Isoz Kálmán
Isoz Kálmán

2024. november 5. Kedd

Isoz Kálmán

zenetörténész, könyvtáros

Névváltozatok

D’Isoz Kálmán

Születési adatok

1878. december 7.

Budapest

Halálozási adatok

1956. június 6.

Budapest, Rákosliget


Család

Francia eredetű református családból származott. Sz: D’Isoz Sideon (1844–) franciatanár, egyetemi lektor, 1867-ben egy grófi családnál nevelői állást vállalt, majd végleg Magyarországon telepedett le, Waelther Emília.

Iskola

Kereskedelmi iskolát végzett (1895), Aggházy Gábornál zenét tanult, a Pázmány Péter Tudományegyetemen filozófiából bölcsészdoktori okl. szerzett (1921).

Életút

Budapesten bankhivatalnok (1893–1897). A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára, ill. az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) díjnoka, írnoka és titkára (1897–1918), főtitkára, könyvtáros tisztje, főkönyvtárnoka (1918–1924), a Zenei Osztály alapító igazgatója (1924–1929), az átalakítás után a Zeneműtár vezetője (1929–1934); c. igazgatóként nyugdíjazták (1934). Az Országos M. Kir. Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola főtitkára (1934–1944). 17–18. sz.-i magyar zenetörténettel, elsősorban Egressy Béni (1814–1851), Erkel Ferenc (1810–1897), Liszt Ferenc (1811–1886) és Mosonyi Mihály (1815–1870) munkásságával, a magyarországi zenekultúra intézményeinek kialakulásával foglalkozott. Tudományos pályafutásának kezdetén feldolgozta a budapesti Filharmóniai Társaság történetét, majd zenei paleográfiai kutatásokat végzett. Jelentős szerepet játszott a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára Zenei Osztályának megszervezésében, elkezdte az OSZK-ban található zenei kéziratok, szövegkönyvek, kották, valamint a könyvtár bibliofil kiadványai zenei vonatkozásainak számbavételét, feldolgozását és kiadását. A Liszt Ferenc centenáriumi emlékkiállítás rendezője, katalógusának szerkesztője (1911-ben).

Szerkesztés

A Musicologia Hungarica c. sorozat társszerkesztője (1934–1944). Az Országos M. Kir. Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Évkönyve szerkesztője (1934–1944).

