Jakabffy Elemér
Jakabffy Elemér

2022. január 19. Szerda

Jakabffy Elemér

politikus, történész

Születési adatok

1881. május 17.

Lugos, Krassó vármegye

Halálozási adatok

1963. május 19.

Szatmárnémeti, Románia


Iskola

A bp.-i tudományegyetemen államtud. (1903), jogtud. doktori okl. szerzett (1905), ügyvédi vizsgát tett (1908), az MTA külső tagja (1938-tól; tagságát az 1960. évi tagrevízió nem erősítette meg). Az MTA tagja (t.: 1938. máj. 6.).

Életút

Lugoson ügyvéd (1908–1919), a Nemzeti Munkapárt programjával ogy.-i képviselő (Németbogsán, 1910–1918). Erdély Romániához csatolása után közíróként tevékenykedett, s jelentős szerepet játszott a romániai politikai és a romániai m. közéletben. – A Magyar Kisebbség c. folyóirat alapító szerkesztője (1922–1943), egyúttal a lap román (Glasul Minoritatilor, 1923-tól), német (Die Stimme der Minderheiten, 1926-tól) és francia nyelvű változatának szerkesztője (La Voix des Minorités, 1926-tól). Az Orsz. M. Párt alelnöke (1922– 1938), Háromszék, majd két cikluson át Szatmár képviselője a bukaresti parlamentben. Több alkalommal képviselte az erdélyi magyarságot a genfi nemzeti kisebbségi kongreszusokon. A királyi diktatúra bevezetése után visszavonult a közélettől (1938).

Főbb művei

F. m.: A románok hazánkban és a Román Királyságban. (Bp., 1918)
Régi krassóiak. (Lugos, 1919)
Naplóm az 1918. évi forradalom eseményeiről. (Lugos, 1920)
Erdély statisztikája. (Lugos, 1923)
Adatok a magyarországi románság történetéhez. (Lugos, 1927)
Az 1848. év eseményei Krassó vármegyében. (Lugos, 1928)
A bánsági magyarság húsz éve Romániában. (Bp., 1939)
Kérelmek, határozatok, tervek, javaslatok és törvényes intézkedések az erdélyi nemzetiségi kérdés megoldására másfél évszázad alatt. 1791–1918. (Lugos, 1940)
Krassó-Szörény vármegye története, különös tekintettel a nemzetiségi kérdésre. (Lugos, 1940).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője