Jakab Árpád
Jakab Árpád

2024. december 8. Vasárnap

Jakab Árpád

épületgépész-mérnök

Születési adatok

1901. május 2.

Lipcse, Németország

Halálozási adatok

1987. február 16.

Budapest


Család

Sz: Jakab István (1869. aug. 13. Bp.) mérnök, műszaki tisztviselő, fia születése idején a lipcsei Unruh & Liebig Gyár műszaki rajzolója, Homolka Mária (1875. máj. 21.). F: 1934-től Lázár Ilona. Fia: Jakab Árpád (1938–) mérnök; leánya: Jakab Emőke (1941–) fényképésztechnikus.

Iskola

A budapesti II. kerületi Állami Főreáliskolában éretts. (1919), a József Műegyetem Általános Mérnöki Karán (1920), Gépészmérnöki Karán tanult (1920–1923), gépészmérnöki okl. szerzett (1926).

Életút

A hídvégpusztai uradalom üzemmérnöke (1923–1924), a Jakab és Hegedűs Malomépítő és Gépgyár tervezőmérnöke (1925–1929), Stühmer Frigyes csokoládégyárának mérnöke (1929), a Weiss Manfréd Repülőgépgyár tervezőmérnöke (1930). A Budapesti Székesfővárosi Vízművek Magánépítési Osztályának üzemmérnöke, majd az általa létrehozott Hidraulikai (= Hidrotechnikai) Laboratórium vezetője (1930–1949). Az Építéstudományi Intézet (ÉTI) kutatómérnöke (1949–1959) és az Épületgépészeti Laboratórium Vízvezeték-, Csatornázás- és Gázszakosztályának vezetője (1949–1957), Budapest Főváros Tanácsa Mélyépítés Tervező Vállalata irányító tervezőmérnöke (1959-től). Az Állami Műszaki Főiskolán, ill. az ÉME Építőmérnöki Karán a vízszerelés és a csatornázás előadó tanára (1950–1953). A forradalom idején az ÉTI forradalmi bizottságának tagja, ezért a forradalom bukása után osztályvezetői tisztjéből leváltották, majd áthelyezték a Fővárosi Tanácshoz. Szerelvények és csövek áramlástani tulajdonságainak vizsgálatával foglalkozott, kezdeményezte a budapesti vízhálózatot rendszeresen felügyelő csoport megalakítását, amely elsőként gyűjtött és közölt rendszeresen, a főváros vízfogyasztásával kapcsolatos adatokat. Nevéhez fűződik a műanyagcsövek (elsősorban PVC-csövek) magyarországi hidraulikai használatának bevezetése. További kutatási területei: csövekben való áramlás és áramlási ellenállások vizsgálata; új szerelvények és szerelési anyagok kialakítása; szivattyútelepek és csatornaszivattyúk, víztisztítóművek és épületgépészeti berendezések tervezése, működtetése és üzemeltetése. Néhány tudománytörténeti dolgozatot is írt, több német szakmunkát tolmácsolt.

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik.

Elismertség

A Magyar Hidrológiai Társaság Szennyvíz Szakosztályának alelnöke, az Építőipari Tudományos Egyesület tagja.

Elismerés

Alpár Ignác-emlékérem (1973).

Szerkesztés

Az Épületgépészet c. folyóirat szerkesztőbizottságának tagja.

Főbb művei

F. m.: Stockholm új vízművei. (A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1939 és külön: Bp., 1939)
Kisebb települések vízművei tervezésének egyes feladatai. (A BME Mérnöktovábbképző Intézete előadásai. Bp., 1951)
Házi vízellátás. Az Állami Műszaki Főiskola épületgépész tagozata és a BME gépészmérnök hallgatói számára. (Bp., 1951)
Csatornázás. Az Állami Műszaki Főiskola hallgatói számára. (Bp., 1951)
Vízvezeték csőhálózat. (A BME Mérnöktovábbképző Intézete előadásai. Bp., 1951
2. kiad. 1952
3. kiad. 1953)
A vízellátás története. (A BME Mérnöktovábbképző Intézete előadásai. Bp., 1952)
Csatornatervezési és méretezési szabályzat. Összeáll. Szablya Ferenccel. (Bp., 1952)
Szennyvíztisztító kisberendezések. Oldómedencék. 1. Egyszerű oldómedencék. 2. Bővített oldómedencék. 3. Bővített oldómedencék kolloidfogóval. Szerk. Haib Józseffel. (Az Építésügyi Minisztérium Műszaki Főosztálya kiadványa. Bp., 1953)
Műszaki előírások vízvezeték tervezésére és méretezésére. Szerk. (2. átd. kiad. Bp., 1953)
Hazai gyártású, pörgetett vasbeton nyomócsövek. Többekkel. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1955)
Szerelvénykönyv. Műszaki adatok és méretek. I–II. köt. Szerk. Erdős Andorral, Somogyi Imrével. (Az Építésügyi Minisztérium Műszaki Főosztálya kiadványa. Bp., 1955
2. kiad. 1958)
A PVC előállítása, feldolgozása és alkalmazása. Monográfia. Thurzó Györggyel, Zincz Bélával. 155 fekete–fehér ábrával. (Bp., 1957)
Budapest vízfogyasztási alapadatai. (Építésügyi Szemle, 1957)
Vizeink védelmében. (Hidrológiai Közlöny, 1957)
Műanyag csővezetékek tervezése és szerelése. (A BME Mérnöktovábbképző Intézete előadásai. Bp., 1961
2. kiad. 1963)
A műanyagcsövek tíz éve a szerelőiparban. (Műanyag az építőiparban. Konferencia. Budapest, 1963. okt. 21–23. Előadások. Bp., 1963)
írásai az Épületgépészet című lapban: A polivinilklorid csövek jelentősége az egészségügyi berendezések szerelésében. – Vasbetoncsövek hazai gyártásáról és felhasználásáról. – Gondolatok egy szabványjavaslat vitájához. (1954)
A kristályos műkő alkalmazása az épületgépészetben. Hazai gyártású pörgetett vasbetoncsövek fektetése. – Vasbeton nyomócsövek hazai gyártása. (1955)
Műanyagcsövek kapcsolásának újabb fejlődése. – Kis hibák következményei. (1956)
Vízfogyasztás alakulása lakóházakban. (1956–1957)
Alaktartó PVC-lefolyócsövek. Műanyagcsövek nemzetközi szabványosítása. – Az új vízmérő szabvány. (1957)
Tokos csövek szálas tömítőanyagának tartósítása. (1958)
Budapesti szállodák vízfogyasztása. – Műanyag nyomócsövek alkalmazása. – Azbesztcement nyomócsövek gázátbocsátó képessége. – A műanyag nyomócső hazai bevezetésének helyzete és kilátásai. (1959)
ford.: Schrader, Werner: Műanyagok feldolgozása és hegesztése. Polivinilklorid, polietilén, polimetakrilát, poliamid. Ford. Messinger Józseffel, Vadas Imrével. (Bp., 1960).

Irodalom

Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1988).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője