Isaák Gyula
Isaák Gyula

2020. október 24. Szombat

Isaák Gyula, ifj.; kisdobronyi

jogász, bíró

Születési adatok

1885. október 15.

Hatvan, Heves vármegye

Halálozási adatok

1947. március 4.

Budapest

Temetési adatok

1947. március 11.

Budapest

Farkasrét


Család

Régi református nemesi családból származott. Sz: Isaák Gyula, id. (1858–1935) Heves vármegye főispánja, Eger város díszpolgára, ferbachi Troll Jozefine. Testvére: okolicsnói Okolicsányi Imréné Isaák Erzsébet (1890–1977). F: wolfenaui Wolff Leona (= Lily), Wolff Károly és Mészáros Ilona leánya. Fia: Isaák György.

Iskola

Egerben éretts, az Egri Jogakadémián végzett, majd a budapesti tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1908).

Életút

Egerben, majd Budapesten ügyész, az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság Rendészeti Osztályának vezetője (1908–1918). Az Igazságügyi Minisztérium Törvényelőkészítő Osztályának munkatársa (1918–1945); főügyészhelyettes (1923–1935), kúriai bíró, majd kúriai tanácselnök (1935–1945), a Kúria másodelnöke (1945–1947). Büntetőjoggal, a büntetőjogi felelősség és a büntetőjogi védelem kérdéseivel, büntető eljárásjoggal foglalkozott. Jelentős kodifikációs tevékenysége, magyarázatokkal látta el a Büntető Törvénykönyvet (BTK), ill. a Büntető Eljárási Törvénykönyvet. Tudományos pályafutásának kezdetén több dolgozatot írt a magyar választójog kérdéseiről (a Többszörös választói jog c. tanulmánya igen nagy feltűnést keltett, 1908-ban). Később szinte kizárólag büntetőjogi törvényeket és rendeleteket magyarázott, elsősorban a büntetőjog sajátos, ritkábban előforduló eseteit vizsgálta. Baleset áldozata lett.

Elismertség

A Magyar Jogászegylet alelnöke.

Főbb művei

F. m.: Többszörös választói jog. 1–2. (Budapesti Szemle, 1908 és külön: Bp., 1908)
A bűntettekről és vétségekről szóló büntető törvénykönyv. Az 1878. 5. törvénycikk és a bűntetteket és vétségeket megállapító újabb törvényes rendelkezések. Jegyzetekkel, utalásokkal és magyarázatokkal ellátta I. Gy. (Jogi zsebkönyvek gyűjteménye. 20. Bp., 1926)
Büntető novella. 1928. 10. törvénycikk. Összeáll. I. Gy. (Magyar törvények Griff-féle kiadása. Bp., 1928)
A kihágási büntető törvénykönyv. 1879. 40. törvénycikk. – A büntető törvénykönyveket életbe léptető rendelkezések. 1880. 37. törvénycikk. – A sajtótörvény – 1914. 14. törvénycikk – és a bűntettet, vétséget vagy kihágást megállapító külön törvények. Összeáll. Angyal Pállal. Az egyes törvények, egyszerűsített címen külön is megjelentek! (Magyar törvények Griff-féle kiadása. Bp., 1928
2. kiad. 1930
3. kiad. 1937)
A bűnvádi perrendtartás zsebkönyve a melléktörvényekkel, rendeletekkel, joggyakorlattal. Összeáll. Vargha Ferenccel. Az egyes törvények, törvénymagyarázatok külön is megjelentek! (Magyar törvények Griff-féle kiadása. 6. kiad. Bp., 1928
7. kiad. 1930
8. kiad. 1938
9. kiad. 1941)
A törvénykezés egyszerűsítéséről szóló 1930. 3. törvénycikknek a büntető igazságszolgáltatás egyszerűsítésére vonatkozó rendelkezései, továbbá a katonai büntető törvénykönyv életbe léptetéséről szóló 1930. 3. törvénycikknek a közönséges büntető törvényeket érintő rendelkezései. Összeáll. I. Gy. Az egyes törvények külön is megjelentek! (Magyar törvények Griff-féle kiadása. Bp., 1931)
Pótlék a büntető perjogi kötethez. Összeáll. I. Gy. (Magyar törvények Griff-féle kiadása. Bp., 1931)
Az államtitok büntetőjogi védelme. (Bp., 1931)
A külföldi közhivatalnok büntetőjogi felelőssége. (Angyal Pál Emlékkönyv. Bp., 1933 és külön: Bp., 1934)
A gyermek család állását sértő bűntett. (Finkey Ferenc Emlékkönyv. Bp., 1936)
Az egyházi hatóságok büntetőjogi védelme. (Jogi értekezések Degré Miklós hetvenedik életéve megünneplése alkalmából. Szerk. Heller Erik. Szeged, 1937)
A béke büntetőjogának előkészítése. (Jogtudományi Közlöny, 1946).

Irodalom

Irod.: I. Gy. (Jogtudományi Közlöny, 1947)
Hatvani lexikon. (Hatvan, 1996).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013