlati kartográfia. Térkép-sokszorosítás. (Geodéziai kézikönyv. III. köt. Bp., 1960)
Kőszeghy Martony Károly. (Soproni Szemle, 1960)
Kogutowicz Manónak, a Magyar Földrajzi Társaság megalapítójának soproni évei és későbbi pályája. (Soproni Szemle, 1961)
A Politikai és gazdasági világatlaszról. Megindult az oktatás a székesfehérvári földmérési technikumban. Gerhard Mercator. 1512–1594. Tóth Ágoston emlékezete, születésének 150. évfordulóján. (Geodézia és Kartográfia, 1962)
Emlékezés a soproni temetőben Tóth Ágoston születésének 150. évfordulóján. (Soproni Szemle, 1963)
A nürnbergi Erhard Etzlaub úttérképei. A szegedi körbástya mint szintezési alappont. Föld- és éggömbök a történelmi korok folyamán. (Geodézia és Kartográfia, 1963)
The Earliest Known Map of Hungary, 1528. (Imago Mundi [Amsterdam], 1964)
Térképtörténet-írásunk helyzete. (Földrajzi Értesítő, 1964)
Térképtan. Új kiadású, egységes jegyz. (Bp., 1964
13. kiad. 1994)
Adatok a XVII. századi és a korábbi idők magyar térképtörténetéhez. 3 táblával. (Földrajzi Értesítő, 1966)
Magyarország térképi képe a XV. század első felében. Nicolaus Cusanus. (Földrajzi Közlemények, 1966)
Warum wurde auf alten Landkarten die Tihanyer-Halbinsel am Südufer des Balaton dargestellt? (Annales Universitatis Budapestinensis. Sectio Geographica, 1968)
Magyarország térképtörténete. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1969)
Térképalkotás. Egy. tankönyv. Ill. Bakonyi Kálmán, Keresztesi Zoltán és Klinghammer István. (Bp., 1970)
Lázár deák térképének problémája. (Földrajzi Közlemények, 1971)
A Kaukázus. (A Földgömb, 2008)
térképei: A Föld térképei. Szerk. (Földrajzi Zsebkönyv térképfüzet melléklet, 1941)
Magyarország közigazgatási térképe. Szerk. 1:1 500 000. (Bp., 1945)
Magyarország hegy-vízrajzi térképe. Szerk. 1:1 500 000. (Bp., 1945)
Magyarország vármegyéi. Szerk. (Bp., 1945)
Ideiglenes földrajzi térképfüzet a közép- és középfokú iskolák számára. Szerk. Tolnay Dezsővel. (Bp., 1946)
Budapest térképe. Szerk. Jäger Károllyal. 1:30 000. (Bp., 1948)
Kókai-féle Budapest térképe. Szerk. Jäger Károllyal. 1:25 000. (Bp., 1949)
Magyarország közoktatásügyi dombortérképei. Szerk. Füsi Lajossal. 1:200 000 és 1:400 000. (Bp., 1958 és 1961)
Műanyag domborművű földgömb a világ közlekedési hálózatával. Szerk. Keresztesi Zoltánnal. 1: 6 millió.

Irodalom

Irod.: Varga Endre: I-M. L.: Felsőszopori Tóth Ágoston honvédezredes, a 19. századbeli térképezés úttörőjének élete és működése. (Századok, 1940)
I-M. L. Életrajz és művei bibliográfiája. (A Szent István Akadémia tagajánlásai. Bp., 1946)
I-M. L. hetvenéves. (Földrajzi Közlemények, 1965)
Stegena Lajos: A tudományegyetemi térképészképzés. (Geodézia és Kartográfia, 1970)
Halálhír. (Népszabadság, 1971. aug. 24.)
Bendefy László: I-M. L. (Geodézia és Kartográfia, 1971)
Kádár László: Búcsúbeszéd I.-M. L. ravatalánál. (Földrajzi Közlemények, 1971)
Raum Frigyes: Magyar földmérők arcképcsarnoka. (Bp., 1984)
Raum Frigyes: A magyarországi földmérők és térképészek fontosabb életrajzi adatai. (Bp., 1986)
Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. (Bp., 1993)
Magyar tudós lexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997)
Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. (Újvidék, 2002).

Megjelent: nevpont.hu, 2013