Istvánovits Márton
Istvánovits Márton

2022. szeptember 25. Vasárnap

Istvánovits Márton

etnográfus, folklorista, filológus

Születési adatok

1930. szeptember 15.

Toponár, Somogy vármegye

Halálozási adatok

1991. április 7.

Budapest


Család

Sz: Fodor Julianna. Apja uradalmi gépészkovács, anyja varrónő volt; családja 1936-ban költözött Budapestre. F: Vasek Vera, az Utasellátó Vállalat személyzeti osztályának előadója. Leánya: Istvánovits Vera (1956–) hidrobiológus, az MTA doktora és Istvánovits Eszter (1958–) történész, régész, kandidátus.

Iskola

Az ELTE Történettudományi Karán néprajz–muzeológia szakos muzeológus okl. szerzett (1955), a filológiai tudományok kandidátusa (Tbiliszi, 1959; honosítva: az irodalom [folklór] tudományok kandidátusa Bp., 1959).

Életút

Az Országos Néprajzi Múzeum segédmuzeológusa (1954–1955), a Tbiliszi Állami Egyetemen az MTA–TMB aspiránsa (1955–1959), az ELTE BTK Folklór Tanszékének egy. adjunktusa (1959–1962). Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya néprajzi előadója (1960–1962), tud. munkatársa (1962–1966), az MTA Néprajzi Kutatócsoportja, ill. Néprajzi Kutatóintézet Folklór Osztályának tud. főmunkatársa (1967–1974) és az Osztály vezetője (1974-től). Mesekutatónak indult, majd érdeklődése a meseszövegek és a mesékben előforduló hasonló motívumok vizsgálata felé fordult. Miután meglepő hasonlóságokra figyelt fel egymástól időben és térben is igen távollevő népek mesekultúrájában, általános folklórelméleti és stilisztikai dolgozatokat közölt; majd a kaukázusi népek folklórjával, elsősorban grúz folklorisztikával kezdett el foglalkozni. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a kaukázusi irodalmi formák összehasonlító irodalmi vizsgálata, a grúz lovagregény és a grúz eposz történeti-filológiai és folklorisztikai-esztétikai feltárása terén. Műfordítóként kortárs és klasszikus grúz irodalmat és néprajzi (folklorisztikai) szakirodalmat tolmácsolt. Nagyszámú eredeti népmesét gyűjtött, gyűjtése azonban kéziratban maradt, ill. hagyatékából néhány kötet válogatás a közelmúltban jelent meg.