Főbb művei

F. m.: A Filharmóniai Társaság múltja és jelene. 1853–1903. Szerk. Mészáros Imrével. 8 táblával. (Bp., 1903)
A Filharmonikusok története. Rövid, kivonatos kiadás. 4 táblával. (Bp., 1903
angol, francia és német nyelven is)
Körmöcbánya zenészei a tizenhetedik században. (Zenekönyv. Bp., 1907 és külön: Bp., 1907)
Körmöcbánya XV–XVI. századi zenészeiről. (Zeneközlöny, 1908 és külön: Bp., 1908)
Arnold György. 1 táblával és műjegyzékével. (Bp., 1908)
Erkel Ferenc. (Budapesti Szemle, 1910 és külön: Bp., 1911)
Erkel és a szimfonikus zene. (Erkel Ferenc Emlékkönyv. Születésének századik évfordulójára. Szerk. Fabó Bertalan. Bp., 1911)
A Liszt Ferenc-emlékkiállítás lajstroma. Összeáll. 5 táblával. (A Magyar Nemzeti Múzeum Kiállításai. 14. Bp., 1911
németül: Katalog der Franz Liszt Gedenkausstellung des Ungarischen National-Museums. Bp., 1911
Liszt Ferenc. I. K. 1911. okt. 14-én tartott előadása a Magyar Nemzeti Múzeumban. (Bp., 1911)
A Liszt Ferenc emlékkiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. (Budapesti Szemle, 1911)
Doppler Ferenc levelei Erkelhez. (Zeneközlöny, 1911 és bővített különlenyomatban: Bp., 1911)
Egressy Béni első dalműszövegkönyvéről. (Zeneközlöny, 1911 és Irodalomtörténet, 1912)
Berlioz „Rakoczy”-jának eredeti kézirata. Három szövegközti hasonmással. (Magyar Könyvszemle, 1918)
A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára zenei kéziratainak jegyzéke. (Magyar Könyvszemle, 1919)
Latin zenei paleográfia és a Pray-kódex zenei hangjelzései. Monográfia. 2 melléklettel. (A Budavári Tudományos Társaság kiadványa. Bp., 1922)
Erkel Ferenc levelei. 1–3. füz. (A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának Címjegyzéke. VI. Zenei kéziratok jegyzéke. 1–3. Zenei levelek. (Bp., 1922–1924)
Kettős zenei hangjelzésű gloria a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárában. Egy szövegközti hasonmással. (Magyar Könyvszemle, 1923)
Buda és Pest zenei művelődése. 1686–1873. I. köt. A XVIII. század. Unicus. Bordázott, aranyozott gerincű, egészbőr kötésben. (A Budapesti Magyar Népszínházi Bizottmány kiadása. Bp., 1926)
Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1913–1923. évi állapotáról. (Bp., 1926)
Liszt Ferenc három kiadatlan levele Mosonyi Mihályhoz. (Magyar Könyvszemle, 1926)
Beethoven művei és a régi pesti hangjegykereskedők. 1–3. (Literatura, 1927)
A Nemzeti Múzeum részvétele a frankfurti zenei kiállításon. (Magyar Könyvszemle, 1927)
A cenzúra és a pest-budai kőnyomdászok. – A pesti hangszerkészítők küzdelme a külföldi behozatal ellen. (Pestbudai Emléklapok. A Historia melléklete, 1928)
A Nemzeti Múzeum zenei gyűjtemények kialakulása. (Magyar Könyvszemle, 1928)
Lukinich Imre. (Magyar Könyvszemle, 1929)
Liszt és Budapest. (Muzsika, 1929)
Mosonyi Mihály. (A Zene, 1930–1931)
Petőfi dalok. Zenei bibliográfia. Összeáll. (Magyar Zeneművek Könyvészete. Bp., 1931)
A rendszeres zeneoktatás megindulása Budapesten. (Pestbudai Emléklapok. A Historia melléklete, 1931 és külön: Bp., 1932)
Mozart nem járt Győrött. (A Zene, 1931–1932)
A művészi zenét népszerűsítő reuniók 1848-ig. (A Zene, 1932–1933)
Egy pesti zenész feljegyzései 1796-tól 1800-ig. (Tanulmányok Budapest múltjából. I. köt. Bp., 1933)
A Pest-budai Hangászegyesület és nyilvános hangversenyei. 1836–1851. (Tanulmányok Budapest múltjából. II. köt. Bp., 1934 és külön: Bp., 1934)
Liszt Ferenc és a Zeneakadémia. (A Zene, 1934–1935)
Liszt a képzőművészetben. (A Zene, 1935–1936)
A budapesti Filharmóniai Társulat. – Hangszerkészítés Pest-Budán a 19. sz. közepéig. – Zenei gyűjtemények. (A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Bp., 1936)
Zsolt Nándor emlékezete. (A Zene, 1936–1937)
Liszt Ferenc írásai tükrében. (Az Országos M. Kir. Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Évkönyve. 1937/38. Bp., 1938)
A nótától a rapszódiáig. (A Zene, 1939–1940)
Liszt három Petrarca szonettjéről. (Az Országos M. Kir. Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Évkönyve. 1941/42. Bp., 1942)
A Rózsavölgyi és Társa cég története 1850-től 1908-ig. (Magyar zenetörténeti tanulmányok. Mosonyi Mihály és Bartók Béla emlékére. Szerk. Bónis Ferenc. Bp., 1973).

Irodalom

Irod.: Kereszty István: I. K.: Latin zenei paleográfia és a Pray-kódex zenei hangjelzései. (Magyar Könyvszemle, 1922)
Gárdonyi Albert: I. K.: Latin zenei paleográfia és a Pray-kódex zenei hangjelzései. (Századok, 1922)
Molnár Imre: A hangjegyírás történetéből. I. K.: Latin zenei paleográfia és a Pray-kódex zenei hangjelzései. (Budapesti Szemle, 1923)
Lajtha László: I. K.: Buda és Pest zenei művelődése. 1686–1873. I. köt. A XVIII. század. (Századok, 1926)
Koudela Géza: I. K.: Buda és Pest zenei művelődése. 1686–1873. I. köt. A XVIII. század. (Katholikus Szemle, 1927)
Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Brockhaus–Riemann zenei lexikon. I–III. köt. (Bp., 1983–1985)
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. (Bp., 1994).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője