Jakab Tivadar
Jakab Tivadar

2020. október 22. Csütörtök

Jakab Tivadar

orvos, sebész, aneszteziológus

Születési adatok

1925. február 16.

Debréte, Borsod vármegye

Halálozási adatok

1991. február 23.

Budapest


Család

Sz: Tamási Zsuzsanna. Apja földműves volt, 3 kh-on gazdálkodott. Négyen voltak testvérek. F: Lózsy Ágnes (1940–1973) gyógyszerész. Fia: Jakab Tivadar; leánya: Jakab Ágnes.

Iskola

A miskolci Lévay József Gimnáziumban éretts. (1944). A BOTE-n általános orvosi okl. szerzett (1951), általános sebészi (1955), aneszteziológusi szakorvosi vizsgát tett (1959), az orvostudományok kandidátusa (1965), doktora (1983).

Életút

A BOTE, ill. a SOTE III. sz. Sebészeti Klinika gyakornoka (1951–1955), egy. tanársegéde (1955–1957), az I. sz. Sebészeti Klinika egy. tanársegéde (1957–1958), osztályvezető egy. adjunktusa (1958–1972), egy. tanára (1972–1979). Az Orvostovábbképző Intézet, ill. a HIETE Aneszteziológiai és Intenzív Therápiás Intézete intézetigazgató egy. tanára (1979. júl. 1.–1991. jún. 30.). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1959–1962). Mellkassebészettel és a szervátültetések aneszteziológiai kérdéseivel, elsősorban a narkózis szövődményeivel, újraélesztéssel, ill. a narkotikumoknak a májműködésre gyakorolt hatásával foglalkozott. Kutatócsoportjával kidolgozta az érpótláshoz szükséges graftképzés akkor legkorszerűbb módszerét, az ún. liofilizálás útján történő érkonzerválást. A modern intratracheális narkózis magyarországi egyik bevezetője és elterjesztője.

Elismertség

A Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Therápiás Társaság főtitkára (1965–1968), elnöke (1968-tól).

Főbb művei

F. m.: A lyophylisálás jelentősége az érsebészetben. Benyó Imrével. (Magyar Sebészet, 1958)
A syncope pathomechanizmusáról és klinikumáról. Csernohorszky Vilmossal. (Orvosi Hetilap, 1958. 35)
Az újraélesztés – resuscitatio – sebészi és pharmakológiai kérdéseiről. Csernohorszky Vilmossal. (Orvosi Hetilap, 1958. 36.)
Korszerű resuscitatio. Jegyz. (Bp., 1959)
Egy syncope-esete elemzése és tanulságai. Csernohorszky Vilmossal. – Konzervatív kezeléssel gyógyított mediastinitis. – A sympathikus idegrendszer szerepének vizsgálata kísérleti cholecystitisben. Molnár Lajossal, Stefanits Jánossal. (A BOTE I. sz. Sebészeti Kinikájának emlékkönyve. Hedri Endre-emlékkönyv. Bp., 1959)
Myasthenia gravis miatt végzett thymectomiák anaesthesiája. Többekkel. – A tüdőtályogok kezelésének alakulása a szélesspektrumú antibiotikumok birtokában. Többekkel. – Sikertelen resuscitatiós esetek elemzése és tanulságai. Többekkel. (Magyar Sebészet, 1959)
Kísérletes tapasztalatok lyophilisált nyelőcső-transplantatummal. Molnár Lajossal, Pataky Zsigmonddal. (MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1959)
A Relaxan nevű syntheticus izomrelaxánsról és a vele szerzett tapasztalatainkról. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1959. 35.)
Pulmonalis resectiókkal kapcsolatos postoperatív vérzések. Farkas Istvánnal, Németh Gyulával. (Magyar Sebészet, 1961)
A postoperatív szakban, antibiotikus kezelés kapcsán kialakult befolyásolhatatlan enteritises eseteink. Füsy Fridolinnal, Gulyás Jánossal. (Az Orvos-egészségügyi Szakszervezet Sebész Szakcsoportjának Nagygyűlése. 1962. jún. 21–23. Előadások. Szerk. Hüttl Tivadar. Bp., 1962)
Légzési elégtelenség kezelése tracheotomiával. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1962. 34.)
Vérzékeny betegek intubációs narcosisáról. Füsy Fridolinnal, Gulyás Jánossal. (Magyar Anaesthesia, 1963)
Adatok az intratracheális narcosis kapcsán előforduló légúti sérülések kliniko-pathológiájához és megelőzéséhez. Kand. értek. (Bp., 1964)
A narkotikumok májkárosító hatásának klinikai és kísérletes vizsgálata. Gulyás Jánossal, Orbán I.-vel. (Anaesthesiológiai Referáló Szemle, 1965). Az icterus hatása a vékonybél nyálkahártyájára. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1966)
A Halothan májkárosító hatásának kísérletes vizsgálata. (Kísérletes Orvostudomány, 1968)
Az icterus sebészete klinikánk tizenöt éves beteganyaga alapján. Többekkel. (Orvosképzés, 1968)
Der Einfluss der Neuroleptanalgesie auf den Tonus der Sphincter Oddi. Kántor Elemérrel, Szabó L.-lel. (Anaesthesist, 1969)
A műtéti általános érzéstelenítés alapjai. Egy. tankönyv. Szerk. Lencz Lászlóval. (Bp., 1972)
Steroid narcosis hatása a leukocyták bacterium phagocytosisára. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1972)
A neuroleptanalgesia hatása az előzetesen károsított máj működésére. Kisida Elekkel, Tóth T.-vel. – A progresszív betegellátás kérdései. – Ambulans narcosis. (Aneszteziológia és Intenzív Terápia, 1972)
Intenzív betegellátás. Egy. segédtankönyv. Szerk. Forgács Istvánnal, Lencz Lászlóval. 167 fekete–fehér ábrával és fotókkal. (Bp., 1975
2. kiad. 1978)
A fájdalomcsillapítás története. Lencz Lászlóval. – Idős betegek műtéti érzéstelenítése. – Ambuláns narkózis. Lencz Lászlóval. (A műtéti érzéstelenítés. Szerk. is. Lencz Lászlóval. Bp., 1978)
Sürgősségi betegellátás. Többekkel. (A Magyar Általános Orvosok Egyesülete kiadványa. Bp., 1980)
Tanácskozás a műtéti érzéstelenítés és az intenzív terápia eredményeiről és lehetőségeiről. (Magyar Tudomány, 1980)
Az intenzív betegellátás szervezési kérdései. (Egészségügyi Gazdasági Szemle, 1980)
A progresszív betegellátásról, különös tekintettel az intenzív betegellátásról. Kormos Lászlóval. (Népegészségügy, 1980)
Fájdalomcsillapítás. Monográfia. Lencz Lászlóval. 66 fekete–fehér ábrával. (Bp., 1982)
Gyógyszerhatás-változás az intenzív terápiában. (Anaesthesia és Intenzív Therapia, 1982)
A narkotikumok májműködésre gyakorolt hatása. Doktori értek. (Bp., 1982)
Az endogén opioidok és a fájdalomcsillapítás. Migály Péterrel. (Az orvostudomány aktuális problémái. 54. Bp., 1986)
A ketamin anaesthesia pszichomimetikus mellékhatása és az azt csökkentő gyógyszerek hatásmechanizmusa. A hallucinációs és a neurotranszmitterek. Migály Péterrel. (Orvosi Hetilap, 1986. 20.)
A fájdalomcsillapítás, a műtéti érzéstelenítés, az intenzív betegellátás és újraélesztés története. – Általános érzéstelenítés. – Az általános érzéstelenítés szövődményei. – Az aneszteziológiai és az intenzív betegellátó munkában dolgozók veszélyeztetettsége. – A progresszív betegellátás elve, az intenzív terápia definíciója. – Coma hepaticum. (Műtéti érzéstelenítés, intenzív betegellátás, újraélesztés. Egy. tankönyv. Szerk. is. 113 fekete–fehér ábrával. (Bp., 1987). Fájdalomcsillapítás nitrogénoxidullal. Összeáll. (Debrecen, 1990)
Etikai és jogi kérdések az aneszteziológiában és az intenzív betegellátásban. – Pszichológiai módszerek hatása a narkózis és a műtét okozta stresszre. Többekkel. (Aneszteziológia és Intenzív Terápia, 1990)
Spontán belső biliodigestiv sipolyok. Többekkel. (Orvosképzés, 1991)
Egészség. Az egyéni felelősség mítosza. Blasszauer Bélával. (Szenvedélybetegségek, 1993)
Hungarian Medical Bibliography. Abstracts. Szerk. (Bp., 1997).

Irodalom

Irod.: Károvits János: In memoriam J. T. (Aneszteziológia és Intenzív Terápia, 1991)
A Budapesti Orvostudományi Egyetemen végzett orvostanhallgatók jegyzéke. 1951–1969. Szerk. Molnár László. (Bp., 1997)
Ugocsai Gyula: Emlékezés J. T. professzorra, halálának 10. évfordulója alkalmából. (Aneszteziológia és Intenzív Terápia, 2001)
Hadobás Pál: Edelény és környéke az irodalomban. (Edelény, 2005).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013