Főbb művei

F. m.: Grúz adatok az építőáldozattal kapcsolatos monda- és balladatípus elterjedéséhez. (Néprajzi Közlemények, 1958)
A nemcsere mesetípus grúz lokálredakciójának genezise. Kand. értek. Grúz nyelven. (Tbiliszi, 1959
kivonatosan, angolul: Dissemination in the Caucasus of Tales Belonging to the „Change of Sex”-Type [Aarne-Thompson 514]. Acta Ethnographica, 1960)
Tanulmányutam a Grúz Szovjet Szocialista Köztársaságba. 1955–1959. Grúz hiedelmek és babonás történetek. (Ethnographia, 1960)
A szovjet folklorisztika elmélete. (MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei, 1961)
Georgian Data Bearing on the Petchenegs. (Acta Orientalia, 1963)
Adatok a besenyők történetéhez a grúz krónikák alapján. (Ethnographia, 1963)
Egy folklór-szüzsé kialakulása Eurázsiában. Összehasonlító népmesetanulmány. (Ethnographia, 1964)
Elhal-e a népművészet? (Ethnographia, 1965)
A Kaukázus népei. (A kultúra világa. A Föld országai – a világ népei. Szerk. Detre Józsefné és Schiller Jánosné. Bp., 1965)
Prolegomena a grúz betyárfolklór vizsgálatához. (Népi kultúra – Népi társadalom, 1968)
A magyar Rustaveliana kezdeteinél. (Vikár Béla-emlékkönyv. Kaposvár-Hetes, 1970)
Beiträge zur belletristischen Verwendung folkloristischer Texte. (Acta Ethnographica Ortutay Sexagenario, 1970)
Folklorisztika és etnográfia. (Népi kultúra – Népi társadalom, 1971)
Adatok egy etnolingvisztikai univerzáliához. „Madárnyelv” különböző nyelvcsaládokban. (Múzeumi Kurír, 1974)
Kaukázusi epikus formák. (Népi kultúra – Népi társadalom, 1975)
Ibero-Caucasica. Mítosz és eposz: Kadzséti ostroma. (A hiedelmek természete, szerveződése és szerepe a mindennapi tudatban. Előadások. Bp., 1975
franciául: Acta Ethnographica, 1977)
A két királygyermek balladája. (Múzeumi Kurír, 1976)
A kaukázusi grúzok és a pireneusi baszkok. (Élet és Tudomány, 1976)
Az orosz bilinák földrajzi elterjedése a XIX. század végi és a XX. század eleji adatok alapján. Sirató és munkadal: a grúz mtibluri. (Ethnographia, 1976)
A szván rituális grafika. (A népművészet tegnap és ma. A Magyar Néprajzi Társaság vándorgyűlésének előre benyújtott előadásszövegei és előadásvázlatai. Bp., 1976 és Népi kultúra – Népi társadalom, 1980)
Komikum a folklórban. (Magyar Tudomány, 1977)
Pharnavaz király álma. A Guntram-monda történetéhez. (Népi kultúra – Népi társadalom, 1977)
Le livre populaire géorgien-iranian et une épopée ossete. Le fils anonyme d’Uryzmäg. (Acta Ethnographica, 1977)
Istenek születése. A hevszur theogónia. (Előmunkálatok a magyarság néprajzához. 3. Mítosz és történelem. Tanulmányok Szerk. is. Hoppál Mihállyal. Bp., 1978)
Halottak kultusza a Kaukázusban. (Előmunkálatok a magyarság néprajzához. 10. Halottkultusz. Tanulmányok. Szerk. Hoppál Mihály és Novák László. Bp., 1982)
Grúz falutörténeti kutatások. (Ethnographia, 1982)
A hevszur „Halottak Könyve.” (Mauzóleum. Halálirodalom, a halállal való foglalkozás. Tanulmányok. Szerk. Adamik Lajos, Jelenczki István, Sükösd Miklós. Bp., 1987)
Új elmélet az indoeurópai nyelvek és népek eredetéről. (Ethnographia, 1988)
Síppal, dobbal… (Mindennapi hagyomány. Síppal, dobbal… Hagyományos orvoslás az Európán kívüli népek körében. Szerk. Babulka Péter, Borsányi László és Grynaeus Tamás. Bp., 1989)
„Rex Iustus.” Traianus, Khosrau Anushirvan, Melik Shah and the Unfortunate Widow. (Acta Ethnographica, 1990)
szerk. és ford.: A király meg a pacsirta. Grúz népmesék. A válogatás elsősorban Kszenia Sziharulidze Halhuri zghaprebi c. mesegyűjteményéből készült. Vál., ford. és az utószót írta I. M. Ill. Lóránt Péterné. (Népek meséi. 10. Bp., 1958)
Csavcsavadze, Ilja Grigorjevics: Az éji lovas és más elbeszélő költemények. Ford. Kalász Márton. Az utószót írta I. M. Ill. Lóránt Lilla. (Bp., 1961)
Anyikin, Vlagyimir Prokopjevics: A szóbeli költői alkotás, a variáns és a verzió a folklór kollektivitáselméletének megvilágításában. Ford. (Ethnographia, 1964)
Tömörkény István: Elbeszélések. Grúz nyelvre ford. I. M. (Tbiliszi, 1966)
Szulakauri, Arcsil Szamszonovics: Az aranyhal. Kisregény. Ford. Árvay János. Az utószót írta I. M. (Modern Könyvtár. P317. Bp., 1976)
A komikum és humor megjelenésének formái a folklórban. Tanulmányok. Szerk. Kríza Ildikóval. (Előmunkálatok a magyarság néprajzához. 1. Bp., 1977)
Szulakauri, Arcsil Szamszonovics: Meghasadt hold. Kisregény. Ford. (Modern Könyvtár. P355. Bp., 1978)
Tiniko. Válogatás másfél évezred grúz prózájából. Szerk. Lengyel János. Ford. Többekkel. (Bp., 1981)
Goderdzi Csoheli két elbeszélése. Ford. (Nagyvilág, 1983)
Szulakauri, Arcsil Szamszonovics: Az aranyhal. Meghasadt hold. Két kisregény. Ford. Árvay Jánossal. (Lektúra. Bukarest–Bp., 1985)
Magyar néprajz. Folklór 1. Főszerk. Vargyas Lajos. Szerk. I. M. A mellékletet és a mutatókat Szemerkényi Ágnes készítette. (Bp., 1988)
A hétfejű Zarvas. Kaukázusi mítoszok, népmesék, mondák. I. M. fordításaiból vál. és az utószót írta Benedek Katalin. Szerk. Fazekas Zsuzsa. (Bp., 2005)
Popp, Vlagyimir Jakovlevics: A varázsmese történeti gyökerei. Ford. I. M. Szerk., a mellékleteket készítette és az utószót írta Hermann Zoltán. (Bp., 2005)
Nartok. Kaukázusi hősi mondák. Ford. Istvánovits Eszterrel és Kulcsár Valériával. (A világ eposzai. 3. Bp., 2009).

Irodalom

Irod.: Elbeszélés és emlékezet. Tanulmányok I. M. emlékezetére. Szerk. Hoppál Mihály. I. M. műveinek válogatott bibliográfiájával. (Bp., 2001).

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője