Istvánffy Edvin
Istvánffy Edvin

2024. november 7. Csütörtök

Istvánffy Edvin

gépészmérnök

Névváltozatok

1936-ig Rainer Edvin

Születési adatok

1895. január 4.

Párkány, Esztergom vármegye

Halálozási adatok

1967. június 3.

Budapest

Temetési adatok

Budapest

Farkasrét


Iskola

A József Műegyetemen gépészmérnöki okl. szerzett (1922), a műszaki tudomány doktora (addigi tevékenységéért, 1953).

Életút

Az újpesti Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. mérnöke (1922–1928). A budapesti Standard Villamossági Rt. mérnöke (1928–1938), műszaki igazgatója (1938–1945), általános fejlesztési osztályvezetője (1945–1952). A Beloiannisz Híradástechnikai Gyár (BHG) Kutatólaboratóriumának vezetője (1952) a Távközlési Kutató Intézet (TKI) osztályvezetője, főosztályvezetője (1952–1958). A BME Villamosmérnöki Kar Mikrohullámú Tanszékének tanszékvezető egy. tanára (1958. aug. 24.–1966. dec. 31.). Az Állami Műszaki Főiskolán a híradástechnika előadó tanára. A magyarországi rádiótechnikai kutatások úttörője, nevéhez fűződik a magyar rádió-műsorszóró hálózat első kiépítése. Az ő vezetésével épült meg a 120 kW-os lakihegyi nagyadó (1932–1933), amely akkor Európában a legkorszerűbbek közé tartozott. A II. vh. idején munkatársaival olyan radarberendezést épített, amellyel a világon másodszor lehetett a Hold felületéről visszavert jeleket felfogni. Fontos szerepet játszott az első magyarországi rádiólokátorok tervezésében és a magyar mikrohullámú ipari kutatások elindításában is. Élete végén elsősorban az antennák műszaki problémáit kutatta.

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

Elismerés

Puskás Tivadar-díj (1961).

Főbb művei

F. m.: Rádió üzenetátvitel. – A rezgő kvarc. – Antennák. Vál. fejezetek a rádiótechnika köréből. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. G48. Bp., 1944)
Kristályszűrők. (Elektrotechnika, 1947)
Hazai és külföldi radarkészülékek. – Radarkészülékek elméleti és gyakorlati problémái. (Elektrotechnika, 1948)
Mikrohullámok technikája. Az Állami Műszaki Főiskola jegyzete. (Bp., 1950)
Erősáramú kondenzátorok szerkezete, gyártása és újabb fejlődése. (Elektrotechnika, 1950)
Mágneses anyagok és alkalmazásuk. Mágneses mérések. – A mágnesség fizikája. (Bp., 1950
2. kiad. 1951)
A híradástechnika fontosabb különleges anyagai és alkatrészei. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. H8. Bp., 1952)
Radar. (Középiskolai szakköri füzetek. Bp., 1952
2. kiad. 1954)
Mikrohullámok technikája. Egy. jegyz. (Bp., 1954)
The Mechanism of Reception by Directional Antennae. (Acta Technica, 1955)
Lokátor rendszerek. Lövegtalpszerkezetek méretezése. Egy. jegyz. (Bp., 1955)
Mikrohullámok technikája és rádiólokátorok. Egy. tankönyv. (Bp., 1955
2. kiad. 1957
3. kiad. 1958)
Permanens mágnesek új anyagai. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1956)
A mágnesség elmélete. Egy. jegyz. (Bp., 1956)
Válogatott fejezetek a ferromágnesség köréből. Többekkel. A bevezetés Winter Ernő írta. (Bp., 1958)
Feeding Point Impedance of Directional Antenna Systems Comprising Halfwave Radiators. (Acta Technica, 1960)
Mikrohullámú ferrit izolátorok. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1960)
Mikrohullámok technikája. Egy. jegyz. Bozsóky Istvánnal. (Bp., 1960)
Kiegészítő jegyzet a Mikrohullámok technikája c. tárgyhoz. (Bp., 1960)
Design Problems of Parametric Amplifiers. (Proceedings of the 2. Colloquium on Microwave Communication. Bp., 1960)
Félhullámú függőleges sugárzókból álló antenna irányított elméleti vonatkozásai. (A BME Tudományos Évkönyve, 1961. Bp., 1961)
Mikrohullámok technikája. Egy. tankönyv. (Bp., 1964
2. kiad. 1965)
Tápvonalak, antennák, hullámterjedés. Egy. jegyz. (Bp., 1966
és egy. tankönyv. Bp., 1967
2. jav. kiad. 1984
új kiad. 1993)
Rendszertechnika. 1. Egy. jegyz. (Bp., 1967
3. kiad. 1974)
Impulzustechnika. – Új vasvizsgáló berendezés a jelfogó gyártásra. – Újabb mágneses anyagok. (Híradástechnika. Jubileumi szám, 1999).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1967. jún. 8.)
I. E. (Híradástechnika, 1967)
Berkovics Gábor: A figyelő- és jelentőszolgálat története Magyarországon. 1917–1945. PhD-értek. (Bp., 2000)
Berkovics Gábor: A Magyar Honvédség első lokátorai. (Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények, 2001).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője