Iványi Emma
Iványi Emma

2020. október 19. Hétfő

Iványi Emma

levéltáros, történész

Névváltozatok

1939-ig Iczkovits

Születési adatok

1915. március 10.

Budapest

Halálozási adatok

1995. március 24.

Budapest


Család

Sz: Sass Ilona. Hajadon.

Iskola

Budapesten, leánygimnáziumban éretts. (1933), a Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1939), történelem–latin szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1940), a történelemtudományok kandidátusa (1977).

Életút

Az Állam- és Jogtudományi Intézet lektora (a német nemzetiséggel kapcsolatos külföldi szakirodalomról készített lektori jelentéseket, 1939–1940), bp.-i magánvállatok levelezője (1941–1946), a debreceni Kegyesrendi Gimnázium, a Pesthidegkúti Gimnázium és a bp.-i Gyáli úti általános iskola r. tanára, utóbbi igazgatóhelyettese is (1945–1950). A Magyar Országos Levéltár (MOL) levéltárosa (1950–1962), főlevéltárosa (1962–1980). Az MTA Történettudományi Intézete külső tud. munkatársa is (1950-től). Tudományos pályafutásának kezdetén erdélyi településtörténettel foglalkozott, 1941-től 1945-ig szakmáján kívül dolgozott, majd a II. vh. után kezdetben középiskolai tanárként helyezkedett el. 1950-ben csatlakozott az MTA Történettudományi Intézetében működő, a 18. sz.-i parasztság történetével foglalkozó kutatócsoporthoz, majd több más 19., ill. 20. sz.-i gazdaság- és politikatörténeti kutatócsoport munkájában vett részt. 1960-tól elsősorban a magyarországi nádorság történetét vizsgálta. Monográfiát írt Esterházy Pál nádorságáról (1681–1712), amely a Mohács utáni nádori intézmény első tudományos igényű feldolgozása. Dolgozata – amely a magyar történettudomány kimagasló teljesítménye – nem életrajz, hanem a nádori hatáskör közigazgatás-történeti feldolgozása. Egyes nádori funkciók történetét időrendben haladva vezette végig, mások jellegéről pedig részletes keresztmetszetet adott, egyúttal feldolgozta a nádori kancellária és egyéb hivatalainak működését is. Forráskiadói tevékenysége is jelentős, elkészítette a Magyar Országos Levéltár (MOL) 1526 utáni gyűjteményének alapleltárát, repertóriumát, a Teleki-, a Pottornyay-, az Es(z)terházy-család levéltárainak repertóriumát, ill. a MOL-ban őrzött kéziratos térképek katalógusát. Történettudományi módszertani kérdések iránt is érdeklődött: a magyar történettudományban elsők között figyelt fel egy újfajta amerikai forrástípusra, a „szóhagyományra” (= oral history).

Emlékezet

Budapesten (Józsefváros, VIII. kerület Pogány József utca 26.) élt és tevékenykedett.

Elismerés

Akadémiai Díj (1993).

Főbb művei

F. m.: Az erdélyi Fehér megye a középkorban. Egy. doktori értek. is. 3 térképpel. Iczkovits Emma néven. (Település- és népiségtörténeti értekezések. 2. Bp., 1939)
A Habsburg-állam és a katolikus klérus a parasztság viszonylagos vallásszabadsága ellen. (Tanulmányok a magyar parasztság történetéhez. 1711–1790. Szerk. Spira György. Bp., 1952)
II. Rákóczi Ferenc politikai levéltára. (Levéltári Közlemények, 1954)
Az osztrák levéltárügy fejlődésének néhány kérdése 1945 után. – Családi, városi és mezővárosi levéltárak Burgenlandban. (Levéltári Híradó, 1955)
Az Országos Levéltár 1526 utáni gyűjteményének alapleltára. Összeáll. Dávid Zoltánnal, Komjáthy Miklóssal. (Levéltári alapleltárak. I. Országos Levéltár. 10. Bp., 1956)
Amerikai levéltári módszerek a történettudomány népszerűsítésében. (Levéltári Híradó, 1958)
A szóhagyomány, mint a legújabbkori amerikai történetírás egyik forrása. (Századok, 1959)
Facsimilék a történelem népszerűsítésének szolgálatában az USA-ban. (Levéltári Híradó, 1959)
Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából. 1914–1918. Összeáll. (Magyar Országos Levéltár kiadványai. Forráskiadványok. 8. Bp., 1960)
Az Eszterházy család zólyomi ágának levéltára. Repertórium. Összeáll. (Levéltári alapleltárak. I. Országos Levéltár. 20. Bp., 1963)
Adalék az Országos Levéltár történetéhez. Óváry Lipót országos főlevéltárnok levele 1908. febr. 15-én Wlassics Gyulához. (Levéltári Szemle, 1964)
Az Eszterházy család tatai és csákvári levéltára. Repertórium. Összeáll. Bakács Istvánnal. (Levéltári alapleltárak. I. Országos Levéltár. 25. Bp., 1964)
Az essexi levéltár és az iskolai történelemtanítás. (Levéltári Szemle, 1965)
Angol iratkezelési szabályzatok 1962, 1964. (Levéltári Szemle, 1968)
Klapka György iratai. 1848–1892. Párizsban élő unokájának ajándéka. – A nádor szerepe az indigenák eskütételénél. – Hont megye és a Kishonti járás. (Levéltári Közlemények, 1969)
Adalék a XVII. századi marhakereskedés történetéhez. (Agrártörténeti Szemle, 1969)
A Teleki család iratai. Repertórium. Összeáll. Bakács Istvánnal, Pataky Lajosnéval. (Levéltári alapleltárak. I. Országos Levéltár. 49. Bp., 1970)
Történeti forrásaink jelentős gazdagodása – a Klapka-hagyaték. (Magyar Tudomány, 1970)
Esterházy Pál nádor és a magyar rendek tervezete az ország új berendezésével kapcsolatban. (Levéltári Közlemények, 1971)
Csáky István országbírói levéltára. Adalékok az országbírói levéltár történetéhez. (Levéltári Közlemények, 1972)
A hídvégi „tumultus.” (Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv, 1972)
A pozsonyi, a budai és a kassai bizottság a Rákóczi szabadságharc előtt. 1697–1704. (Levéltári Közlemények, 1973)
Egy Nógrád megyei levéltárosról: Nagy Ferenc. 1788–1843. – Szörényi Gábor ítélőmester †1708. (Levéltári Szemle, 1974)
Az alnádor és a nádori ítélőmester esküje. (Levéltári Közlemények, 1975)
Esterházy Pál nádorsága. Monográfia és kand. értek. (Bp., 1976)
Az 1526 utáni gyűjtemény. Repertórium. Összeáll. (Levéltári alapleltárak. I. Országos Levéltár. 67. Bp., 1977)
Gyöngyösi Nagy Ferenc vicegenerális. (Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból. 1982/83. Szerk. Baranyai György. Zalaegerszeg, 1983)
Közvetítési kísérletek a bécsi udvar és Thököly között. (A Thököly-felkelés és kora. Szerk. Benczédi László. Bp., 1983)
Egy XVII. századi várkapitány. Libercsey Mihály. 1612–1670. (Mályusz Elemér-emlékkönyv. Szerk. H. Balázs Éva, Fügedi Erik, Maksay Ferenc. Bp., 1984)
Esterházy Pál: Mars Hungaricus. Ford., sajtó alá rend., a kísérő tanulmányt írta. (Zrínyi Könyvtár.3. Bp., 1989)
Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége. 1681–1713. Monográfia. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai. III. Hatóság és hivataltörténet. 10. Bp., 1991).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Magyar Nemzet, 1995. ápr. 8.)
Trostovszky Gabriella: I. E. (Levéltári Közlemények, 1996).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013